A Romániában élők 90%-a elfogadhatatlannak tartja, mikor csak lefizetéssel lehet elintézni különféle ügyeket, mégis Romániában Albániánál is inkább beválik a korrupcióhoz folyamodni. A korrupció leginkább Moldvában, legkevésbé Erdélyben nyomasztó.
A balkáni országok legsúlyosabb gondjai az ámenet okozta társadalmi válságból és a gazdaság általános gyengélkedéséből fakadnak, mindkét jelenség táptalajt jelent a korrupciónak. A balkáni térség korrupciójáról készített hat országban felmérést a Gallup Intézet.
A közvélemény-kutatást Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Horvátországban, Jugoszláviában (Szerbiában és Montenegróban) és Romániában végezték 2001 és 2002 között. Románia legkomolyabb gondja a szegénység mellett éppen ez: a megkérdezettek 60%-a a három legsúlyosabb probléma között említette a korrupciót 2001-ben és az idén is.
A szegénységre panaszkodók száma
jelentősen növekedett egy év alatt. 2001-ben 51, idén 57% említette súlyos gondként az általános szegénységet. Tavaly 41%, idén 49% kifogásolta az alacsony fizetéseket). A romániai megkérdezettek szerint a munkanélküliség az ország legnagyobb baja (55%), a korrupció (45%), a szegénység (40%), a politikai bizonytalanság és a bűnözés előtt.
Tíz megkérdezettből nyolc (82%) vélekedett úgy, hogy részben vagy teljesen egyetért azzal az állítással, mely szerint Romániában a korrupció széles körben elterjedt. A felnőtt lakosság szinte fele (45%) állítja azt, hogy Romániában az emberek csak akkor tartják be a törvényeket, mikor nekik tetszik. 29% az illető kérésére le is fizetné az illetékes hivatalnokot, hogy kedvezően bírálja el az ügyét. 35% szerint a korrupt bürokratákat nem lehet megkerülni. A nagy többség (90%) viszont elfogadhatatlannak tartja a köztisztviselők lefizetését.
Mi számít korrupciónak?
Lefizetni a rendőrt, hogy ne vonja be a hajtásit -- ezt tartja tíz megkérdezett közül 9 kifejezetten korrupt helyzetnek. 78% szerint korrupt az, aki hivatalos funkcióját kihasználva ér el üzleti sikereket. 77% kifogásolja a hivatalnoki korrupciót, 72% azt, ha valaki kapcsolatait felhasználva mentet fel valakit a kötelező katonai szolgálat alól. 62% tartja korruptnak azt, aki plusz jutalmat ad az ügyvédnek, ha az felmentet valakit a tárgyaláson.
A másik oldalon érdekes viszont, hogy 34% szerint nem korrupt cselekedet ajándékot adni az orvosnak a kiemelt kezelésért cserébe, 31% vélekedik úgy, nem vétkes az, ha valaki lefizeti főnökét, hogy szabadságra mehessen és 24% szerint az sem korrupt helyzet, mikor valaki vezető beosztású ismerősénél közbenjár egy rokon alkalmazásáért. A megkérdezettek negyede szerint tehát a cél szentesíti az eszközt, különösen mikor az egészségről vagy a munkahelyről van szó.
A lefizetési hajlandóság
A Gallup Intézet egytől tízig terjedő skálán értékelte a korrupció különféle mutatóit, ahol az egyes jelzi az ideális, minimális korrupció jellemezte társadalmi helyzetet. A tavalyi és az idei adatokat összevetve kiderül, Délkelet-Európában egy év alatt enyhén esett a korrupció szintje. Ami a korrupcióra való hajlandóságot illeti, efféle tettekre az albán megkérdezettek a leghajlandóbbak (a 10-es skálán 4,5-öt kapott Albánia), majd Románia következik (2001-ben 4,3 pontot, idén már csak 3,7-et kapott az ország). Csökkenő sorrendben a macedóniaiak, a boszniaiak, a szerbiaiak, a horvátországiak és bulgáriaiak hajlanak leginkább a korrupcióra. A térség átlaga 3,3 pontról egy év alatt 3,1-re csökkent.
Kik igénylik a lefizetést a leginkább?
A korrupciót szokás mérni a korrupciós nyomás mérőszámával is, mely azt mutatja, a megkérdezette mennyire érzik magukat olyan helyzetben, melyben nem tudnak kitérni valakinek a lefizetése elől. A térségben élők leginkább Albániá ban kerülhetnek ilyen kényszerhelyzetbe, majd csökkenő sorrendben Bosznia és Szerbia következik. A térség átlaga a 10-es skálán 2,1, Románia 1,8 pontot kapott.
Romániában a Moldvá ban élők érzik inkább a korrupciós nyomást (2,6 pont). Havasalföld ön (1,7 pont) és Erdély ben (1,4 pont) kedvezőbb a helyzet: az itt élők kerülnek legkevésbé korrupciós kényszerhelyzetbe. 2001-ben és az idén is a balkáni térség közvéleménye egyöntetűen úgy vélekednek, hogy az orvosok és a hivatalt gyakorlók (rendőrök, vámosok, a helyi közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban dolgozók) felől érződik a legnagyobb korrupciós nyomás.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!