Nagy Ágnes válaszai

bognyeso (Csíkszereda)

1. Mit jelent a román gazdaságra nézve a nemzeti banknak az utóbbi készpénz forgalom politikája. Ugyanis a területeken megszüntet bizonyos funkciókat, de helyette nem tesz semmit, mint például reális kártya üzlet. A RNB 4 megyei fiókjánál van a készpénz feldolgozás(procesare de numerar). Ne felejtsük el, hogy ez a feladat nem csak a Központi Bank feladata, a kereskedelmi bankok központjainak is a hatáskörébe tartozik az általuk bevételezett pénz feldolgozása és kezelése, hogy minőségileg az elvárásoknak megfelelő pénz kerüljön forgalomba a fiókjain keresztül is. Ugyanakkor a kereskedelmi bankok központjainak feladata a fiókjaik készpénzzel való ellátása. Mi jelent ez? A készpénz feldolgozásá költségeinek a megosztása a kereskedelmi bankrendszer és a központi bank között. A tevékenység ilyen típusú megszervezése általánosan alkalmazott módszer a központi bankoknál. A kártyaüzlet olyan kereskedelmi banki tevékenység, amit a kereskedelmi bankok működését szabályozó 58/1998-as törvény rögzít. Véleményem szerint a kártyák elterjedésének akadálya az informatikai rendszerek biztonságában, valamint az elektronikus aláírás teljes körű alkalmazásának törvényes kereteinek a hiányában leledzik. 2. Mikor beszélhetünk már reálidőben való elszámolásról a bankok között, várható-e az idén előre lépés ezen a téren, vagyis az elektronikus „dekontálás” bevezetésére? Az elektronikus dekontálás rendszerének a kiépítése folyamatban van a Transfond Rt. dekontálási intézmény (a RNB és a kereskedelmi bankok által létrehozott cég) keretén belül, amit részben a Phare program támogat, teljes körű működésbe lépésének határideje 2004 decembere. A legfontosabb a rendszer kiépítésében a kereskedelmi bankrendszer felkészítése úgy technikai, mint a humánerőforrás és soft rendszer elsajátítása szempontjából azon szervezetek részéről, akik ebben a folyamatban részt vesznek. Egy ilyen rendszer kiépítésének nem csak a költségei nagyok, hanem időben is, fizikailag sok időt vesz fel . Részleges tevékenységek már 2003 végén működni fognak. 3. Mit tesz a RNB a készpénz forgalom csökkentésére, hogyan erősíti a hitet a vállalkozókban a bankközti elszámolás biztonságában és hasznosságában, mert gyorsaságról nem lehet beszélni? Talán részlegesen a fenti kérdésre adott válaszban erre a kérdésre is válaszoltam, ami az elszámolás gyorsaságát és biztonságát illeti. A RNB-nak ennek a rendszernek a biztonságos működtetésében óriási szerepe van, és én úgy gondolom, hogy ennek megteremtése egyben a RNB monetáris politikájának a végrehajtását is elősegíti. 4. Mi az oka, hogy Székelyföldön olyan kevés működő bank van? A kereskedelmi bankoknak saját üzletpolitikájuk van ami a területi terjeszkedést illeti és ez szorosan összefügg a terület lakósainak a számával és gazdasági erejével. Ne felejtsük el, hogy a bankoknak elsősorban arra a pénzre van szüksége amit a lakosságtól és a cégektől betétként bevételez, amit utána hitelek formájában kihelyezhet. Ezek a szempontok nincsenek összefüggésben azzal, hogy ez a hely területileg hol helyezkedik el. 5. Menyire sikerült a bankfelügyeletet megbízhatóvá és hitelesé tenni? A bankfelügyelet hitelességét az eredményei elemzésével lehet a legjobban lemérni. Mint minden más tevékenységnek, a bankfelügyelet törvényes kereteinek a kidolgozása volt Romániában a többi közép és kelet európai országhoz viszonyítva hosszabb folyamat, alkalmazása a központi bank egyik fő tevékenysége. Egyet viszont nem szabad figyelmen kívül hagynunk, éspedig azt a tényt, hogy a bankfelügyelet nem azt jelenti, hogy minden hitel formájában kihelyezett pénzmozgásnál a bankfelügyelő ott van, hisz akkor mi lenne a kompetenciája a kereskedelmi bankok vezetőinek. A legfontosabb arra odafigyelni, hogy a bankrendszerben ne fordulhassanak elő olyan eltérések, hibák amik az egész rendszer hitelességét, erejét ingatják meg.

Dexter (Kolozsvár)

1. Mennyi virtuális pénz áramlik naponta a világ tőzsdéi között? Igaz az, hogy az sokkal több, mint amennyire aranyfedezet van, egyáltalán mi a viszony az aranyfedezet és a virtuális pénz között? Az aranyfedezet elmélete a mai monetáris makrogazdasági politikákban érvényét vesztette. A pénzáramlás hátterében nem aranystandard vagy aranyvaluta, hanem áruk és szolgáltatások ellenértéke áll. Aranystandard és aranyvaluta olyan pénztörténeti fogalmak, amelyek egymással összefüggésben vannak. Aranyvalutáról van szó, ha egy ország valutaegysége egy meghatározott aranymennyiségben fejeződik ki. Aranystandardról akkor beszélhetünk, ha aranyvalutájú országok a következő szabályokat betartja: – a pénz akadálytalan átválthatósága aranyra, – az arany akadálytalan behozatala és kivitele, – egy szilárd szabályzórendszer, amely egy ország pénzmennyiségét az aranytartalékhoz köti. A legtöbb európai országban az aranystandard egy aranymag-valuta (pld. 1/3-a a kibocsátott pénzmennyiségnek) formájában jelentkezett, a forgalomban levő bankjegyeket a nemzeti bank aranykészlete fedezte. Ezzel összefüggött a beváltási kötelezettség, aminek azonban nem kellett aranyban történnie. Ez az úgynevezett aranyautomatizmus a nemzetközi árfolyamokat stabilan tartotta. Mihelyt egy valuta árfolyama összehasonlítva egy másikkal az aranyforgalommal, -szállítással és biztosítással kapcsolatos költségeket messze meghaladta, az arany kiáramlott a gyengébb valutájú országból az erősebb valutájú országba. Az aranykiáramlás, tehát a tartalékok csökkenése a bankjegyforgalom korlátozásához, a kamatok emelkedéséhez és árcsökkenésekhez vezetett, tehát az egyik ország feljavult exportlehetőségre tett szert. Ezzel szemben az aranybeáramlás a másik országban kiszélesítette a bankjegyforgalmat, csökkentette a kamatokat, kedvezően befolyásolta az áremelkedést és csökkentette az exportot. Ha eljutottak erre a pontra, megfordult az aranyáramlás, az arany abba az országba áramlott, ahol magasak voltak a kamatok, és nagyobb az arany iránti kereslet. A fizetési mérleg ezzel kiegyenlítődött, az árfolyam stabilizálódott. A gyakorlatban ez az aranyautomatizmus csak feltételesen működött, mert a központi bankok nem tartották be a szabályokat. Se nem csökkentették a pénz mennyiségét a kereskedelmi mérleg deficitje esetén és az aranykiáramlás időszakában sem szélesítették ki a bankjegykibocsátást az ellenkező esetben. Rendszerint úgyis csak kevés arany áramlott, mivel a nemzetközi bankok követeléseiket és kötelezettségeiket kölcsönösen beszámították, és a központi bankok a devizatartalékok és a külföldi aktívákra irányuló követelések felhalmozásával az aranykiáramlást alacsony szinten tartották. Ennek a standardnak a sikere abban állt, hogy a pénznek az aranyba történő átválthatóságában vetett bizalom sohasem kérdőjeleződött meg, egészen 1914.-ig, amikor az aranyra irányuló általános roham az aranytartalékokat messze túllépte, és a külföldi aktívákra irányuló követeléseket többé nem lehetett megvalósítani, és összeomlott a nemzetközi aranystandard. A mai világ tőzsdéinek mutatói a piacokon forgalomban levő áruk és szolgáltatások nagyságának a függvénye. 2. Hogyan kezelhették a nagy WTC-ben székelő bankok az adatok eltűnését? A bankok adatainak tárolását külön nemzetközi szabványok szabályozzák, aminek lényege az, hogy az összes információt, adatot amit a bankban tárolnak, azt még egy helyen ugyanúgy tárolják, rendszerint más helységben, vagy akár más országban. 3. Mi az oka annak, hogy folyamatosan csökken az arany világpiaci ára? Az arany, akár a többi árunak az ára, a kereslet és kínálat függvénye. Ami azonban megfigyelhető, hogy sok olyan központi bank, amelyik tartalékainak egy részét aranyban tartotta, az most eladja, amit az arany készlet tárolási költségeinek a megnövekedésével magyarázok.

8/20as (Kolozsvár a szőke Szamosnál)

1. Várható-e a közeljövőben a beruházás-ösztönző, gazdasági prosperitást generáló, valóban modern jövedelemadó rendszer bevezetése Romániában? Erre a kérdésre a Pénzügyminisztérium tudná a választ megadni. Mindenképp a reál gazdaság növekedésének függvénye. 2. Mikor fog kialakulni Romániában a valós hitelkártya rendszer a most létező, csak fizetésre használható, bankkártya rendszer helyett. A rendszer létezik, csak nagyon szigorú feltételek mellett. Fejlődése annak függvénye mennyire fog erősödni a reálgazdaság. 3. Ha valóban létezik Európában az egységnyi nemzeti valuta forgalomba tartásának kötelezettsége miért tűnt el az 1 lejes. Az már nem is kérdem miért nincs 5, 10, 20, 50, 100 lejes érme. Romániában sem szűnt meg, forgalomban van, csak a lej értékének a változás alapján a gazdaság szereplői áraikat magasabb értéken állapítják meg és nem igénylik ezeknek a pénznemeknek a forgalomban hozását a kereskedésük során. 4. Előző kérdésemből fakadóan mennyire tehető az állam nyeresége a kerekítésekből? Nem az állam, hanem a kereskedők nyerhetnek a kerekítésen, ilyen számítást a RNB-ban nem végeztek az utóbbi időben. 5. Mi a valóban, gazdaságilag indokolt, előnye a kemény lej bevezetésének, ha nem jár majd együtt a gazdasági reformokkal, a gazdaság fejlődésével?

Balló Áron (a Szabadság kérdezője)

Mikor kerül sor az erős lej bevezetésére, a „nullák levágására”, és milyen gyakorlati következményei lesznek a mindennapi ember számára? Vezet-e majd áremelkedéshez?

a rendíthetetlen ólomkatona (valahol Erdélyben)

Az utóbbi éveken többször is szóba került, hogy a jelenlegi soknullás bankjegyeink végéről három vagy akár több nullát is le kellene vágni, és be kellene vezetni az ún. erős lejt. Sor kerül-e erős lej bevezetésére, s ha igen, mikor? Vagy inkább maradnak a mostani nagy címletű bankjegyek, ameddig csatlakozunk az euró-zónához? Gazdasági előnye csak a gazdaság fejlődésével párhuzamosan valósul meg. Emellett infláció csökkentő hatása van, azon pszichológiai hatása eredményeképpen, amit a lakosság nemzeti valutába vetett hitének erősödésével ér el. Ugyanakkor felkészülés lenne az euróval való kereskedésre, hisz az sem sok nullás kereskedés lesz. Ennek a döntésnek a végrehajtáséhoz viszont politikai akaratra is szükség van, hisz olyan kormányszintű rendelkezések és határozatok meghozatalát vonja maga után, ami nem csak a RNB, hanem a Kormány feladata is. 6. Pénzügyileg felkészült Románia, akár 2007-ben, az EU-hoz való csatlakozásra. Mikorra zárkózhat fel Románia az euro-zónához? Elsősorban gazdaságilag és szociálisan kell Románia felkészüljön a csatlakozásra az EU-ba. A Maastrichti Szerződés értelmében a Gazdasági és Monetáris Unióba való belépést kétéves átmeneti időszak előzi meg. Ez volt megfigyelhető például Görögország esetében is. A közép és kelet európai országokkal folyó csatlakozási tárgyalásokon nincs szó opt out-ról. A tagjelölt országok nem léphetnek be az EU-ba azzal a korlátozó feltétellel, hogy kimaradnak az EMU-ból. A részvétel a Gazdasági és Monetáris Unióba a konvergencia-kritériumok teljesítése esetén kötelező. A követelmények a részvétel gazdaságpolitikai koordinációjában, a gazdaságpolitika közösségi felügyeletének a biztosítására, nemzeti konvergenciaprogram kidolgozására az államháztartási fegyelem betartására vonatkozik. Ha az EU-csatlakozás időben eltolódik a tervezetthez képest, akkor az EU-ba való belépés és a Gazdasági és Monetáris Unióban történő felvétel időben közelebb kerül egymáshoz, a felkészülést párhuzamosan kell folytatni. Ilyen körülmények között nem lehet mereven elválasztani az EU-hoz és a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozás követelményeit. Ráadásul az EU-ban figyelemmel kísérik, hogy Románia hogyan tesz eleget a konvergencia-kritériumoknak. Ezzel kapcsolatosan a kérdés legfeljebb az, hogy mikorra időzíti a Bizottság az ún. Konvergenciaprogram elkészítését, ami a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozás konkrét menetét tartalmazza.

szahuba (Kolozsvár)

1. Mekkora az a pénzösszeg, melyet mindig magánál tart? Nem több 500 ezer – egymillió lejnél. 2. Ön szerint megéri-e meg offshore céget alapítani a mai gazdasági időkben? A legjobban felkészült pénzügyi tanácsadók a brókerek. Forduljon egy brókercéghez. 3. Milyen könyvet olvasott utoljára? Kopácsy Sándor: Nyugat felé, 1998-as kiadás. Remek könyv, másnak is ajánlom akit a civilizáció fejlődése nem csak történelmi, hanem gazdasági szempontból is érdekel.

Kelemen Attila (Kolozsvár)

Világgazdaságilag mit jelenthet ha az arab országok nem dollárba, hanem euróba határozzák majd meg a kőolaj árát? A kérdés ami ennek a hátterében van a következő: Megtörténhet-e az, hogy az arab országok összességében sokkal nagyobb külkereskedelmi tevékenységet bonyolítsanak le euró övezethez tarozó országokkal vagy nem? – az összes többi dollár elszámolási övezethez tartozó országokhoz képest? – Gondolok itt a Latin Amerika, Afrika, Ázsia egy része (a nem Yen érdekeltség) és persze Észak Amerika együttesen. Ha Európa nagyobb kereskedelmet fog az arab országokkal ezekhez az országokhoz képest lebonyolítani, akkor az arab országoknak érdekük lesz euróban meghatározni a kőolaj árát, hisz valuta tartalékuk meghatározó része euróban lesz, továbbá a külkereskedelmi tevékenység fenntartásához is euróra lesz szüksége. Hogy ez megvalósulhat-e? Talán a világgazdaság radikális elmozdulásához, és Európa gazdaságának ilyen szintű megerősödésére lesz szükség. A kérdés az, Európa képes lesz-e annyi árut és szolgáltatást termelni és ebbe a zónába exportálni, hogy túllépje az összes többi (dollár) érdekeltséget.

Dexter (Kolozsvár)

Miben kössem le a pénzem, dollárba, lejbe vagy euróban? Bárhogyan számolom, mindegyikkel vesztek. Ezzel a kérdésével forduljon brókerhez, ők a leginkább felkészültek arra, hogy ezekben a kérdésekben tanácsot tudjanak adni.

M .A. (a Szabadság kérdezője)

Azt szeretném kérdezni, mit jelent egész pontosan az a román kifejezés, hogy „taxa de scont”, és honnan lehet megtudni ennek egy adott napra való értékét? A román taxa de scontare, magyarul leszámítolási, vagy diszkontálási kamatláb. Az elnevezés onnan ered, hogy régebben a bankhiteleket általában az üzleti váltók leszámítolásával szokták nyújtani. Egy vállalat pld. amelynek egyik ügyfele 1000 dollárra szóló 90 nap múlva esedékes váltót állít ki, a papír ellenében készpénzt vehet fel, ha a váltót leszámítoltatja bankjánál. Vagyis a vállalat a banknak adja át a váltót a papír jelenlegi, vagy másként diszkontált, leszámítolt ellenértéke fejében. Ha például az éves kamatláb 10 %, akkor a bank a váltóért 976 dollárt fizet. A bank a maga részéről pedig viszontleszámítoltatja (rediszkontáltathatja) a váltót a központi banknál. Ha a leszámítolási kamatláb 12 % akkor a központi bank 972 dollárt fizet érte. Manapság azonban a központi bankok forrásainak kihelyezése nem ebben a formában zajlik (de a világon piacaira sem ez a jellemző). Bár megváltozott a forma a művelet elnevezései megmaradtak. A leszámítolási hitelezés szabályai megváltoztak a világgazdasági válság nyomán. A RNB éppen ezért a referencia kamatláb (dobânda de referinþã) kifejezést használja, számítását a www.bnro.ro weboldalon meglehet nézni, mivel ezt minden hónapra közli a RNB. A képlet maga megtalálható a Dicþionar MacMillan de Economie modernã – Codecs kiadó által1999-ben kiadott szótárban is.

Tivadar (a Szabadság kérdezője)

Mennyi az Ön bruttó havi fizetése? Amennyi egy egyetemi előadótanár fizetése egy vidéki város magánegyetemén, a RNB kinevezés nem munkakönyves munkahely, hogy onnan fizetést kapnék. A RNB igazgató tanácsi minőségemben gyűlésdíjat kapok.