A Kis- és Középvállalatok Minisztériuma határozottan visszautasította a kisipari szövetkezetek újraállamosítására vonatkozó vádakat. A szaktárcát a szövetkezeti szervezetek egyhangúlag támadták azért, mert a kormány ellenőrzése alá kívánja vonni ingatlanaikat.
Az UCECOM (Kisipari Szövetkezetek Központi Szövetsége) és a CENTROCOOP szövetkezeti tömörülések tiltakozásaira reagálva Ciprian Ene , a Kis- és Középvállalatok és Szövetkezetek Minisztériumá nak (MIMMC) szóvivője bejelentette, a kérdéses tervezetet mindaddig nem véglegesítik, amíg a nemzetközi szakmai szervezetek véleményét nem kérték ki.
A kézműipari szövetkezetek országos tanácsa a múlt héten, soron kívüli ülésén elutasította azt a rendelettervezetet, amelyet a szaktárca terjesztett elő, és amely a szövetkezetek szerveződését és működését hivatott szabályozni. Sőt, közleményükben egyenesen a tervezet kezdeményezőjének, Silvia Ciornei miniszternek a lemondását kérték.
A leghevesebb ellenérzést a kormánynak az a szándéka váltotta ki, hogy létrehozzon egy olyan új, országos szövetkezeti tanácsot, amely a MIMMC közvetlen alárendeltje lenne. A kisipari szövetkezeti vezetők állítása szerint semmi szükség a központi ellenőrzésre, mivel megvannak a saját belső ellenőrző szerveik. Az Adevarul értesülései szerint a szektorban ennek ellenére rengeteg a probléma, sokan nem kapnak fizetést, mert raktárkészletre dolgoznak, az alkalmazottak átlag nettó bére pedig még mindig 500 ezer és 1,3 millió lej között mozog.
Honnan kerültek elő?
mi a teendõ?
Amíg a kormány a külföldi szakértõk véleményére vár, mit tehetnek a szövetkezeti vezetõk? Különbözõ híresztelések szerint, biztos ami biztos alapon már megkezdték kiüríteni cégeiket, kimenteni a vagyont. Ha a kormány mégis rászánja magát a tervezet elfogadására, valószínûleg a vártnál sokkal kisebb vagyont talál majd.
Bár a kézműipari szövetkezetek közel 150 éves múlttal rendelkeznek, az átmeneti időszakot szinte észrevétlenül vészelték át, és az elmúlt években a szövetkezetek vezetői nem tartoztak túl szigorú elszámolással a kormány felé. Ennek a gazdasági szektornak a fontossága csak néhány napja került a figyelem központjába. Mégpedig azért, mert a tét egy 2001-ben 4.700 milliárdosra becsült vagyon, amelyet elsősorban kereskedelmi egységek (üzletek, műhelyek, raktárak) képviselnek, összesen 2,7 millió négyzetméteren. De a szövetkezetek tulajdonában vannak sportlétesítmények vagy éppen szakiskolák is.
Az Országos Tanácsnak benyújtott jelentésnek megfelelően az elmúlt 11 évben, a román gazdaságban bekövetkezett változások miatt a szövetkezetek az exportra összpontosítottak, és ebből a tevékenységből közel 700 millió dollárt termeltek. Ennek ellenére nagyon sok termék esetében (pl. cipők, bútorok, fából készült árucikkek) 10 év alatt több mint 50%-al esett vissza az export mértéke. Jelen pillanatban az UCECOM és CENTROCOOP szövetségek által birtokolt ingatlanok több mint egyharmada bérbe van adva, a bérleti díjak azonban az összbevétel mindössze 10%-át jelentik. A kézműipari szövetkezeteknek országos szinten 80 ezer tagjuk van, a tagok száma a '90-es évek elején 400 ezer körüli volt.
Üzlethálózat szegényeknek
Közel két hónappal ezelőtt Adrian Nastase miniszterelnök adta ki a feladatot a szaktárcának, hogy leltározza fel a kisipari szövetkezetek által birtokolt ingatlanokat, és dolgozzon ki egy olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a kormány átvegye és saját szándékai szerint hasznosítsa ezeket. A kormányfő elképzelései között szerepelt például az, hogy ezek egy részét szegények számára létrehozott üzletekként hasznosítsák, üzletek, amelyeknek létrehozása a kormánypárt egyik választási ígérete volt. Nyilatkozata szerint évek óta senki sem tudja, mi történik ezekkel az ingatlanokkal, és sokan a szövetkezeti vezetőségből ezek bérleti díjaiból élnek.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!