Az internetes átverések listáján előkelő helyett vívott ki magának a nigériai csalás , amelynek nem online változatával már több mint egy évtizede hálózzák be a hiszékenyeket. De az igazi baleknek egy trükk sem elég régi.
A második iparág
A nigériai internetes csalók becslések szerint már 3000 személyt és 451 céget károsítottak meg több millió dollárra, de gyilkosság is előfordult. A truthorfiction.com adatai szerint az ilyen átverésekben évente több százezer dollárt költenek el a hiszékeny amerikaiak, pedig sokan be sem jelentik, hogy megkopasztották őket. A vírusírókkal ellentétben, itt nem szórakozó tinédzserekrõl van szó, hanem komoly maffiózókról. Május végén Dél-Afrikában hat embert vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy ipari mennyiségű ajánlatot küldtek szét az interneten. A dél-afrikai rendőrség állítása szerint a négy nigériai, egy kameruni és egy dél-afrikai állampolgárból álló csoport egy csalásra és drogkereskedelemre szakosodott nemzetközi kartell kötelékében tevékenykedett. Angliában és az Egyesült Államokban bűnüldözői egységek specializálódtak a csalás ezen formájára, az amerikai titkosszolgálatok szerint világszinten a 80-as évek óta 5 milliárd ra tehető az okozott kár. A MessageLabs becslése szerint a nigériai csalás 2003-ban már 2 milliárd dollárt hoz majd az afrikai országnak; ha ez megtörténik, Nigéria második legnagyobb iparága lesz az online csalás.
Az átverés Nyugaton „nyugat-afrikai emelt díjazásos csalás” , illetve „419-es csalás” néven ismert, utóbbi esetben utalva a nigériai büntetőtörvénykönyv ide vágó paragrafusára.
A trükk ugyancsak régi keletű. Nigériai cégek, magánszemélyek már a '80-es évek közepétől művelték a pénzügyi visszaélésnek ezt a formáját. Leveleikben arra kérték a címzetteket, európai bankokon keresztül nyújtsanak nekik segítséget több millió dollár kimenekítéséhez az országból, és ők ezért cserébe 20-40%-os jutalékot fizetnek.
Bárki megkaphatja
Kezdetben főleg amerikai és nyugat-európai cégeket kerestek meg, később a jelenség világméretűvé nőtte ki magát. A kilencvenes évek elején már Magyarországon és Romániában is észlelték a nigériai maffia eme tevékenységét. A balekvadászat sikerességén felbuzdulva később már nem csak nigériai, de dél-afrikai és más fejlődő országbeli csalók is hasonló akciókba kezdtek.
A „segélykérő” levelek manapság már nem faxon vagy postai úton, hanem főleg elektronikus levélben érkeznek. Az adatok szerint a megcélzottak 80% egyszerűen figyelmen kívül hagyja ezeket a felkéréseket, 15% megtesz néhány kezdőlépést, de aztán megáll, 5%-uk viszont elég messze megy ahhoz, hogy veszítsen az üzleten.
A National Consumers League amerikai fogyasztóvédő szervezet statisztikái szerint a hamis online árverések és áruházak után ez a harmadik leggyakoribb internetes csalási módszer, ráadásul a „nigériai ajánlat” terjed a leggyorsabban. Manapság már nem csak üzletemberek, hanem bárki megkaphatja a leveleket, akinek címére rá lehet bukkanni a neten.
Romániában az átverésnek ez a módozata újabban ismét feléledni látszik, a nigériai ötletre épülő e-levelek és faxok száma 2002 végén megszaporodott. Az eltúlzott buzgalom azonban éppen ellentétes hatást vált ki: aki egy héten két nagyon hasonló levelet kap, és amelyekben más-más szereplő kéri a segítségét, biztos, hogy gyanakodni fog.
A jól kidolgozott stikli
Az átverés sikere az ajánlat csábító voltában keresendő. Ki ne szeretne pár millió dollárral gazdagabb lenni, ha ezért csupán a bankszámláját kell kölcsönadnia, ráadásul segíthet egy bajba jutott nigériai tábornok özvegyén, valamely afrikai ország kormányzati tisztviselőin, egy meggyilkolt zimbabwei farmer fián, vagy éppen a Zair elnök lányán -- de létezik már változat a World Trade Centerben meghalt üzletember vagyonának kimentésére vonatkozóan is.
A levelekben rossz angolsággal felvázolt sztorik és a nevek széles skálán mozognak, a csalók leleményessége valóban elismerést érdemel. A séma viszont azonos: a címzettnek jelentős százalékot ajánlanak fel készpénzben, ha az összeget ideiglenesen elhelyezhetik a bankszámláján. A dolog pszichológiájához tartozik, hogy általában hízelegnek a címzettnek, megbízható embernek nevezik, és kérik, hogy kezelje teljes diszkrécióval a problémát. A csalók magyar áldozatának elbeszéléséből is kiderült, a történet nagyon jól fel van építve, és aki a kapott adatok hitelességét akarja ellenőrizni, az csak beljebb sétál a csapdába.
További bizonyítékok állnak a rendelkezésére, meg is látogatják vagy akár ő is elutazhat újdonsült üzletfeleihez. De amikor már létrejönne a tranzakció, akkor előre nem látható költségek merülnek fel -- például meg kell vesztegetni egy kormányhivatalnokot, ki kell fizetni az ügyvédeket vagy a páncélszekrény őrző fegyvereseket -- amit a hiszékeny áldozat hajlandó is megtenni.
A csalás egy érdekes alesete, amikor a kicsalt pénz állítólag egy olyan vegyszerre kell, amivel a rablóktól való védelem érdekében befestett fekete bankók lemoshatóak. A kiszemelt áldozat előtt egy 100 dollároson bemutatót is tartanak, aztán előleget kérnek azért, hogy a bőröndnyi pénz lemosásához szükséges drága szert megvegyék...
Egy ismert magyarországi áldozat van
A nigériai maffiának már van legalább egy magyar áldozata, legalábbis egy olyan, aki esetéről hajlandó is volt nyilatkozni. Sokan azonban nem mernek a hatóságokhoz fordulni, vagy azért, mert szégyellik, hogy felültették őket, vagy mert tudják, eleve illegális cselekményben készültek részt venni. A veszteség mellett a nagyobb gond ott kezdődik, hogy a hiszékeny üzletemberek nem csak a pénzüket veszthetik el.
Az ajánlatot tevők attól sem riadtak vissza, hogy európai vagy amerikai partnereiket megöljék, ha azok őket felkutatva személyesen követelik vissza pénzüket. A magyarországi áldozat tavaly év végén adott interjút a Magyar Narancs nak. A. Zoltán elmondása szerint nem tett hivatalos feljelentést, mert nem tudta, hogy hol kellene. A tavaly májusban bepalizott, huszonöt éves egyetemistának -- az utazási költségeket is beszámítva -- 45-50 ezer dollárjába került az üzlet, amelyben 2 millió dolláros jutalékkal kecsegtették.
A fiatalember még Beninbe is elutazott, ahol valóban megmutatták neki a bőröndnyi pénzt -- a festéses/vegyszeres trükkel fűszerezve. Végül egy ismerős hölgy, aki korábban Dél-Afrikában és Nigériában is dolgozott már, és pontosan ismerte ezt a lenyúlási technikát, világosította fel a kétségbeesésbe és adósságokba hajszolt áldozatot.
Tíz éve nálunk is
Romániában a hírszerző szolgálat először '92-'94 között számolt be jelentéseiben arról, hogy nagy tételben érkeznek ilyen levelek hazai vállalkozókhoz. Az üzletág 2001-es újrafellendülésekor ennek ellenére még sokan voltak olyanok, akiknek legalábbis megmozgatta fantáziájukat az ajánlat. Ebben az időszakban feltűnően sok cég kezdett információkat kérni arról, miként lehet afrikai államok bankjaiból Romániába átutalni.
Egy 33 millió dolláros örökség reményében 1994-ben a nigériaiaknak sikerült például Suceava alprefektusát is elcsalni a nigériai Lagoszba. Valica Gorea 3800 dollárral szegényebben tért haza a mesés afrikai utazásból. Érdekes tény, hogy a nigériai maffia hatósági kapcsolatainak köszönhetően azok, akik a kiutazáshoz vízumot igényeltek, három-négy napon belül hozzájuthattak, míg másoknak rendszerint két hónapig is várniuk kellett rá.
Internetes csalások toplistája
1. Online aukció – rosszul bemutatott vagy el nem küldött áruk 2. Online vásárlás – rosszul bemutatott vagy el nem küldött áruk 3. Nigériai ajánlat 4. Hardver-, szoftvervásárlás – rosszul bemutatott vagy el nem küldött számítástechnikai cikkek 5. Internet-hozzáférés – meg nem rendelt vagy meg nem kapott szolgáltatások kiszámlázása 6. Szolgáltatásvásárlás – ingyenesnek feltüntetett vagy meg nem rendelt szolgáltatás után bankszámla- vagy telefonszámla-terhelés 7. Otthoni munkavégzés – várható nyereségre vonatkozó hamis ígéretek 8. Kölcsönök – várható nyereségre vonatkozó hamis ígéretek 9. Hitelkártya-ajánlatok – várható nyereségre vonatkozó hamis ígéretek 10. Üzleti ajánlatok – várható nyereségre vonatkozó hamis ígéretek
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!