Szaddám fia kirabolta a Nemzeti Bankot

A történtekről iraki és amerikai illetékesekre hivatkozva a New York Times mai száma tudósít. A történelem egyik legnagyobb összegű bankrablására

Szaddám Huszein

elnök adott parancsot – erről egy neve elhallgatását kérő nemzeti banki szakember számolt be a lapnak. „Amikor parancsot kap az ember Szaddám Huszientől, azt nem szokás vitatni” - közölte az illető, aki hozzátette, semmilyen magyarázatot nem kapott a bank arra, miért kell a trezorokat kiüríteni. Szaddám erősen családi kapcsolatokra alapozó vezetési stílusát szokás a maffiához hasonlítani, és ez az eset rávilágít arra, hogy óhajtotta pénzelni elmenekülését a hatalomból.

Történelmi rekord?

Irak valutatartalékának elkobzását

Huszaj

, Szaddám második fia irányította Abid al-Hamid Mahmúdd elnöki tanácsossal. Az akcióra március 18-án éjjel 4-kor kerítettek sort, pár órával az amerikai légitámadás előtt. A pénz kipakolására adott parancson az elnök kézírása szerepelt. Körülbelül 900 millió dollárt százdolláros bankókban, további 100 millió dollárnyi pénzt euróban rakodott fel egy munkáscsoport két óra alatt – annyi volt a pénz, hogy három kamiont töltöttek meg. A munkát még a banki alkalmazottak érkezése előtt befejezték. A rablást az USA egyik kincstári szakértője is megerősítette, akit arra kértek fel, működjön együtt iraki pénzügyisekkel az ország bankrendszerének újjáépítésében.

Ez a művelet nem lesz könnyű: a Huszaj által elvitt pénz a központi bank keményvaluta-tartalékának mintegy egynegyede volt, másrészt ez az összeg szinte duplája annak a kb. 400 millió dollárnak és 40 millió iraki dínárnak (ez kb. 128 millió USD), amit nem ennyire neves iraki tolvajok loptak ki az ország bankfiókjaiból.

A pénzt Szíriába vitték

Az amerikai hatóságok attól tartanak, hogy ebből az óriási összegből az iraki rezsim maradványait, a fővárosban és környékén megbúvó másodvonalbeli funkcionáriusok tevékenységét fogják finanszírozni, másrészt az iraki ellenzék ernyőszervezete, a Nemzeti Kongresszus (NK) attól tart, a rabláskor Huszein már előrelátta Bagdad elestét, s így készült fel egy esetleges visszatérésre. A pénz sorsáról közelebbit sem iraki, sem amerikai illetékesek nem tudnak. Előbbiek azért hajlandók csak névtelenül nyilatkozni, mert tartanak Szaddám embereinek bosszújától.

Amerikai feltételezések szerint a pénzes konvojt Szíriába irányították. Ezt erősíti meg az NK mellé rendelt Ted Seel ezredes állítása, hogy a kémműholdak adatai szerint a kamionok átlépték az iraki-szír határt.

Mivel Szaddám Huszeinnek szinte teljhatalma volt, még nem világos, milyen törvényt sértett meg a bankrablással. Ugyanakkor a lapnak nyilatkozó pénzintézeti szakember szerint a diktátor nem szólt bele a bankszektor működtetésébe. Előfordult, hogy a család nagyobb összegű készpénzt igényelt, de ez általában az 5 millió dollárt nem haladta meg. A mostani esetnél ráadásul a munkásokon és a kamionsofőrökön kívül a központi bank igazgatója, az államkincstár vezetője és a pénzügyminiszter is jelen volt. Utóbbit Hekmet-al Azawinak hívják, jelenleg amerikai fogságban van.

A másik fiú félmilliárdot halmozott fel

Akad olyan amerikai illetékes is, aki azt állítja, a pénz nagyrésze lehet, hogy mégis megkerült.

George Mullinax

kincstári szakértő arra a 650 millió dollárra utal, amelyre egy amerikai tiszt bukkant rá Huszein nagyobbik fia, Udáj palotájában. Az iraki megkérdezett ezt cáfolja: ez az összeg biztosan Udájé, akinek szokása volt hatalmas összegeket felhalmozni saját céljaira.

Dhia Habib al-Khojjún, az iraki Rafidain Bank elnöke azt erősítette meg, hogy az elnök a rendszer végnapjaiban igyekezett bebiztosítani az iraki keményvaluta egy részének további sorsát. A bankot március elején arra utasították, hogy a trezorokban tárolt pénzt osszák szét a bankfiókok között arra az esetre, ha netán a központi épületet bombatalálat érné. Az iraki Nemzeti Bankot most amerikai katonák őrzik – már csak azért is, mert a pénzintézetből a háború alatt elloptak további 9 millió dollárnyi dínárt.