Magyar-román pálinkaháború

2002. november 26. – 19:15

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Még nem hivatalosan ugyan, de az EU de hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon kívül csak Ausztriában lehessen használni a pálinka nevet a tisztán gyümölcsből készült szeszes italokra. A romániai gyártók nemzeti és anyagi érdekeiket féltik.

Magyarország a jövő héten egyezkedik az EU-val arról, hogy az uniós piacon a pálinka elnevezés azon alkoholtartalmú italokat jelölje, amelyek különböző gyümölcsökből kétszeres lepárlással állítanak elő. Ha az unió elfogadja a javaslatot, akkor a kisüstiből, bármilyen gyümölcs legyen is az alapja, olyan nemzetközileg védett és elismert márkát lehet építeni, mint az olaszoknál a törköly- (grappa) , a németeknél a rozs- (korn) , a franciáknál pedig az almapálinka(calvados). Ezt követően pedig európai uniós szinten pálinka nevű termék forgalmazásához Magyarországtól megvásárolt licencre volna szükség.

A magyarok meg akarják szerezni a pálinka monopóliumát -- figyelmeztetett a román sajtó, Vasile Puscas t, Románia EU-főtárgyalóját idézve. „Ha nem tudjuk bebizonyítani a gyártók segítségével, hogy a palinca sajátosan Romániában gyártott és fogyasztott, piaci kereslettel rendelkező termék, akkor olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy otthon ihatjuk a házi készítésű palincát, de nem forgalmazhatjuk”-- mondta Vasile Puscas.

És a cujka?

A hazai sajtó szerint a román palinca jövőjét illetően több lehetőséggel lehet számolni. Ha az Európai Bizottság végül úgy dönt, hogy a magyar pálinka csak a magyar piacon forgalmazható ezzel a névvel, akkor a román palinca is csak Romániában hozható forgalomba. Ha úgy döntenek, mint például a vodka esetében tették, hogy egyetemesen ismert termékről van szó, akkor bármely EU tagállam gyárthatja anélkül, hogy licencdíjat kellene fizetni érte.

Románia szempontjából az lenne a legrosszabb, ha az EU magyar nemzeti terméknek ismerné el a pálinkát, mert akkor a romániai gyártóknak és forgalmazóknak az ország -- 2007-ben remélt -- EU-csatlakozását követően a palinca előállításához és kereskedelméhez meg kellene vásárolniuk a licencet a magyar termelőktől.

„Az Európai Unió egyelőre nem egyezett be, hogy a pálinka nevet Magyarország kisajátítsa, mivel palinka néven Ausztria egyik régiójában is gyártanak és forgalmaznak barackból készült szeszes italt” -- állítja a román sajtó.

Románia az uniós csatlakozás mezőgazdasági fejezetének tárgyalását idén, az év második felében kezdte meg az Európai Unióval. Vasile Puscas elmondta, hogy Románia is kérni fogja több hagyományos román termék védelmét, de ezek listáját csak 2003-ban hozzák nyilvánosságra.

Romániában -- Erdély több területén -- a gyümölcs alapanyagú tuica mellett „palinca” névvel forgalmazott ital is készül a szeszfőzdékben. A Romániában jóval elterjedtebb cujka lényegesen alacsonyabb alkoholfokú szeszes ital, mint a pálinka.

A romániai GARANT (Az Alkohol és Szeszesital Ipart Patronálók Szervezete) szintén tiltakozik a magyar beadvány ellen. A kiegyezés érdekében felajánlja, hogy a pálinka regionális termékként szerepeljen, és az üvegen tüntessék fel a származási helyét, pl: Budapest, Kolozs, Bihar, Kovászna, Hargita.

A Garant ugyanakkor fenntartja magának a jogot, hogy felebezzen az EU-nál, ha az indokolatlan gazdasági előnyökhöz jutatja Magyarországot. Bizonyítékként felhozzák azon hazai cégek névsorát, akik bejegyezték a Palincat, mint márkajelzést. A pálinka a romániai alkoholfogyasztás 40%-át teszi ki, és 75%-át az exportra küldött szeszes italoknak.

Anyagi vagy nemzeti érdek?

Az Adevarul című lap a román palincát fenyegető „magyar veszély” komolyságának példájaként emlékeztetett, hogy a magyaroknak idén tavasszal sikerült -- a lap szóhasználata szerint -- „elcsaklizniuk” az olaszoktól a tokaji bort, mivel elérték, hogy a Veneto tartományban gyártott bort nem lehet majd Tokay márkanév alatt forgalmazni.

A magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a Napi Gazdaság érdeklődésére arra hívta fel a figyelmet, hogy a viszonylag csekély osztrák és román pálinkatermelés nem befolyásolná Magyarország pozícióját. Annyi biztos, hogy Románia eddig nem jelezte az EU-nak, hogy pálinkát termel. Erre akkor lett volna lehetőség, amikor az uniós csatlakozási tárgyalások során Magyarországnak bizonyítania kellett: más tagjelölt országban nem készül pálinka.

Magyarországnak egyértelműen az az érdeke, hogy a pálinka márkanév alatt csak magyar termékeket lehessen értékesíteni, de az igaz, hogy az erdélyi területeken -- sőt Bánátban is -- komoly hagyományai vannak a házi pálinkafőzésnek -- nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Barabás Attila , a Győri Likőrgyár Rt. vezérigazgatója.

A szeszipari vállalkozók tiltakozása kapcsán megfogalmazott sajtókérdésekre a bukaresti mezőgazdasági minisztérium közleményben reagált. Ebben ismertette újra azt a két évvel korábban, a szesziparosokkal egyeztetve hozott rendeletét és az ennek alapján összeállított listát, amely a levédett román párlatokat tartalmazza. Ezen -- az EU-val szerződésbe foglalt -- listán a mintegy 70 termék között egyetlen pálinka nevű ital sincs, csak tuica és rachiu (melyek lényegében a pálinkához hasonló jellegű gyümölcspárlatok vagy szintetikus utánzatok; alkoholfokuk 25-50 között változik).

Szlovák múlt, magyar jövõ

A pálinka szó szlovák eredetű , 17. századi forrásokban bukkant fel, és gabonaalapú szeszes italok megjelölésére szolgált. A gyümölcs-, illetve borpárlatot akkoriban égettbornak hívták, az elnevezés Erdélyben még mindig honos. A szó innen rajtolva futott be jelentős karriert: a köznyelv ma pálinkának tekinti a valódi gyümölcsből készült párlatot, a tizedáron gyártható, finomszesz alapú kommerszt, és e kettő elegyéből előállított félnemes vagy vágott pálinkát.
A 2002. július elsején megjelent új Magyar élelmiszerkönyv a pálinkát az EU-szabályozás számára is értelmezhető gyümölcspárlatok (fruit spirits) közé sorolja, amelyet „kizárólag friss, magozott vagy mag nélküli gyümölcs vagy a gyümölcs mustjának alkoholos erjesztésével és lepárlásával nyernek”. Mivel a Magyarországon kereskedelmi forgalomban lévő, pálinkának nevezett italok 80-90 százaléka nem felel meg a leírásnak, a jövő év kezdetéig meg kell történniük az átnevezéseknek. Az élelmiszerkönyv szerint a pálinka a párlat kifejezést helyettesíti, de kizárólag a Magyarországon előállított szeszes italok megnevezésében. (mancs)

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!