Irreálisan alacsonyra csökkentek a romániai bankok kamatai, így lassan többet veszít az állampolgár, ha számláján szaporítja pénzét, mintha a párnájába varrva őrizné. A helyzetet egyedül a pénzügyminisztérium tudná megoldani.
Elriasztott ügyfelek?
A banki kamatok mértékét már nincs hova lenyomni, mert máris mélyen az infláció szintje alatt mozognak: az elmúlt félév folyamatos csökkentései miatt az ügyfeleknek már nem éri meg a bankrendszerben tartani a pénzüket, mert a pénzromlás úgyis elviszi az elvárható nyereséget.Az infláció mérséklődésén felbátorodva, a bankok folyamatosan -- minden hónapban -- csökkentették a lekötött betétek kamatait. „Ezt a jelenséget most kéne megállítani, máskülönben veszélyessé válhat” -- állítja
Mugur Isarescu
, a Nemzeti Bank (BNR) elnöke. Az egyetlen dolog, amelyet még a bankok csökkenthetnek, az a folyószámlák kamata. Ezáltal a betéti- és a hitelkamatok közti különbség 10%-ról 5-7%-ra esik.
A BNR vezetője arra hívta fel a további kamatlefaragásra készülő bankárok figyelmét, hogy ez öngyilkos módszer, mert hamarosan elveszíthetik ügyfeleiket. A központi bank adatai szerint a lakossági ügyfeleknek felszámított betéti kamat már negatív reálértékű, ha beleszámítjuk a sima folyószámlán tartott pénzre fizetett kamatot is.
Azaz aki így próbálja megtakarított pénzét hasznosítani, csak veszít az ügyleten, hiszen az infláció biztosan nagyobb százalékú a kamatnál. Csak a határidős lekötések kamatai fedezik egyelőre úgy-ahogy az inflációs veszteséget.
Alternatíva nincs
Jelenleg a pénzintézetek évi 10-19 %-ot fizetnek annak, aki lejét határidőre köti le attól függően, hogy az ügyfél mikorra kéri a kifizetést. A folyószámlák kamata évi 0,5 és 4 % között mozog – ehhez képest az infláció 16-17% legalább. Sok bank esetében a letétek utáni elvárható nyereség nem fedezi az árak növekedését. A BNR elnöke szerint a lekötési kamatok optimális mértéke -- amely nem riasztaná el a lakosságot takarékoskodástól -- az éves infláció alakulását kéne kövesse.
„Annak ellenére, hogy a romániaiak egyre kevesebbet keresnek, továbbra is a bankban tartják a pénzüket. Ez többnyire a másfajta befektetési lehetőségek hiányának tudható be, de ez hamarosan meg fog változni” - állítja Isarescu. A Román Bankok Szövetségének (ARB) elnöke, Radu Gratian Ghetea szerint sincs már nincs miért tovább csökkenteni a kamatokat.
A bankok azért vannak jó helyzetben, mert az alternatív befektetési módok kultúra és lehetősége is hiányzik, azaz nagyon kevesen bízzák brókerre megtakarításaikat, mert azok egy relatív ingerszegény értékpapírpiacon többnyire nem hozhatnak látványos eredményeket. Persze a bankok kamatcsökkentése bizonyos mértékben mégis a tőzsdék felé, elsősorban valószínűleg a Rasdaq felé való tőkeáramlás motorja lehet.
A minisztériumot mindez nem érdekli
mi legyen?
Nem számit túl eredeti ötletnek, de elsõ közelítésben megfontolandónak tûnik a megtakarított pénz -- mi sem természetesebb -- Magyarországra menekítése. Csakhogy a román állampolgárok magyarországi folyószámlán tartott pénze nem hogy nem kamatozik és az infláció is értékteleníti, hanem kezelési költség fizetése következtében tovább apad. Vagyis: felejtsük el.
A pénzügyminisztérium és a Román Nemzeti Bank álláspontja azonban ellentmondanak egymásnak. A BNR a bankoknak adott 18%-os kamattal jelezni akarta, hogy a továbbiakban ne csökkentsék drasztikusan kamataik mértékét, ennek ellenére a pénzügyminisztérium csak jóval alacsonyabb kamat mellett volt hajlandó államkötvényt kibocsátani.
„Ennek mértékét nem a BNR, és nem a bankok határozzák meg, hanem a pénzügyminisztérium a bankoknak és a lakosságnak nyújtott állampapírok kamatai révén. Ha a Pénzügyminisztérium megemeli kamatait, akkor a bankok is rákényszerülnek, hogy ne veszítsék el az ügyfeleiket. Ha ellenkezőleg, csökkenti őket, akkor nekünk is csökkentenünk kell” - teszi hozzá Ghetea.
A pénzügyminisztérium nemrég új, 3 és 6 hónapos lejáratú lakossági kincstárjegyeket bocsátott ki, a jegy kamata a hathavi lekötésnél 14,5%, a három hónaposnál 14%. A kibocsátás hatására a szakértők szerint a bankok még lejjebb nyomják a kamatokat.
A BNR alelnöke, Mihai Bogza , aki résztvett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsának éves ülésén, kijelentette, hogy az EBRD Románia gazdasági növekedésre összpontosít. Bogza azt is hozzátette, hogy az elkövetkező években Románia egyike lehet azon legfontosabb országoknak, ahol a nemzetközi hitelintézet tevékenykedik, de a beruházások mértéke a befektetők bizalmától is függ. A múlt év végéig a EBRD 2,3 milliárd eurót fektetett be az országban.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!