A Kis- és Középvállalatok Minisztériuma határozottan visszautasította a kisipari szövetkezetek újraállamosítására vonatkozó vádakat. A szaktárcát a szövetkezeti szervezetek egyhangúlag támadták azért, mert a kormány ellenőrzése alá kívánja vonni ingatlanaikat.
Az UCECOM (Kisipari Szövetkezetek Központi Szövetsége) és a CENTROCOOP szövetkezeti tömörülések tiltakozásaira reagálva Ciprian Ene , a Kis- és Középvállalatok és Szövetkezetek Minisztériumá nak (MIMMC) szóvivője bejelentette, a kérdéses tervezetet mindaddig nem véglegesítik, amíg a nemzetközi szakmai szervezetek véleményét nem kérték ki.
A kézműipari szövetkezetek országos tanácsa a múlt héten, soron kívüli ülésén elutasította azt a rendelettervezetet, amelyet a szaktárca terjesztett elő, és amely a szövetkezetek szerveződését és működését hivatott szabályozni. Sőt, közleményükben egyenesen a tervezet kezdeményezőjének, Silvia Ciornei miniszternek a lemondását kérték.
A leghevesebb ellenérzést a kormánynak az a szándéka váltotta ki, hogy létrehozzon egy olyan új, országos szövetkezeti tanácsot, amely a MIMMC közvetlen alárendeltje lenne. A kisipari szövetkezeti vezetők állítása szerint semmi szükség a központi ellenőrzésre, mivel megvannak a saját belső ellenőrző szerveik. Az Adevarul értesülései szerint a szektorban ennek ellenére rengeteg a probléma, sokan nem kapnak fizetést, mert raktárkészletre dolgoznak, az alkalmazottak átlag nettó bére pedig még mindig 500 ezer és 1,3 millió lej között mozog.
Honnan kerültek elő?
mi a teendõ?
Amíg a kormány a külföldi szakértõk véleményére vár, mit tehetnek a szövetkezeti vezetõk? Különbözõ híresztelések szerint, biztos ami biztos alapon már megkezdték kiüríteni cégeiket, kimenteni a vagyont. Ha a kormány mégis rászánja magát a tervezet elfogadására, valószínûleg a vártnál sokkal kisebb vagyont talál majd.
Bár a kézműipari szövetkezetek közel 150 éves múlttal rendelkeznek, az átmeneti időszakot szinte észrevétlenül vészelték át, és az elmúlt években a szövetkezetek vezetői nem tartoztak túl szigorú elszámolással a kormány felé. Ennek a gazdasági szektornak a fontossága csak néhány napja került a figyelem központjába. Mégpedig azért, mert a tét egy 2001-ben 4.700 milliárdosra becsült vagyon, amelyet elsősorban kereskedelmi egységek (üzletek, műhelyek, raktárak) képviselnek, összesen 2,7 millió négyzetméteren. De a szövetkezetek tulajdonában vannak sportlétesítmények vagy éppen szakiskolák is.
Az Országos Tanácsnak benyújtott jelentésnek megfelelően az elmúlt 11 évben, a román gazdaságban bekövetkezett változások miatt a szövetkezetek az exportra összpontosítottak, és ebből a tevékenységből közel 700 millió dollárt termeltek. Ennek ellenére nagyon sok termék esetében (pl. cipők, bútorok, fából készült árucikkek) 10 év alatt több mint 50%-al esett vissza az export mértéke. Jelen pillanatban az UCECOM és CENTROCOOP szövetségek által birtokolt ingatlanok több mint egyharmada bérbe van adva, a bérleti díjak azonban az összbevétel mindössze 10%-át jelentik. A kézműipari szövetkezeteknek országos szinten 80 ezer tagjuk van, a tagok száma a '90-es évek elején 400 ezer körüli volt.
Üzlethálózat szegényeknek
Közel két hónappal ezelőtt Adrian Nastase miniszterelnök adta ki a feladatot a szaktárcának, hogy leltározza fel a kisipari szövetkezetek által birtokolt ingatlanokat, és dolgozzon ki egy olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a kormány átvegye és saját szándékai szerint hasznosítsa ezeket. A kormányfő elképzelései között szerepelt például az, hogy ezek egy részét szegények számára létrehozott üzletekként hasznosítsák, üzletek, amelyeknek létrehozása a kormánypárt egyik választási ígérete volt. Nyilatkozata szerint évek óta senki sem tudja, mi történik ezekkel az ingatlanokkal, és sokan a szövetkezeti vezetőségből ezek bérleti díjaiból élnek.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!