Ezermilliárddal bűvészkedett a FNI

A FNI nettó eszközértéke, amelyet a SOV Invest számított ki és az adatot az Értékpapír-forgalmazási Országos Felügyelet (CNVM) illetve a befektetők tudomására hozta, jelentősen felül volt becsülve. Ez vezetett a részvények megközelítőleg 3229 milliárd lejes (szinte 100 millió dolláros), irreális értéknövekedéséhez -- áll az Arthur Andersen jelentésében. A Pénzügyminisztérium által 2000. augusztus 10-én lezárt jelentés szerint az alap befektetési jegyeinek értékét 1998-tól 2000 májusáig folyamatosan mesterségesen növelték. Ráadásul 2000. május 24-én a forgalomban levő befektetési jegyek száma 75.117.285 volt, több mint a duplája annak (34.227.843), amit a CNVM felé hivatalosan is bejelentettek. A pénzügyi jelentés készítői kiemelik a tényt, hogy a SOV Invest által az eszközérték kiszámításánál használt adatok nem egyeznek meg a FNI hivatalos könyvelésében szereplő adatokkal.

Nem tudni pontosan, hány darab befektetési jegy volt

A SOV Invest számításainak megfelelően 2000. május 20-án a kibocsátott befektetési jegyek száma összesen 74.674.362, a befektetőké pedig 318.512 volt. A Pénzügyminisztérium utólagos jelentése szerint a kibocsátott jegyek száma május 24-én 75.117.285 volt, vagyis annak ellenére, hogy a kifizetéseknek május 20-án le kellett volna állniuk, az alap irodáiban még 24-ig 149,5 milliárd értékben történtek kifizetések. Ugyanakkor ettől eltérő értékek szerepelnek a befektetők nyilvántartási adatbázisában, ahol 2001. augusztus 31-én 79.161.303 befektetési jegyről van szó, amelyből 36.867.389 esetében merült fel a visszaváltási igény.A nettó eszközérték mennyiségének, a tranzakciók összegének és irányának, illetve a kibocsátott értékjegyek pontos számadatainak hiányában az Arthur Andersen munkatársainak nem sikerült a befektetési jegy 2000. augusztusi értékét meghatározni. Mégis egy 107.525.646 lejes nettó eszközértéket és 79.161.303 számú jegyet véve alapul, megközelítőleg 1358 lejben határozták meg egy befektetési jegy árát.

A jelentés szerint a FNI portfóliójában található, nem jegyzett részvények esetében gyakran nagyon nehéz volt azok pontos számát meghatározni, mivel jelentős különbségek adódtak a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt végzett leltár és az illető részvényeket kibocsátó cégek bizonylatai között. Nagyon sok esetben a részvények névértéke sem volt rögzítve.

A FNI birtokában levő részvények mintegy 10%-át az Industrial Export nevű cég nem jegyzett részvényei adták, az ezekbe történő befektetések pedig 26,3-szor nagyobbak voltak a részvényeket kibocsátó cég alaptőkéjénél. Általában a részvény-tranzakciók esetében a szerződések gyakran tartalmaztak rendellenességeket: nem volt iktatószámuk, az ügyfelek lakcímei hamisak voltak, nem kerültek be a SOV Invest nyilvántartásába. A könyvvizsgálól nem találtak a részvények sorozatszámát és számát tartalmazó okiratokat sem.

Gyanús pénzmozgások

Az Országos Felhalmozási Alap (FNA) 1999 februári megalakulásától kezdődően 2000 márciusáig számos átutalás történt a FNI és a FNA bakszámlái között. Ezek a SOV Invest volt elnökének, Ioana Maria Vlasnak az utasítására történtek, bármiféle igazoló okirat nélkül. Az átutalások következményeként amíg 1999 végén a FNI tartozott a FNA-nak 44 milliárd lejjel, addig 2001 augusztusában már a FNA adóssága lett 7 milliárd.

A FNI-válság idején a befektetők egy része átigazolt a FNA-hoz, és annak befektetési jegyeit vásárolta meg, de a valóságban nem fizettek értük. Így a 2001. augusztus 31-én a kiadott, de ki nem fizetett 174.614 darab FNA-befektetési jegy értéke 5,4 milliárd lejre rúg. 1999 augusztusában a SOV Invest a FNI nevében egy szerződést kötött a SC Leasing SA-val (amelynek egy főrészvényese Ioana Maria Vlas, aki a FNI-csődbotrány kitörése után eltűnt Romániából). Ennek értelmében a SOV Invest 2,5 milliárd lej értékben vett át kötelezvényt a Leasingtől, amelyeket az 1999 novemberében kellett volna visszavásároljon 2,896 milliárdért. De a határidő lejártakor megkötött újabb szerződés az eredetit egy kölcsön-szerződéssé módosította, amelynek értelmében a Leasing SA adta kölcsön a FNI-nek az összeget 95%-os évi kamattal.

Ami a vagyonból megmaradt

A különböző bankszámlák átvizsgálása után készült banki jelentések alapján 4,3 milliárd lej helyzetét sikerült tisztázni, további 12 millió helyzete tisztázatlan. Az Andersen-jelentés azonban kétségbe vonja ezeknek az összegeknek a létezését, illetve visszaszerezhetőségét.

Ami biztosan létezik: az a 390 millió lej

, ami jelenleg a Román Kereskedelmi Bank (BCR) resicai fiókjának számláján található. Ezt az összeget a krízis után az egyes területi FNI-ügynökségektől sikerült visszaszerezni. Ehhez adódik még banki kamatokból származó 18,9 milliárd lej. A FNI birtokában levő, nem jegyzett részvények értéke 6,7 milliárddal csökkent, így már csak 503 milliót érnek.

A jelentés készítői kihangsúlyozták, hogy a nettó eszközértékekre vonatkozó jelentések különbözősége miatt nem lehet pontos számadatokról beszélni. Ráadásul a FNI tevékenységére vonatkozó lényeges dokumentáció jó része -- a cég megalapítástól 1998-ig és részben 1999-re vonatkozóan is -- egyszerűen hiányzik. A papírok akkor tűntek el, miután a CNVM megvonta a SOV Invest működési engedélyét.

A SOV egyáltalán nem zárta le az 1999-es könyvelési évet, 2000 októberétől pedig semmilyen könyvelési bejegyzés sem történt. Az iratok eltüntetésével Sorin Ovidiu Vantu (a SOV Invest tulajdonosa) és társai a csalássorozat után nyomozó hatóságok mellett meglehetosen nehéz helyzetbe hozták azokat a kisbefektetoket, akik esetleg perrel próbálnák visszaszerezni lenyúlt vagyonukat.