A Romániában élők 90%-a elfogadhatatlannak tartja, mikor csak lefizetéssel lehet elintézni különféle ügyeket, mégis Romániában Albániánál is inkább beválik a korrupcióhoz folyamodni. A korrupció leginkább Moldvában, legkevésbé Erdélyben nyomasztó.
A balkáni országok legsúlyosabb gondjai az ámenet okozta társadalmi válságból és a gazdaság általános gyengélkedéséből fakadnak, mindkét jelenség táptalajt jelent a korrupciónak. A balkáni térség korrupciójáról készített hat országban felmérést a Gallup Intézet.
A közvélemény-kutatást Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Horvátországban, Jugoszláviában (Szerbiában és Montenegróban) és Romániában végezték 2001 és 2002 között. Románia legkomolyabb gondja a szegénység mellett éppen ez: a megkérdezettek 60%-a a három legsúlyosabb probléma között említette a korrupciót 2001-ben és az idén is.
A szegénységre panaszkodók száma
jelentősen növekedett egy év alatt. 2001-ben 51, idén 57% említette súlyos gondként az általános szegénységet. Tavaly 41%, idén 49% kifogásolta az alacsony fizetéseket). A romániai megkérdezettek szerint a munkanélküliség az ország legnagyobb baja (55%), a korrupció (45%), a szegénység (40%), a politikai bizonytalanság és a bűnözés előtt.
Tíz megkérdezettből nyolc (82%) vélekedett úgy, hogy részben vagy teljesen egyetért azzal az állítással, mely szerint Romániában a korrupció széles körben elterjedt. A felnőtt lakosság szinte fele (45%) állítja azt, hogy Romániában az emberek csak akkor tartják be a törvényeket, mikor nekik tetszik. 29% az illető kérésére le is fizetné az illetékes hivatalnokot, hogy kedvezően bírálja el az ügyét. 35% szerint a korrupt bürokratákat nem lehet megkerülni. A nagy többség (90%) viszont elfogadhatatlannak tartja a köztisztviselők lefizetését.
Mi számít korrupciónak?
Lefizetni a rendőrt, hogy ne vonja be a hajtásit -- ezt tartja tíz megkérdezett közül 9 kifejezetten korrupt helyzetnek. 78% szerint korrupt az, aki hivatalos funkcióját kihasználva ér el üzleti sikereket. 77% kifogásolja a hivatalnoki korrupciót, 72% azt, ha valaki kapcsolatait felhasználva mentet fel valakit a kötelező katonai szolgálat alól. 62% tartja korruptnak azt, aki plusz jutalmat ad az ügyvédnek, ha az felmentet valakit a tárgyaláson.
A másik oldalon érdekes viszont, hogy 34% szerint nem korrupt cselekedet ajándékot adni az orvosnak a kiemelt kezelésért cserébe, 31% vélekedik úgy, nem vétkes az, ha valaki lefizeti főnökét, hogy szabadságra mehessen és 24% szerint az sem korrupt helyzet, mikor valaki vezető beosztású ismerősénél közbenjár egy rokon alkalmazásáért. A megkérdezettek negyede szerint tehát a cél szentesíti az eszközt, különösen mikor az egészségről vagy a munkahelyről van szó.
A lefizetési hajlandóság
A Gallup Intézet egytől tízig terjedő skálán értékelte a korrupció különféle mutatóit, ahol az egyes jelzi az ideális, minimális korrupció jellemezte társadalmi helyzetet. A tavalyi és az idei adatokat összevetve kiderül, Délkelet-Európában egy év alatt enyhén esett a korrupció szintje. Ami a korrupcióra való hajlandóságot illeti, efféle tettekre az albán megkérdezettek a leghajlandóbbak (a 10-es skálán 4,5-öt kapott Albánia), majd Románia következik (2001-ben 4,3 pontot, idén már csak 3,7-et kapott az ország). Csökkenő sorrendben a macedóniaiak, a boszniaiak, a szerbiaiak, a horvátországiak és bulgáriaiak hajlanak leginkább a korrupcióra. A térség átlaga 3,3 pontról egy év alatt 3,1-re csökkent.
Kik igénylik a lefizetést a leginkább?
A korrupciót szokás mérni a korrupciós nyomás mérőszámával is, mely azt mutatja, a megkérdezette mennyire érzik magukat olyan helyzetben, melyben nem tudnak kitérni valakinek a lefizetése elől. A térségben élők leginkább Albániá ban kerülhetnek ilyen kényszerhelyzetbe, majd csökkenő sorrendben Bosznia és Szerbia következik. A térség átlaga a 10-es skálán 2,1, Románia 1,8 pontot kapott.
Romániában a Moldvá ban élők érzik inkább a korrupciós nyomást (2,6 pont). Havasalföld ön (1,7 pont) és Erdély ben (1,4 pont) kedvezőbb a helyzet: az itt élők kerülnek legkevésbé korrupciós kényszerhelyzetbe. 2001-ben és az idén is a balkáni térség közvéleménye egyöntetűen úgy vélekednek, hogy az orvosok és a hivatalt gyakorlók (rendőrök, vámosok, a helyi közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban dolgozók) felől érződik a legnagyobb korrupciós nyomás.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!