Előnyös lenne néhány nullától megszabadítani a lejt -- állítja Mugur Isarescu jegybankelnök. Az általános pénzreformról szóló döntés politikai jellegű, de már márciusban megszülethet.
„Az erős lejre való áttérés tekintetében már megtörténtek az első politikai szintű egyeztetések” -- nyilatkozta kedden Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója. „Az erre vonatkozó döntés valószínűleg márciusban kerül majd nyilvánosságra.” Arról azonban nem hangzott el semmilyen konkrétum, hogy a BNR milyen mértékűre tervezi a címletek átértékelését, vagyis hány inflációs nullától kívánnak megszabadulni.
A pénzreform folyamatát a kormányzó nyilatkozata szerint 2002 közepén kellene hivatalosítani annak érdekében, hogy még a 2004-es választási év előtt a gyakorlatban is megvalósulhasson. Mugur Isarescu szerint a folyamat az inflációs szakasz lezárását, nem csupán kozmetikázást jelentene.
Véleménye szerint a tapasztalatok azt igazolják, hogy a pénzreformot nem akkor kell végrehajtani, ha az infláció már 10%-os, hanem amikor biztos jelei vannak a pénzromlás csökkenésének. Így a reform hozzájárulhatna a nemzeti pénznembe vetett bizalom növekedéséhez és az ezzel az infláció további csökkenéséhez. Isarescu szerint a döntés politikai jellegű, melyhez a kormánnyal való egyeztetés szükséges, és a reformról szóló törvényeket és jogszabály-módosításokat a parlament kell majd megszavazza. „A reform költségeit fedezni tudjuk, problémáink inkább a politikai és társadalmi akarattal vannak. Azt szeretnénk, hogy 2002-ben tovább csökkenjen az infláció, mert ez nagyban hozzásegítene néhány nulla levágásához” -- jelentette ki Mugur Isarescu.
A reform több szomszédnak sikerült
Isarescu hozzátette még, az erős lejre való áttéréshez 12-16 hónap szükséges, de az átállást nem lehet a 2004-es választási évben elvégezni. A jegybankelnök szerint 2005-2006 meg azért nem alkalmas, mert akkor „Románia nagyon közel fog állni az EU-csatlakozáshoz.” A bankelnök szerint az átállás költségei nem haladnák meg az inflációs pénzkibocsátásét -- amellyel eddig nem lehetett felhagyni, mivelhogy a legnagyobb címletű papírpénz értéke alig 15 dollárnyi.
Isarescu elmagyarázta, a pénzreform több volt szocialista ország gazdaságát rendbetette, hozzájárult az infláció csökkenéséhez. Lengyelország 1995-ben vezette be az erős zlotyt. 1994-ben még 33%-on állt a lengyel inflációs ráta, ez 1995-re 28, 1996-ra 19, 2000-re 10%-ra csökkent. A horvátországi nulla-levágás még ennél is eredményesebb volt. A reform előtti évben Horvátországban 1500% volt az infláció, az 1994-es reform után ez 107%-ra, majd egy évvel később 4%-ra esett. 2000-ben 5,4%-os inflációt mértek a volt jugoszláv tagköztársaságban.
Rendszerkritika
„Románia az egyetlen olyan ország, mely csatlakozási tárgyalásokat folytat az EU-val, de inflációja több, mint 30%. 20-25 évig tartó legalább 7%-os gazdasági növekedés tenné lehetővé, hogy ne legyen szükség újabb áldozati nemzedékre” -- jelentette ki Theodor Stolojan liberális politikus egy bukaresti gazdasági tanácskozáson. Stolojan szerint ilyen mértékű tartós növekedés tudná egyensúlyba hozni a gazdaságot, az egyetlen, ami számít, a termelékenység (itt Chile és Dél-Korea példáját említette).
A szakértő szerint (aki 1991-92 között a miniszterelnöki tisztséget is betöltötte, akárcsak Isarescu 2000-ben) szerint mítosz az, hogy Romániában nem lehet megélni. A tehetős és a szegény rétegek közti hatalmas különbségért viszont az a politika felelős, mely a csődös állami bankokba pumpált dollármilliárdokat.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!