Azok számára, akiket a kormány vagyonbevallást szigorító sürgősségi rendelete érint, a Ziarul Financiar egy útmutatót közöl, olyan egyszerű trükkökről, melyek révén egy mágnás is könnyen bizonyíthatja , hogy valójában koldus.
A legegyszerűbb módszer az,
hogy „kiveszed a bankszámládról a készpénzt, és azt egy privát széfbe teszed: abba a szobába csak egyedül mehetsz be, úgyhogy senki nem tudhatja, valójában mennyi pénz van a dobozban” -- mondja egy bankár. Ez körülbelül két órai munkát jelent. „A Román Nemzeti Bank (BNR) 2002/3-as, az ügyfelek anonimitásának megszüntetésére vonatkozó előírásának életbe lépése után is létezik egy lehetőség a vagyonok elrejtésére: ezek pedig a privát széfek. A széfek tulajdonosának csak a neve ismeretes, az ott tárolt értékekről senkinek nincsen tudomása, a dobozok felnyitásához az ügyészség felhatalmazása szükséges.” -- mondja Nicolae Cinteza , a BNR Bank-felügyeleti osztályának vezetője. Más módszer: értékpapírokat vásárolni egy másik személy nevére, vagy a pénzt egyszerűen más személyek bankszámláira kell utalni úgy, hogy közben csak a valós tulajnak van felhatalmazása ezekhez a bankszámlákhoz nyúlni. Ez egy picit időigényesebb: legalább 3-4 napi munkára kell számítani. Egy ügyvéd további módszert javasol a vagyonok köddé változtatására: az öröklést -- mivel bárki, még életében szétoszthatja vagyonát az „örökösök” között. Az egyedüli dolog, amire ilyenkor vigyázni kell, az, hogy ne legyenek eltérések a különböző vagyonnyilatkozatok, illetve a jövedelmet igazoló papírok között. Az ügyvéd ugyanakkor hozzáteszi: „a bankárok általában egy lépéssel a törvények előtt járnak, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne veszítsék el a klienseiket.”
Az is figyelemreméltó,
hogy a vagyonbevallások körüli botrányban senki nem említi a Pénzügyminisztériumot: ez azért lenne lényeges, mert csak akkor lehet korrupciós bizonyítékként használni a vagyonbevallásokat, ha ezt összevetik az adott személy jövedelembevallásával a megválasztásáig visszamenőleg -- ha a két összeg közt különbség van, akkor arra lehetne magyarázatot kérni az adott tisztségviselőtől.
Azonban az, aki igazán jólértesült, valószínűleg már rég egy külföldi bankszámlára utalta pénzét -- írja a Ziarul Financiar. Ez év első két hónapjában bizonyos jelek szerint több mint 400 millió dollár hagyta el az országot. A március-áprilisi nagy valutaigényre többféle magyarázatot adtak: azt, hogy a multinacionális vállalatok külföldre utalják nyereségüket, vagy pedig hogy a kamatlábak csökkentek. Azonban előfordulhat, hogy a jelenségnek inkább a politikumhoz van köze, mintsem a gazdasághoz....
A sürgősségi kormányrendelet
nem fogja arra kötelezni a tisztségviselőket, hogy külföldi bankszámláikon tárolt összegek nagyságáról számot adjanak: „A kormánypárttól érkező jelzések szerint a kormányrendelet csak azt írja elő, hogy a tisztségviselők bankszámláikon levő pénzösszeg pontos nagyságáról számoljanak be, családjuk többi tagjainak vagyonáról nem. Ezenkívül pedig senki sem szólt egy szót sem a külföldön levő bankszámlákról.” -- tájékoztatott tegnap Norica Nicolai , a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője -- ezt egyébként a BBC is megerősítette.
„A Bankárok Világszövetségének 2000-es jelentése rámutat, hogy svájci bankszámlákon több mint 8 milliárd dollárnyi román betét van” -- jelentette ki Nicolai. Bizonyos banki források úgy tudják, hogy 2000-től a mai napig a 8 milliárd dollár még néggyel szaporodott -- így összesen 12 milliárd dollárra rúghat. A PNL politikusai így felteszik a kérdést: milyen román cégeknek vannak ilyen hatalmas bankbetéteik? Kik azok a magánszemélyek, akik pénzüket svájci bankszámlákra utalják? Vajon itt van a romániai tisztségviselők pénze? A banki titok miatt ezek a kérdések valószínűleg örökre megválaszolatlanok maradnak.
„Ezek mesék”
A romániai bankok vezetõsége, úgy tûnik, nem hallott sem a fent említett jelentésrõl, sem pedig a Bankok Világszövetségérõl. Adrian Vasilescu , a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatója elmondása szerint most hall elõször errõl a szervezetrõl, és még sohasem látott olyan jelentést, mely hasonló adatokat tartalmazott volna. „Kétlem, hogy bárki a világon meg tudná becsülni a svájci bankszámlákon található pénzmennyiségeket. Ezek mesék -- a svájci bankok abszolút diszkréciót garantálnak.” A Romániai Bankok Egyesületének elnöke, Radu Ghetea nem tudja, hogy létezik-e a Bankok Világszövetsége vagy sem. Kételyeket fogalmaz meg a jelentéssel kapcsolatban is: „számomra úgy tûnik, a jelentésben szereplõ összeg kicsit sok egy olyan ország számára, mint Románia. Azt azonban nem állítom, hogy egyes román állampolgároknak nincsenek svájci bankszámláik.”
Módosító javaslatok
A liberálisok azt szeretnék, ha a korrupcióellenes jogszabály tartalmazná azokat a büntetéseket, melyekkel előírásainak megszegése jár. „A megszegésekről teljesen megfeledkezik a törvény, így alkalmazása esetlegessé válik.” -- mondja Eugen Nicolaescu PNL-képviselő. A liberálisok azt szeretnék, ha országos szintű etikai bizottságot hoznának létre, mely ellenőrzi a politikusok vagyonnyilatkozatait. Nicolaescu szerint a legegészségesebb az lenne, ha nyilvánossá válna, mekkora jövedelmi adót fizetnek évente a honatyák, mert így folyamatosan nyomon követhető lenne vagyoni helyzetük alakulása.
A Demokrata Párt (PD) képviselőházi frakcióvezetője, Emil Boc abbeli reményét fejezte ki, hogy a jogszabály módosítása a parlament által megvitatott törvénytervezet formájában, nem pedig sürgősségi kormányrendelet formájában történik majd. A demokraták javaslatai ugyanakkor a bankszámlák számán és tényleges nagyságán, valamint a birtokolt részvényeken és üzleti érdekeltségeken kívül az összeférhetetlenségi esetekre is vonatkoznak: a honatyáknak nem lenne szabad részt venniük olyan törvények meghozatalában, melyek elfogadása egyéni érdekeiket szolgálja.
Az RMDSZ ugyan nem állt elő módosítójavaslatokkal, ám a demokratákhoz hasonlóan mindenképp azt szeretné, hogy a korrupcióellenes jogszabályon ne kormányrendelet, hanem törvénytervezet változtasson. Markó Béla szövetségi elnök keddi sajtótájékoztatóján bírálta a kormányt következetlenségéért, valamint azért, mert nem konzultál az RMDSZ-el, mielőtt nagy horderejű rendeleteket hoz.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!