Előnyös lenne néhány nullától megszabadítani a lejt -- állítja Mugur Isarescu jegybankelnök. Az általános pénzreformról szóló döntés politikai jellegű, de már márciusban megszülethet.
„Az erős lejre való áttérés tekintetében már megtörténtek az első politikai szintű egyeztetések” -- nyilatkozta kedden Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója. „Az erre vonatkozó döntés valószínűleg márciusban kerül majd nyilvánosságra.” Arról azonban nem hangzott el semmilyen konkrétum, hogy a BNR milyen mértékűre tervezi a címletek átértékelését, vagyis hány inflációs nullától kívánnak megszabadulni.
A pénzreform folyamatát a kormányzó nyilatkozata szerint 2002 közepén kellene hivatalosítani annak érdekében, hogy még a 2004-es választási év előtt a gyakorlatban is megvalósulhasson. Mugur Isarescu szerint a folyamat az inflációs szakasz lezárását, nem csupán kozmetikázást jelentene.
Véleménye szerint a tapasztalatok azt igazolják, hogy a pénzreformot nem akkor kell végrehajtani, ha az infláció már 10%-os, hanem amikor biztos jelei vannak a pénzromlás csökkenésének. Így a reform hozzájárulhatna a nemzeti pénznembe vetett bizalom növekedéséhez és az ezzel az infláció további csökkenéséhez. Isarescu szerint a döntés politikai jellegű, melyhez a kormánnyal való egyeztetés szükséges, és a reformról szóló törvényeket és jogszabály-módosításokat a parlament kell majd megszavazza. „A reform költségeit fedezni tudjuk, problémáink inkább a politikai és társadalmi akarattal vannak. Azt szeretnénk, hogy 2002-ben tovább csökkenjen az infláció, mert ez nagyban hozzásegítene néhány nulla levágásához” -- jelentette ki Mugur Isarescu.
A reform több szomszédnak sikerült
Isarescu hozzátette még, az erős lejre való áttéréshez 12-16 hónap szükséges, de az átállást nem lehet a 2004-es választási évben elvégezni. A jegybankelnök szerint 2005-2006 meg azért nem alkalmas, mert akkor „Románia nagyon közel fog állni az EU-csatlakozáshoz.” A bankelnök szerint az átállás költségei nem haladnák meg az inflációs pénzkibocsátásét -- amellyel eddig nem lehetett felhagyni, mivelhogy a legnagyobb címletű papírpénz értéke alig 15 dollárnyi.
Isarescu elmagyarázta, a pénzreform több volt szocialista ország gazdaságát rendbetette, hozzájárult az infláció csökkenéséhez. Lengyelország 1995-ben vezette be az erős zlotyt. 1994-ben még 33%-on állt a lengyel inflációs ráta, ez 1995-re 28, 1996-ra 19, 2000-re 10%-ra csökkent. A horvátországi nulla-levágás még ennél is eredményesebb volt. A reform előtti évben Horvátországban 1500% volt az infláció, az 1994-es reform után ez 107%-ra, majd egy évvel később 4%-ra esett. 2000-ben 5,4%-os inflációt mértek a volt jugoszláv tagköztársaságban.
Rendszerkritika
„Románia az egyetlen olyan ország, mely csatlakozási tárgyalásokat folytat az EU-val, de inflációja több, mint 30%. 20-25 évig tartó legalább 7%-os gazdasági növekedés tenné lehetővé, hogy ne legyen szükség újabb áldozati nemzedékre” -- jelentette ki Theodor Stolojan liberális politikus egy bukaresti gazdasági tanácskozáson. Stolojan szerint ilyen mértékű tartós növekedés tudná egyensúlyba hozni a gazdaságot, az egyetlen, ami számít, a termelékenység (itt Chile és Dél-Korea példáját említette).
A szakértő szerint (aki 1991-92 között a miniszterelnöki tisztséget is betöltötte, akárcsak Isarescu 2000-ben) szerint mítosz az, hogy Romániában nem lehet megélni. A tehetős és a szegény rétegek közti hatalmas különbségért viszont az a politika felelős, mely a csődös állami bankokba pumpált dollármilliárdokat.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!