Rodica Stanoiut akár azonnal is letartóztathatná a Korrupcióellenes Ügyészség. Az Academia Catavencu tényfeltáró riportja szerint ugyanis az igazságügy-miniszter eladott a Petromnak egy lerobbant házat és telket, éspedig 100 ezer dollárért .
A Catavencu riporterei szerint a környékbeli házak rendszerint 10-szer olcsóbban cserélnek gazdát. Az ipari csarnokokat és bankszékházakat 30-45 ezer dollárra, tehát Stanoiu házánál kétszer-háromszor kisebb összegre becsülik. A Petrom 2000-ben már egyszer eljátszotta a nagylelkű vásárló szerepét. A két évvel ezelőtti ügy sorozatos letartóztatásokkal zárult le. Stanoiu miniszter mostani botrányát már kora reggel tárgyalni kezdték a Victoria Palotában (a kormány székhelyén), a PSD-székházban és a parlament folyosóin.
Az Academia Catavencu két képet is közöl a szerény lakról, amelyet az igazságügyminiszter örökölt meg, majd továbbadta a Petrom társaságnak. A képek mellé az adásvételi szerződés másolatát is mellékelték, amelyet Rodica Mihaela Stanoiu jogi képviselője, Candidatu Mihai és a Petrom Rt. nevében Pisica Marcu Ilie és Iordache Sorin írt alá.
A szerződésből kiderül, hogy a Petrom az itt megjelent Pisica Marcu Ilie és Iordache Sorin révén kijelenti, hogy megvásárolja Stanoiu Rodica Mihaela-tól a fent említett ingatlant (egy téglából épült házat és néhány telket) 100 ezer dollár értékben, amely a Román Nemzeti Bank árfolyama szerint fizetendő.
Stanoiu asszony jogásza a nemrég elhunyt Dumitru Apostoiu közjegyzői irodájának alkalmazottja, akit C.V. Tudor lapjának eladása körüli botrány tett hírhedtté. Tudor hetilapját, a Romania Mare -t ugyanis egy iraki fantom-állampolgár nevére iratták át.
Újságírókkal az újságírók ellen?
Rodica Stanoiu azt állítja, azért támadja a sajtó, hogy változtassa meg a rágalmazásért kirótt börtönbüntetés eltörlésével szembeni álláspontját: „Már a provokatív címmel is azt próbálják elérni, hogy beidézzem a cikk szerzőjét, vagy az illető lapot. De én nem fordulok az ügyben a bírósághoz.” Stanoiu azt állítja, nem lesz partner abban, hogy bizonyos személyek nyomására változatlanul hagyja a büntető törvénykönyv 205 és 206-os, a közhivatalnokok elleni sértésre és rágalmazásra vonatkozó cikkelyeit.
Állítása szerint betartja a Brüsszelben, az emberjogi főbiztosnak tett ígéretét, és kiáll amellett, ilyen alapon ne kaphassanak börtönbüntetést az újságírók.
„A 100.000 dollár korrekt ár”
Az eladással kapcsolatban a miniszter úgy nyilatkozott, hogy a házat szüleitől örökölte, tavaly októberi eladását nem tartotta titokban. „Ami a kifogásolt tranzakciót illeti, valóban eladtam egy házat Filiasi -ban, azonban néhány kulcsfontosságú részlet elkerülte a vádaskodók figyelmét.
A ház szüleim tulajdonában volt, és egyike volt Filiasi legnagyobb épületeinek.” A házat Stanoiu elmondása szerint 1952-ben államosították, benne működött a katonai biztosi hivatal, valamint a Sovrompetrol. Később az épület a Sovrom-ra eső felén és a hozzátartozó telken működött a PECO üzemanyagraktára.
Az épület 1970-ben került újra a család birtokába, a miniszter asszony apja pedig újra kiadta a házat a PECO-nak, akik azért szerették volna megvásárolni, mert az üzemanyagraktár és a tartályok elköltöztetése sokkal többe került volna, mint maga a ház. „Ajánlatot tettek, és úgy határoztunk, eladjuk, a 2500 négyzetméternyi területtel együtt. Az épület kereskedelmi gócpontban helyezkedik el, és úgy hiszem, hogy figyelembe véve a piaci körülményeket, 100 000 dollár egy korrekt ár.”
A gazdag tulajdonos
A Dolj megyei PECO állami olajipari vállalathoz tartozó PEVCOM raktára 1961-től található a Maria és Constantin Conescu (Rodica Stanoiu szülei) tulajdonában levő 870 négyzetméteres telken. 2000-ben a Petrom és az ingatlan tulajdonosa között egy évre szóló bérleti szerződés köttetett.
A bérleti szerződésben előírt határidő lejárta előtt a tulajdonos kifejezte abbéli szándékát, hogy eladja tulajdonát. A Petrom-nak ezen a helyen voltak a legfontosabb berendezései, azonban az előírt biztonsági sáv hiánya miatt nem volt meg rájuk a működési engedélye.
A Petromnak
nem volt más választása
, meg kellett vásárolnia a szóbanforgó területet, vagy pedig fel kellett volna számolnia a telepet. Az ügyhöz tartozik, hogy a Petromot a területen található épületek nem érdeklik.
Egy elismert ingatlanszakérő becslése szerint az ingatlan piaci értéke áruforgalmi adó nélkül 111 653 USD. A szakértőt
a Petrom kérte fel
az ingatlan felbecsülésére. „Annak, hogy a terület Rodica Stanoiu birtokában volt, nincsen semmilyen jelentősége, a tranzakció minden ilyen esetben ugyanúgy folyik le” -- legalábbis ezt állítják közleményükben a Petrom illetékesei.
Ugyan nem rendelkeznek hivatalos ingatlanszakértői engedéllyel, a Catavencu riporterei a helyszínen derítették ki, mennyit is érhet a Stanoiu-ház. Mikor az ingatlant keresték, kérdezősködtek a környéken lakókról, merre is található a ház. A környékbeliek általában „késdobálóként” és „tyúkketrecként” emlegették az épületet. Stanoiu miniszter azt nyilatkozta, az ingatlannak különleges érzelmi értéke van. A Petrom -- úgy tűnik -- nagyrabecsüli Románia igazságügy-miniszterének a szülői házhoz fűződő érzelmeit.
Az URR kérdései az ügy kapcsán Adrian Nastase kormányfőhöz:
A Románia Újjáépítéséért Szövetség (URR) a Stanoiu-ügyrõl kérdezte a kormányfõt. Az alábbi kérdéseket a sajtóhoz is eljuttatták.
1. Milyen kreatív szociológiai félretájékoztatási módszert fognak most a kormány laboratóriumában kifőzni, hogy ezt gyanús ingatlanközvetítést egy teljesen legális tranzakció színében tüntessék fel? 2. A NATO partnereket hogyan győzik meg hogy, a tízszeres áron eladott ingatlan nem korrupt cselekedet, amelynek kiirtására a román állam a Szövetségnek felesküdött? Esetleg tervbe vették a ház továbbadását a Honvédelmi Minisztériumnak , 1 millió dollárért, hogy az ingatlan körüli terület 2714 négyzetméterén egy új 30 emeletes katonai bázist építsenek fel a NATO részére? 3. Hány kisstílű korrupt szélhámost fognak letartóztatni Stanoiu asszony szabadsága érdekében, hogy a korrupció-ellenes harcukat továbbra is fennen hangoztathassák? 4. A büntető törvénykönyv milyen változtatásaira van szükség ahhoz, hogy a Catavencu pofátlan riporterei elnyerhessék méltó büntetésüket? Vagy meg lehet oldani változtatások nélkül? 5. Milyen meggyőzési módszereket vetettek be a PSD nagyjai, hogy hallgatásra bírják a mass-médiát a cikk megjelenésének napján? 6. Meddig tudják a PSD miniszterek szemrebbenés nélkül lopásaikat megszokott tranzakcióknak feltűntetni, amelyet bárki megköthet a nagylelkű román állammal?
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!