„Parádézni bárki képes...”

2002. augusztus 13. – 19:30

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A tisztségviselők anyagi helyzete és annak bevallását szabályozó törvény kérdése újra a figyelem középpontjában áll. A Parasztpárt képviselői nyilvánosságra hozták vagyonnyilatkozatukat, a példa azonban nem ragadós.

Noha a törvény előírja, hogy a birtokolt javak kérdése bizalmasan kezelendő, a parasztpárt úgymond „megszegte” ezt az előírást, és nyilvánosságra hozta tagjai anyagi helyzetét. Tettüket azzal magyarázták, hogy a korrupcióellenesség csak így lehet hatékony, ugyanakkor sarkallni próbálják a többi politikust is arra, kövessék példájukat.

A példa nem ragadós...

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nagy-Románia Párt (PRM) azonban értelmetlennek tartja a Parasztpárt tettét. „Parádézni bárki képes...” -- állította Cozmin Gusa, a kormánypárt főtitkára, és úgy tartja, egy ellenőrizhető mechanizmus létrehozása sokkal fontosabb lenne.

A Nagy-Románia Párt alelnöke, Lucian Bolcas úgy véli, a parasztpárti vezetők a gesztusuk révén csúfot űztek a közvéleményből. Állítása szerint a tett nem számít semmit, ugyanis a párt maga „egy semmi”.

Ezzel szemben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökségére pályázó politikus, Theodor Stolojan azt vallja, nem lenne semmiféle fenntartása a vagyona nyilvánosságra hozatalával szemben.

A törvény kiskapui

Az előírás abban tér el a demokratikusabb államok törvényeitől, hogy a vagyonnyilatkozatok nem kerülnek nyilvánosságra. Csak abban az esetben lehet tudomást szerezni valamely politikus anyagi helyzetéről, ha az illető tisztségviselőt hirtelen és törvénytelen meggazdagodással vádolnák, ebben az esetben ugyanis egy hivatalos szerv vizsgálatot indíthatna ellene.

Jelenleg minden tisztségviselőnek a mandátuma elején és végén kell vagyonnyilatkozatot tennie a 115/1996-os előírás értelmében. A vagyonnyilatkozatot mindenki saját felelősségére teszi meg. Legtöbbször még csak nem is ellenőrzik, megfelel-e a valóságnak.

A tömeg azonban kíváncsi

A kitöltendő űrlapok szerint a tisztségviselőnek be kell vallania, rendelkezik-e ingatlanokkal, van-e autója, motorcsónakja vagy jachtja. Azt is be kell jelentenie, ha tízmillió lejnél nagyobb pénzügyi letéttel, részvényekkel, értékesnek minősülő műalkotásokkal, egymilliónál többet érő ékszerekkel rendelkezik. Ha állatokat tart, csak a harmincnál több sertést vagy marhát kell bejelentenie, szárnyasait pedig akkor, ha azoknak száma meghaladja az ezret. A törvény értelmében külön meg kell jelölnie, vannak-e értékes bőrű állatai vagy versenylovai.

Újabb törvényjavaslatok

Az akkori ellenzék 1999-ben javaslatot nyújtott be a törvény módosítására vonatkozóan, de hosszan tartó huzavona után se jutottak semmiféle döntésre ezzel kapcsolatban. 2002-ben viszont a kormány olyan előírást fogadott el, amely módosítja az érvényben levő törvényt.

Az új szabály szerint a tisztségviselőknek (az államelnöknek, miniszterelnöknek, a kormány tagjainak, a parlamenti képviselőknek, a helyi választottaknak, a nemzeti vállalatok vezetőinek) mandátumuk elején és végén kell vagyonnyilatkozatot benyújtaniuk.

A nyomtatvány szerint az érintett feleknek azt kell bejelenteniük, van-e ötszáz millió lejnél vagy tízezer eurónál nagyobb letétjük valamely román vagy külföldi bankban, részvényesek vagy társtulajdonosok-e valamely cégnél, vannak-e ezüst-, arany-, platina-tárgyaik, drágaköveik (kivételt képeznek az ékszerek), amelyeknek értéke meghaladja a darabonkénti száz milliót, valamint azt, hogy vannak- e ingatlanjaik, területük, házuk, autójuk, traktorjuk, jachtjuk vagy motorcsónakjuk.

Negatív kritika

A törvénytervezet a szenátushoz került, de az előírást negatívan ítélte meg az Emberi Jogok Bizottsága. Ennek elnöke, Frunda György kijelentette, az Alkotmány előírásai megengedik azt, hogy mértéktartóan gyűjtsenek vagyont a tisztségviselők a mandátumuk ideje alatt is. Azt pedig, hogy valaki törvénytelen úton gyűjtött vagyont magának, az erre létrehozott szervek kell, hogy bebizonyítsák. Frunda nyilatkozata szerint a tisztségviselőknek joguk van a bizalmassághoz és a biztonsághoz, hiszen a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságra hozatala veszélyes is lehet. A törvénytervezet jelenleg a jogi bizottság döntésére vár.

Május folyamán Ioan Olteanu és Emil Boc , a Demokrata Párt képviselői újabb tervezetet nyújtottak be, amelynek értelmében a vagyonnyilatkozatokat nyilvánossá kell tenni. A tervezet szerint egy bizottság ellenőrizné a nyilatkozatok teljességét és helyességét, a bizottság tagjai pedig egyetlen egy kilenc éves mandátummal rendelkeznének. A tervezet alapján a nyilatkozatokat akár az interneten is közölni lehetne. A kormány és a demokrata pártiak javaslata is csak az őszi ülésszakban kerül majd megvitatásra.

Forrás: Adevarul, BBC

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!