Azok számára, akiket a kormány vagyonbevallást szigorító sürgősségi rendelete érint, a Ziarul Financiar egy útmutatót közöl, olyan egyszerű trükkökről, melyek révén egy mágnás is könnyen bizonyíthatja , hogy valójában koldus.
A legegyszerűbb módszer az,
hogy „kiveszed a bankszámládról a készpénzt, és azt egy privát széfbe teszed: abba a szobába csak egyedül mehetsz be, úgyhogy senki nem tudhatja, valójában mennyi pénz van a dobozban” -- mondja egy bankár. Ez körülbelül két órai munkát jelent. „A Román Nemzeti Bank (BNR) 2002/3-as, az ügyfelek anonimitásának megszüntetésére vonatkozó előírásának életbe lépése után is létezik egy lehetőség a vagyonok elrejtésére: ezek pedig a privát széfek. A széfek tulajdonosának csak a neve ismeretes, az ott tárolt értékekről senkinek nincsen tudomása, a dobozok felnyitásához az ügyészség felhatalmazása szükséges.” -- mondja Nicolae Cinteza , a BNR Bank-felügyeleti osztályának vezetője. Más módszer: értékpapírokat vásárolni egy másik személy nevére, vagy a pénzt egyszerűen más személyek bankszámláira kell utalni úgy, hogy közben csak a valós tulajnak van felhatalmazása ezekhez a bankszámlákhoz nyúlni. Ez egy picit időigényesebb: legalább 3-4 napi munkára kell számítani. Egy ügyvéd további módszert javasol a vagyonok köddé változtatására: az öröklést -- mivel bárki, még életében szétoszthatja vagyonát az „örökösök” között. Az egyedüli dolog, amire ilyenkor vigyázni kell, az, hogy ne legyenek eltérések a különböző vagyonnyilatkozatok, illetve a jövedelmet igazoló papírok között. Az ügyvéd ugyanakkor hozzáteszi: „a bankárok általában egy lépéssel a törvények előtt járnak, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne veszítsék el a klienseiket.”
Az is figyelemreméltó,
hogy a vagyonbevallások körüli botrányban senki nem említi a Pénzügyminisztériumot: ez azért lenne lényeges, mert csak akkor lehet korrupciós bizonyítékként használni a vagyonbevallásokat, ha ezt összevetik az adott személy jövedelembevallásával a megválasztásáig visszamenőleg -- ha a két összeg közt különbség van, akkor arra lehetne magyarázatot kérni az adott tisztségviselőtől.
Azonban az, aki igazán jólértesült, valószínűleg már rég egy külföldi bankszámlára utalta pénzét -- írja a Ziarul Financiar. Ez év első két hónapjában bizonyos jelek szerint több mint 400 millió dollár hagyta el az országot. A március-áprilisi nagy valutaigényre többféle magyarázatot adtak: azt, hogy a multinacionális vállalatok külföldre utalják nyereségüket, vagy pedig hogy a kamatlábak csökkentek. Azonban előfordulhat, hogy a jelenségnek inkább a politikumhoz van köze, mintsem a gazdasághoz....
A sürgősségi kormányrendelet
nem fogja arra kötelezni a tisztségviselőket, hogy külföldi bankszámláikon tárolt összegek nagyságáról számot adjanak: „A kormánypárttól érkező jelzések szerint a kormányrendelet csak azt írja elő, hogy a tisztségviselők bankszámláikon levő pénzösszeg pontos nagyságáról számoljanak be, családjuk többi tagjainak vagyonáról nem. Ezenkívül pedig senki sem szólt egy szót sem a külföldön levő bankszámlákról.” -- tájékoztatott tegnap Norica Nicolai , a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője -- ezt egyébként a BBC is megerősítette.
„A Bankárok Világszövetségének 2000-es jelentése rámutat, hogy svájci bankszámlákon több mint 8 milliárd dollárnyi román betét van” -- jelentette ki Nicolai. Bizonyos banki források úgy tudják, hogy 2000-től a mai napig a 8 milliárd dollár még néggyel szaporodott -- így összesen 12 milliárd dollárra rúghat. A PNL politikusai így felteszik a kérdést: milyen román cégeknek vannak ilyen hatalmas bankbetéteik? Kik azok a magánszemélyek, akik pénzüket svájci bankszámlákra utalják? Vajon itt van a romániai tisztségviselők pénze? A banki titok miatt ezek a kérdések valószínűleg örökre megválaszolatlanok maradnak.
„Ezek mesék”
A romániai bankok vezetõsége, úgy tûnik, nem hallott sem a fent említett jelentésrõl, sem pedig a Bankok Világszövetségérõl. Adrian Vasilescu , a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatója elmondása szerint most hall elõször errõl a szervezetrõl, és még sohasem látott olyan jelentést, mely hasonló adatokat tartalmazott volna. „Kétlem, hogy bárki a világon meg tudná becsülni a svájci bankszámlákon található pénzmennyiségeket. Ezek mesék -- a svájci bankok abszolút diszkréciót garantálnak.” A Romániai Bankok Egyesületének elnöke, Radu Ghetea nem tudja, hogy létezik-e a Bankok Világszövetsége vagy sem. Kételyeket fogalmaz meg a jelentéssel kapcsolatban is: „számomra úgy tûnik, a jelentésben szereplõ összeg kicsit sok egy olyan ország számára, mint Románia. Azt azonban nem állítom, hogy egyes román állampolgároknak nincsenek svájci bankszámláik.”
Módosító javaslatok
A liberálisok azt szeretnék, ha a korrupcióellenes jogszabály tartalmazná azokat a büntetéseket, melyekkel előírásainak megszegése jár. „A megszegésekről teljesen megfeledkezik a törvény, így alkalmazása esetlegessé válik.” -- mondja Eugen Nicolaescu PNL-képviselő. A liberálisok azt szeretnék, ha országos szintű etikai bizottságot hoznának létre, mely ellenőrzi a politikusok vagyonnyilatkozatait. Nicolaescu szerint a legegészségesebb az lenne, ha nyilvánossá válna, mekkora jövedelmi adót fizetnek évente a honatyák, mert így folyamatosan nyomon követhető lenne vagyoni helyzetük alakulása.
A Demokrata Párt (PD) képviselőházi frakcióvezetője, Emil Boc abbeli reményét fejezte ki, hogy a jogszabály módosítása a parlament által megvitatott törvénytervezet formájában, nem pedig sürgősségi kormányrendelet formájában történik majd. A demokraták javaslatai ugyanakkor a bankszámlák számán és tényleges nagyságán, valamint a birtokolt részvényeken és üzleti érdekeltségeken kívül az összeférhetetlenségi esetekre is vonatkoznak: a honatyáknak nem lenne szabad részt venniük olyan törvények meghozatalában, melyek elfogadása egyéni érdekeiket szolgálja.
Az RMDSZ ugyan nem állt elő módosítójavaslatokkal, ám a demokratákhoz hasonlóan mindenképp azt szeretné, hogy a korrupcióellenes jogszabályon ne kormányrendelet, hanem törvénytervezet változtasson. Markó Béla szövetségi elnök keddi sajtótájékoztatóján bírálta a kormányt következetlenségéért, valamint azért, mert nem konzultál az RMDSZ-el, mielőtt nagy horderejű rendeleteket hoz.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!