Újabb benzinárelemelés várható?

Befagyasztják a benzin árát?

Az Európai Unió a közép-kelet-európai országokkal folytatott tárgyalásokon tűzte ki, hogy az illető államok emeljék egy euróra a benzin referenciaárát, valamint az üzemanyagárba épített adók mértékét igazítsák az EU-átlaghoz. Az itthon forgalmazott üzemanyag árából 43,3% az adó, akárcsak Franciaországban és Olaszországban.

Dinu Patriciu

, a Rompetrol olajtársaság igazgatója (Románia leggazdagabbjainak listáján 150-200 millió dolláros vagyonnal a 10. helyen szerepel) úgy véli, most már ideje, hogy a kutaknál a benzin ára is elérje az EU-átlagot.

Az állami olajtársaságnak e cél érdekében újabb 3-4000 lejjel kéne emelnie az ólommentes Premium literárát, és lehetővé kéne tennie, hogy az üzemanyagok árát naponta jegyezzék az árutőzsdén, figyelve a londoni üzemanyagtőzsde változásaira.

Dan Ioan Popescu

ipari miniszter álláspontja éppen ezzel ellentétes: ő azt jelentette be, hogy a Petrommal együtt azt igyekeznek elérni, hogy az üzemanyagok árát hosszabb időre befagyasszák.

Ezt már csak azért is nehéz lesz elérni, mert a külföldi olajtársaságok arra panaszkodnak, hogy a Petrom révén az állam nem építi be az üzemanyagárba a legalább 5%-nyi profitot. Az adóhivatal ellenben arra hivatkozik, hogy a Petrom-féle konkurencia-ellenes lépésekre panaszkodó cégek az elmúlt két évben sokkal kevesebb adót és járulékot fizettek be az államnak, mint kellett volna (ezt bizonyítja, hogy noha csak az üzemanyagpiac 60%-át mondhatja magáénak, a Petrom fizette be az összes üzemanyagilleték 90%-át).

A benzináremelés a pénzromlást segíti elő

Ha az üzemanyag-árakat a kívánt 15-20%-kal megemelné a kormány, könnyen abba a helyzetbe kerülhet, hogy az összes termék költségeibe beépülő ár miatt nem tudja majd teljesíteni a célul kitűzött gazdasági fejlődést, mert az emelés inflációgerjesztő hatású. A magánkutak legalább 16%-os emelést szeretnének, mert múlt évben az állami és magán kőolajfinomítók és üzemanyag-forgalmazók egyaránt veszteségesek voltak -- derül ki a Capital összeállításából. Nemzetközi statisztikák szerint nemigen akadt olyan kőolaj-finomító, amely 2%-nál nagyobb profitot tudott volna elérni.

Ugyan az autósok ezt nehezen hinnék el, de tavaly szinte az összes hazai üzemanyag-forgalmazó veszteséges volt, egyedül a MOL romániai leányvállalata (éves forgalma 70 millió lej) jelezte azt, hogy a 2000-2001-es veszteségek után tavaly szerény nyereséget fog elérni. A Petrom vesztesége meghaladta a 300 milliárd lejt (kb. 9 millió dollárt).

Az üzemanyagon az állam keres sokat

Az olasz

Agip

romániai leányvállalata veszteségei miatt minden további beruházást leállított, míg a romániai üzemanyag-árakat nem szabadítják fel, hogy az követhesse a nemzetközi kőolajpiac mozgásait. A veszteségekről szóló adatok egyrészt ellentétesek a nemzetközi helyzettel, másrészt azt jelzik, nem a benzingyártásból, hanem a kőolajtermelésből származik profit. A világ legnagyobb olajipari cége, a texasi Exxon Mobil volt 2001-ben a világ legjövedelmezőbb vállalkozása: profitja elérte a 15 milliárd dollárt. Az üzemanyagárak év elején körülbelül 5%-kal emelkedtek annak ellenére, hogy a kormány megszüntette az árba épített útadót (mértéke 125 euró/tonna volt a benzin és 110 a gázolaj esetében). Viszont a pénzügyminisztérium 404 euró/tonnára emelte a benzin és 347 euróra a gázolaj illetékét. Egy liter ólommentes benzin referenciarára (ennyiért szállítják a finomítók) most 22 800 lej, ezt a forgalmazók legfeljebb 5%-os felárral értékesíthetik a kutaknál. Ennél magasabb árat csak akkor szabhatnak, ha adalékanyagokkal javítják a benzin minőségét.

A benzinár felét teszi ki az adó

Egy liter ólommentes benzin előállítása mindössze 7400 lejbe kerül -- ez harmada a referenciaárnak. A feldolgozott kőolaj a benzin árát csupán 16-18%-ban befolyásolja (ezért, ha a kőolaj világpiaci ára megduplázódna, az csak kb. 2500 lejjel emelné a benzin előállítási költségét, mivel az ország kőolajszükségletének felét maga termeli ki). A kőolajfinomítók minden liter benzin után 11080 lej illetéket és 4332 lej áfát fizetnek be a költségvetésnek. Tehát a kutaknál eladott minden egyes liter benzin árának nagyjából a fele az államkasszát gazdagítja és nem a társaságok profitját növeli.

Ebben a helyzetben érthetőek azok az adóelkerülési fogások, amelyekkel a magánkézben levő olajtársaságok élnek Liviu Luca, a Petrom szakszervezeti vezetője szerint. A nem állami cégek rendszerint offshore cégeiknek exportálják a terméket (így mentesülnek az illetékfizetéstől), majd meggyőzik a nagy üzemanyag-fogyasztó vállalatokat (például a Termoelectricát), hogy adómentesen importálják vissza az országba. Az ukrajnai benzincsempészet, a más név alatt forgalmazott üzemanyagok miatt az utóbbi két évben 10 ezer milliárd lejnyi illetéktől esett el a pénzügyi tárca -- állapította meg Niculae Plaiasu, a pénzügyőrség vezetője.

Négymilliárd dollár benzinre

Van is bőven kereslet a benzinre, származzék az legális vagy illegális forgalmazótól. A becslés szerint a román állampolgárok tavaly 3 milliárd dollárt költöttek üzemanyagra, ebből 60%-ot (körülbelül 2 milliárd dollárt) bevételezett a

Petrom

. Az üzemanyag-forgalmazók rangsorát is az állami cég vezeti 450 kúttal, ezután a

Rompetrol

következik (130), a

Shell

(81), a

Lukoil

(65), a

MOL Romania

(46), az

OMV

(45) és az

Agip

22 kúttal. Az üzemanyag-forgalmazó kisvállalkozások 2001-ben még 1500 kúttal rendelkeztek, de azóta sokukat felvásárolták az országos forgalmazók, vagy az adóhivatal kényszeríttette őket törvényes üzletvezetésre, vagy arra, hogy csődöt jelentsenek.