A gyógyszerkészlet még tíz napra elég

A székelyudvarhelyi kórház gyógyszerraktárába lépve hétfő délután szinte teljesen üres polcok fogadtak. Pár percel érkezésem előtt ugyan mindenki örvendett annak, hogy végre érkeztek medicinák, de a lelkesedés utólag hamar lankadni kezdett, mert a kórház csak a szokásos, úgynevezett „programos gyógyszer” kapta (ezek a szerek a nemzeti egészségügyi program keretében az Egészségügyi Minisztérium támogatását élvezik). A „programos szereket” krónikus betegek kezelésére kapta a klinika: ezekből a pirulákból a kórházak egész egyszerűen nem fogyhatnak ki. Ezekkel a cukorbetegeket és az akut vörösvértest-hiányban szenvedőket kezelik, de ide tartoznak a szervátültetésen átesett, utókezelésre szoruló betegek.

A gyógyszerkassza a tizedére csökkent

Balázs Piroska

, a kórház főgyógyszerésze a Transindex kérdésére azt közölte, a jelenlegi krízishelyzet legfőbb oka az a reform, amit többszöri nekifutásra sem tudtak teljes mértékben megvalósítani, ám nem számítottak az azután beálló nehézségekre. A hazai egészségügyet továbbá az is sújtja, hogy nem csak a kórházi ágyszám-csökkentéssel van gond, hanem alig-alig működik a szociális intézményrendszer, az ország az alapellátás biztosításával is küszködik. Az udvarhelyi kórház 2000-ben havonta kétmilliárd lejt költött gyógy- és kötszerekre, most ennek a tizedrészéből kényszerül gazdálkodni.

Az EU mindezek mellett elvárja Romániától, hogy az egészségügyi ellátórendszer az Unió elvárásainak feleljen meg – az EU 1000 lakosra számítva 5 kórházi ágyat ír elő, ám az uniós országokban ezt jó színvonaló alapellátás egészíti ki, és a szociális gondozást egyéb, megfelelően működő intézményhálózat látja el. Viszont Romániában a szociális gondozást is a kórházaknak kellett átvállalniuk, emiatt fogyott el az alapellátásra átutalt pénz – magyarázta a főgyógyszerész.

Sokszor előfordul, hogy az idős, sanyarú körülmények között élő, idős betegek télire azért utaltatják be magukat, hogy fűtött helyen alhassanak és legyen mit enniük. Az EU-tagállamokban már az egynapos műtéti rendszeri is megoldott: a beteg 24 órára fekszik be a kórházba, elvégzik a szükséges beavatkozást rajta, majd hazamegy és felülvizsgálatra a szakorvosa, családorvosa jár ki hozzá. Ez a megoldás nálunk nem működik, mindenki kizárólag a kórházban gyógyul, lábadozik.

Klinikai rang klinikai pénzkeret nélkül

Romániában három kategóriába rangsorolják a kórházakat: az intézmények klinikai, megyei és városi rangokkal büszkélkedhetnek. A klinikai és a megyei intézmények az ún. DRG rendszerbe működnek, ami azt jelenti, hogy átutalja számukra az egészségbiztosító azt az összeget, ami például egy műtét költségeit fedezi, de a városi kórháznak nem utalnak. A városi intézmények között nem tesznek különbséget az ellátott lakosságszám szerint, pedig az udvarhelyi működtetéshez lényegesen több pénz kell, mint például a székelykeresztúri kórházéhoz. További megszorítás, hogy börtönbüntetéssel sújtható az a kórházi vezető, aki túllépi a költségvetés szabta kereteket.

Balázs Piroska lapunknak azt is elmonda, kérték a kórház megyeinek nyilvánítását. Az intézmény négy osztályát feljebb is minősítették, ám a megyei színvonalú finanszírozás mindeddig elmaradt.

Egyetlen tavalyi számlát sem tudtak kifizetni

Országszerte mintegy 460 kórház küzd jelenleg ezzel az új megoldásra váró helyzettel. Ezekbe az intézményekbe a legtöbb gyógyszer-nagykereskedő és -raktár leállította a szállítást, márcsak azért is, mert például az udvarhelyi kórház nem bírta kifizetni egyetlen 2002-es gyógyszerszámláját sem – tájékoztatott Balázs. Továbbá elmondta, nem pánikot szándékszik kelteni azzal, hogy segítséget kér a tehetősebb cégektől, csak el akarja kerülni, hogy intézménye gyógyszer nélül maradjon. A mostani készlet még még 10 napra elegendő.

Az udvarhelyiek zúgolódnak, a kórház vezetőit hibáztatják a kialakult helyzetért. A főgyógyszerész azonban azzal vág vissza, hogy az egyik helyi rádióban elhangzott vádaskodások nem állják meg a helyüket, mivel az udvarhelyi kórház azért került az országos élvonalba tartozó intézmények közé, mert náluk olyanok dolgoznak, akik munkájukkal mindig a beteg érdekeit szolgálják. Ennek köszönhető, hogy egy hollandiai alapítvány kilenc éven keresztül segítette őket, saját alapszabályzatának mondva ellent, amely eredetileg azt kötötte ki, hogy csak 3 évig támogathatnak egy intézményt egy helységben.

Egyelőre az adományozás a megoldás

A főgyógyszerész azt is sajnálja, hogy bürokráciai akadályok miatt nem tudják az országba behozni azokat a gyógyszereket, amelyeket Németországban kizárólagosan az udvarhelyi kórháznak gyártottak le. Azt is jó tudni – tette hozzá Balázs Piroska –, hogy a kórház 30 év után kapott először az érvényes előírásoknak megfelelő gyógyászati segédeszközöket, ami szintén az itt dolgozó orvosok munkájának köszönhető.

A jelenlegi helyzet megoldására az állami finanszírozás lenne az igazi, de ha ez nem valósul meg a közeljövőben, akkor igenis szükség lesz a külső segítségre. Elsősorban gyógyszereket kellene adományozni a kórházaknak, vagy pénzt, amivel megvehetik a szükséges szereket, természetesen elszámolási kötelezettséggel – zárta beszélgetésünket Balázs Piroska.

Ugyan gyakori áramszünet és elnyomó takarékoskodás nem akadályozza a kórházakat a betegápolásban, mint '89 előtt, de mára szinte az a 14 évvel ezelőtti állapot állt elő, hogy a beteg viszi a gyógyszert saját műtétéhez – azzal a különbséggel, hogy nem szükséges a szereket a feketepiacon beszerezni. A patikák nem ártámogatott gyógyszerekkel bőségesen el vannak látva, csak bírják ki a betegek a legközelebbi fizetés- vagy nyugdíjnapig.