A Financial Times szerint a romániai sajtó korrupt, mivel sok lap arra kötelezi a külföldi befektetőket, hogy hirdessenek náluk. A sajtó képviselői ezt részben elismerik, de megvan rá a magyarázatuk.
Az angol Financial Times tegnap egy olyan összeállítást tett közzé, amelyben a romániai érdekeltségű külföldi üzletkötők a román sajtó zsarolásaira panaszkodnak. A lap szerint a gazdasági buktatók mellett a cégeknek a romániai sajtótól is tartaniuk kell, ugyanis az gyakran kötelezik őket arra, hogy bizonyos lapokban hirdessenek. Ellenkező esetben nem kedvező, vagy éppen kitalált történeteket tesznek közzé róluk. A vállalatok képviselői azt állítják, bizonyos sajtótermékek akár kellemetlenkedő írásokat is hajlandóak megjelentetni, ha ezért a kérdéses cég valamely vetélytársa jól fizet. A lapok gyakran nem pénzt követelnek, hanem arra próbálják meg rábírni a cégek képviselőit, hirdessenek náluk. Az összeállításban több befektető vall névtelenül: azt állítják, gyakran a neves romániai lapok is korrupt módszerekkel jutnak bevételekhez. A megkérdezettek olyan esetekről is beszámoltak, amikor is a román lapoknál az újságírókat a „nyomozásaik” és a zsarolás eredményességének függvényében fizettek. Tehát, ha valamely újságíró zsarolható cégre és megfelelelő információkra akad, jelentősen megnő a fizetése is.
Nem a sajtó a hibás...
A Nemzetközi Reklámszövetség (IAA) is alátámasztja mindazt, amiről a gazdasági napilap ír. Elismerik, hogy az utóbbi időben több romániai központi napilapban jelent meg olyan írás, amely rossz fényt vet az országban működő nemzetközi vállaltokra. A zsarolás vádja szerintük sem alaptalan, ugyanis az említett írások gyakran pénzügyi megfontolásokból jelentek meg.
Obie Moore , az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke azt állítja, a helyzet azért állhatott elő, mert a sajtótermékek a reklámok révén nem jutnak elegendő bevételhez, pedig nagyon sok lapnak ez a fő jövedelemforrása. Az elnök úgy tartja, hogy a sajtótól nem is annyira a befektetőknek, hanem a kormánynak kellene tartania, hiszen ezek a korrupciós esetek rendkívül rossz fényt vetnek az országra.
Visszavágó
Cornel Nistorescu , az Evenimentul zilei igazgatója szerint a külföldi befektetők is értik, hogyan kell „román módra” együttműködni, és ahelyett, hogy elutasítanák a korrupt ajánlatokat, fizetni is hajlandók azért, hogy számukra előnyös írások jelenjenek meg, vagy éppen azért, hogy egyik lap se keltse rossz hírüket.
Emil Hurezeanu szerint a sajtó erkölcstelen módszerei a rossz gazdasági helyzettel függnek össze, hiszen a romániai sajtó az átlagos európai újságok gondjaival küzd. A gazdasági recesszió következtében ugyanis a reklámbevételek nem elegendőek a „túléléshez”, és éppen emiatt átértelmeződik a sajtóetika fogalma is. Véleménye szerint a politikusok is gyakorta megijednek a sajtótól, így nem meglepő az sem, hogy a befektetők is tartanak a negatív reklámtól.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!