Hong Kong: helyzetjelentés a kísérletről

A start pozíció

„A történelem nem vezethető vissza a történelemkönyvekben rögzített eseményekre, a történelem arról szól, mi történt az események között. Ma a brit adminisztráció lezárulásakor méltán állíthatjuk, hogy mi szállítottuk azt a struktúrát, amelyre a Hong Kong-i nép a jövőjét építi. Ez egy kínai város, egy nagyon kínai város, igaz, néhány brit sajátossággal. Egyetlen más kolónia sem szakadt el a birodalomtól úgy, hogy Hong Kongnál jobban prosperáljon, egyetlen sem rendelkezett a civil társadalom ilyen gazdagságával és erejével” -- mondta az átadási ceremónián Chris Patten , Hong Kong utolsó brit kormányzója

Öt éve jobb volt

A speciális adminisztrációjú régió, azaz Hong Kong születésnapját ma mindössze egy szűk körben ünneplik. Szó sincs tűzijátékról, gigantikus koncertekről. Az átlag emberek számára a mai nap mindössze egy szabadnap, amelyen jobb időkről lehet álmodni.

A munkanélküliség fokozatosan nő, és nemrég egy új történelmi rekordot ért el. A régió kormányzója bejelentette, hogy a nehézségek előre láthatóan még eltartanak, miközben a gyakorlatilag erőtlen szakszervezetek bejelentették, hogy tiltakozásokat szerveznek a közhivatalnokok fizetéseinek csökkentése miatt.

Talán a sors iróniája, hogy a Hong Kong-ra jövő nehéz napok akkor kezdődtek, amikor az emberek még magukhoz sem tértek az 1997-es átadási ceremóniákat kísérő ünnepségek mámorából. Akkor érkezett a hír, hogy a tájföldi nemzeti valuta összeomlott. Azon a július 2-i napon kezdődtek az ázsiai tigrisek fekete napjai.

Hong Kong zászlaja két rendszert kibékítése. A virág arra az fán növõ orchideára utal, amit Hong Kong-ban fedeztek fel. A virág negyven évig volt a város jelképe. A vörös háttér a kínai fennhatóságot jelképezi.

Vaskezű monetáris politika

Azokban az időkben a Hong Kong-i dollár árfolyama az amerikai dollár árfolyamához volt kötve, tény, ami olcsó hiteleket jelentett, ami minden szektor számra gyors növekedést hozott. Mi több, az ingatlan piacon például 1997 első felében, azaz közvetlenül a kínai hatalom érvényre jutása után, 30%-al nőttek az árak. Érthető: pénzneme stabilitásának megőrzése volt a feltétele annak, hogy Hong Kong megtarthassa a világkereskedelem szempontjából központi pozícióját.

Ezzel az aspirációval magyarázható, hogy amíg a környező országok arra kényszerültek, hogy egytől egyig leértékeljék nemzeti valutájukat, Hong Kong a nehezebb utat választva minden erejével a dollárja védelmébe szegült. A városból való pénzelvándorlást megelőzendő, szédítően megnőttek a kamatlábak. Az első áldozat az ingatlanpiac lett. Az 1997-es zenit és a 2001-es mélypont között 65%-os a különbség.

Az erős nemzeti valuta kevésbé versenyképes árukat is jelentett, mert a leértékelés az exportokat favorizálja. Az árak miatt érthető módon csökkent azoknak a turistáknak a száma is, akik úgy döntöttek, hogy Hong Kong-ban költik el pénzüket. De a legnagyobb csapás a tőzsdét érte, amely 1997. október 23-án nagy port kavarva omlott össze.

Gazdasági sárkánytánc

Összességében a Hong Kong-i gazdaság utóbbi 5 évének története olyan pénzügyi tündérmese, ami már nem pusztán a szakértők figyelmére tarthat igényt. A gazdasági termelés esett, majd nőtt, majd ismét esett és ismét nőtt, akár a sárkány a klasszikus kínai táncokban.

Külön kuriózum, hogy az utóbbi 3 évben egy olyan pénzügyi jelenség dominál, amit a közgáz könyvek szinte pusztán mint elméleti lehetőség említenek meg: a defláció. Addig, amíg általában azzal vagyunk megszokva, hogy az árak évről évre nőnek, Hong Kong-ban ez pont fordítva történik. A folyamat a befektetések némi csökkenését hozza magával: ha az árak csökkennek, értelemszerűen annak is csökken az esélye, hogy a befektetések megtérüljenek.

A fogyasztók számára az árak csökkenése első látásra jó hírnek tűnik. A helyzetet kezelendő azonban a kormány csökkentette a közhivatalnokok béreit: 1.58%-al lett kevesebb a kis fizetés, 1.64%-al a közepes, a nagyobb bérek pedig 4.42 %-al csökkentek. A privát szektorban a fizetések csökkentése egyébként már évek óta tart.

Rossz közérzet

A hitelek megdrágultak, vállalkozások ezrei mentek tönkre miközben több mint 200 ezer ember keres munkát. Az utolsó statisztikák szerint a munkanélküliek aránya 7.4 %-os, és figyelembe véve, hogy koraősszel a frissen végzettek is megjelennek a munkaerőpiacon, számuk csak nőni fog.

A társadalom közérzetének romlása, az öngyilkosságok számának növekedését hozta: az utóbbi 5 évben az öngyilkosságok száma megkettőződött. A leggyakoribb mód a szénmonoxid mérgezés, amit a szupermarketekben mindenhol kapható háztartási szén felhasznásával követnek el -- utóbb a szenes zacskókon megjelent a felirat: Tiszteld az életet.

Ugyanez a szlogen köszön vissza az utcai plakátokról, pólókról vagy a helyi sajtóból, amely programszerűen szakosodott a nehézségekből kilábalók élettörténteinek bemutatására. A városban több olyan lelki segély forródrót működik, amelynek célja az öngyilkos jelöltek megmentése. A legtöbb hívás 45 és 60 év közöttiektől jön, akik a gyakran valaha prosperáló vállalkozások döntéshozói voltak.

A Hong Kong-i Egyetem egy öngyilkosság-ellenes központot hozott létre. Az itt dolgozó Cecilia Chan professzor asszony arról számolt be, hogy havonta átlag egyszer előfordul egy olyan eset, amikor a szülők véget vetnek életüknek, és diák gyerekeiket is magukkal viszik. Az ok részben a kínai felfogásban rejlik, amely szerint a szellem számára nincs orvosság. „A kínai egy rendkívül robosztus nemzet, a kínaiak olyan emberek, akik úgy vélik, egyedül kell elviseljék a nehézségeket. Sokan nem értik, hogy a depresszió vagy más lelki betegségek éppen úgy kezelhetők, mint bármilyen más betegség. Az emberek nem tudják beazonosítani a depresszió szimptómáit, így nem tudatosulhat bennük, hogy a betegségük akár néhány pirulával is kezelhető” -- emeli ki Chan professzor.

Vegyes politikai kilátások

A mostani Hong Kong nem érez különösebb politikai nyomást. A helyi ellenzék ugyanúgy meg tud nyilvánulni, mint például 1997 előtt. Az emberek mindenféle restrikció nélkül tüntetnek a helyi vagy a központi hatalom ellen, mi több, egyetlen Hong Kong-ban tartózkodó kínai disszidenst sem tartóztattak le.

Mégis, mintha lennének bizonyos jelei annak, hogy a mézes hetek a végük felé közelednek. Az utóbbi 5 évben a Hong Kong-i adminisztráció központi figurája Tung Chi-hua volt. Az ellenzék szerint, Tung Chi-hua bejsingi adminisztráció kiszolgálója, akinek fontos szerepe volt a helyi demokratikus hagyomány erodálásában. Egy dúsgazdag család sarjaként Tung Chi-hua kiskirály életet élt, tanulmányait Angliában végezte, és csak 1979-ben tért vissza Hong Kong-ba, hogy átvegye apja vállalkozását. Pár év múlva a prosperáló vállalat a csőd szélén állt, és úgy tűnik, a kínaiak mentették meg. Tung Chi-hua ellenlábasai szerint Bejsing ekkor mindenestől megvásárolta.

Mandátumának lejártakor a 794 elektor döntött Hong Kong új vezetőjének kilétéről. Az egyedüli jelölt maga Tung Chi-hua volt, aki a voksok 90%-át kapta. A városban 7 millió ember él, 794-en választhatták meg az a Tung Chi-huat, akinek a népszerűség első mandátuma alatt hatalmasat csökkent. Tung Chi-hua új mandátuma ma kezdődik.

Kabinetét, amely tizennégy, közöttük ellentmondásos figurákat is tartalmaz, maga Tung Chi-huat állította össze, igaz, előzetesen személyesen egyeztetett a bejsingi hatalommal. Mi várható tehát? Két hónappal ezelőtt az Economist Intelligens Unit (EIU) pénzügyi tanácsadó visszaminősítette Hong Kong-ot. A EIU szerint Szingapúr vált Ázsia üzleti központjává. Ennek ellenére a kormányzat stabilizációt, enyhe gazdasági növekedést jósol.

a BBC alapján