Az EU és a hazai benzinforgalmazók nyomást gyakorolnak a romániai hatóságokra, hogy a benzin referenciaárát egy euróra, azaz 35.700 lejre emeljék. Jelenleg egy liter üzemanyag árának a fele az államkasszába folyik be.
Befagyasztják a benzin árát?
Az Európai Unió a közép-kelet-európai országokkal folytatott tárgyalásokon tűzte ki, hogy az illető államok emeljék egy euróra a benzin referenciaárát, valamint az üzemanyagárba épített adók mértékét igazítsák az EU-átlaghoz. Az itthon forgalmazott üzemanyag árából 43,3% az adó, akárcsak Franciaországban és Olaszországban.
Dinu Patriciu
, a Rompetrol olajtársaság igazgatója (Románia leggazdagabbjainak listáján 150-200 millió dolláros vagyonnal a 10. helyen szerepel) úgy véli, most már ideje, hogy a kutaknál a benzin ára is elérje az EU-átlagot.
Az állami olajtársaságnak e cél érdekében újabb 3-4000 lejjel kéne emelnie az ólommentes Premium literárát, és lehetővé kéne tennie, hogy az üzemanyagok árát naponta jegyezzék az árutőzsdén, figyelve a londoni üzemanyagtőzsde változásaira.
Dan Ioan Popescu
ipari miniszter álláspontja éppen ezzel ellentétes: ő azt jelentette be, hogy a Petrommal együtt azt igyekeznek elérni, hogy az üzemanyagok árát hosszabb időre befagyasszák.
Ezt már csak azért is nehéz lesz elérni, mert a külföldi olajtársaságok arra panaszkodnak, hogy a Petrom révén az állam nem építi be az üzemanyagárba a legalább 5%-nyi profitot. Az adóhivatal ellenben arra hivatkozik, hogy a Petrom-féle konkurencia-ellenes lépésekre panaszkodó cégek az elmúlt két évben sokkal kevesebb adót és járulékot fizettek be az államnak, mint kellett volna (ezt bizonyítja, hogy noha csak az üzemanyagpiac 60%-át mondhatja magáénak, a Petrom fizette be az összes üzemanyagilleték 90%-át).
A benzináremelés a pénzromlást segíti elő
Ha az üzemanyag-árakat a kívánt 15-20%-kal megemelné a kormány, könnyen abba a helyzetbe kerülhet, hogy az összes termék költségeibe beépülő ár miatt nem tudja majd teljesíteni a célul kitűzött gazdasági fejlődést, mert az emelés inflációgerjesztő hatású. A magánkutak legalább 16%-os emelést szeretnének, mert múlt évben az állami és magán kőolajfinomítók és üzemanyag-forgalmazók egyaránt veszteségesek voltak -- derül ki a Capital összeállításából. Nemzetközi statisztikák szerint nemigen akadt olyan kőolaj-finomító, amely 2%-nál nagyobb profitot tudott volna elérni.
Ugyan az autósok ezt nehezen hinnék el, de tavaly szinte az összes hazai üzemanyag-forgalmazó veszteséges volt, egyedül a MOL romániai leányvállalata (éves forgalma 70 millió lej) jelezte azt, hogy a 2000-2001-es veszteségek után tavaly szerény nyereséget fog elérni. A Petrom vesztesége meghaladta a 300 milliárd lejt (kb. 9 millió dollárt).
Az üzemanyagon az állam keres sokat
Az olasz
Agip
romániai leányvállalata veszteségei miatt minden további beruházást leállított, míg a romániai üzemanyag-árakat nem szabadítják fel, hogy az követhesse a nemzetközi kőolajpiac mozgásait. A veszteségekről szóló adatok egyrészt ellentétesek a nemzetközi helyzettel, másrészt azt jelzik, nem a benzingyártásból, hanem a kőolajtermelésből származik profit. A világ legnagyobb olajipari cége, a texasi Exxon Mobil volt 2001-ben a világ legjövedelmezőbb vállalkozása: profitja elérte a 15 milliárd dollárt. Az üzemanyagárak év elején körülbelül 5%-kal emelkedtek annak ellenére, hogy a kormány megszüntette az árba épített útadót (mértéke 125 euró/tonna volt a benzin és 110 a gázolaj esetében). Viszont a pénzügyminisztérium 404 euró/tonnára emelte a benzin és 347 euróra a gázolaj illetékét. Egy liter ólommentes benzin referenciarára (ennyiért szállítják a finomítók) most 22 800 lej, ezt a forgalmazók legfeljebb 5%-os felárral értékesíthetik a kutaknál. Ennél magasabb árat csak akkor szabhatnak, ha adalékanyagokkal javítják a benzin minőségét.
A benzinár felét teszi ki az adó
Egy liter ólommentes benzin előállítása mindössze 7400 lejbe kerül -- ez harmada a referenciaárnak. A feldolgozott kőolaj a benzin árát csupán 16-18%-ban befolyásolja (ezért, ha a kőolaj világpiaci ára megduplázódna, az csak kb. 2500 lejjel emelné a benzin előállítási költségét, mivel az ország kőolajszükségletének felét maga termeli ki). A kőolajfinomítók minden liter benzin után 11080 lej illetéket és 4332 lej áfát fizetnek be a költségvetésnek. Tehát a kutaknál eladott minden egyes liter benzin árának nagyjából a fele az államkasszát gazdagítja és nem a társaságok profitját növeli.
Ebben a helyzetben érthetőek azok az adóelkerülési fogások, amelyekkel a magánkézben levő olajtársaságok élnek Liviu Luca, a Petrom szakszervezeti vezetője szerint. A nem állami cégek rendszerint offshore cégeiknek exportálják a terméket (így mentesülnek az illetékfizetéstől), majd meggyőzik a nagy üzemanyag-fogyasztó vállalatokat (például a Termoelectricát), hogy adómentesen importálják vissza az országba. Az ukrajnai benzincsempészet, a más név alatt forgalmazott üzemanyagok miatt az utóbbi két évben 10 ezer milliárd lejnyi illetéktől esett el a pénzügyi tárca -- állapította meg Niculae Plaiasu, a pénzügyőrség vezetője.
Négymilliárd dollár benzinre
Van is bőven kereslet a benzinre, származzék az legális vagy illegális forgalmazótól. A becslés szerint a román állampolgárok tavaly 3 milliárd dollárt költöttek üzemanyagra, ebből 60%-ot (körülbelül 2 milliárd dollárt) bevételezett a
Petrom
. Az üzemanyag-forgalmazók rangsorát is az állami cég vezeti 450 kúttal, ezután a
Rompetrol
következik (130), a
Shell
(81), a
Lukoil
(65), a
MOL Romania
(46), az
OMV
(45) és az
Agip
22 kúttal. Az üzemanyag-forgalmazó kisvállalkozások 2001-ben még 1500 kúttal rendelkeztek, de azóta sokukat felvásárolták az országos forgalmazók, vagy az adóhivatal kényszeríttette őket törvényes üzletvezetésre, vagy arra, hogy csődöt jelentsenek.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!