Lepontozta az OECD a romániai gazdaságot

A gazdasági reformhoz nem elegendő privatizálni és megteremteni a szabadverseny feltételeit. A stabil piacgazdasághoz szabályozni kell a piacokat, korrekt versenyfeltételeket kell teremteni, növelni kell a gazdasági mozgások átláthatóságát, védeni a kisbefektetők érdekeit -- áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) december 12-én kibocsátott jelentésében, amelyet a Capital közöl.

Ha ez nem következik be, a romániai gazdaság továbbra is csalók, rablók és kartonmilliárdosok dzsungele marad. És ez a dzsungel virágzik, mert Romániában továbbra is dívik felfújni a költségeket, fiktív pénzügyi jelentéseket írni, kullancs-káeftékkel állami cégeken gyarapodni. A csalás és a korrupció a jellemző, a kapcsolatok urambátyám-alapon szerveződnek -- írja a gazdasági hetilap.

Az állam és a kft.-k játszótere a gazdaság

Az egészséges gazdaságot a nagy és nyitott („nyilvános”) részvénytársaságok súlya jellemzi, amelyek szervezésekor a tulajdonosi kört és a menedzsmentet elkülönítik. A cégek köre képezi a „társaságok világát.” E cégek jelen vannak a tőzsdén, törvényi kötelességük magukról korrekt és rendszeres pénzügyi adatokat közölni nyilvánosan. Így a részvényesnek módjában áll ellenőrizni a cég tevékenységét. Ez a környezet serkenti a befektetéseket és korrekt piaci versenyt eredményez.

A romániai helyzet a jelentés szerint a következő: az országban 850 ezer gazdasági szereplő volt 2001 elején bejegyezve. Ebből 612 ezer a cég. A cégek listáján csak 12 ezer részvénytársaság (rt.) szerepel, arányuk 3%. A legnépszerűbb társasági forma a kft.: arányuk 73%. Az országban 330 ezer cég működött ténylegesen egy 1999-es statisztika szerint, ebből 0,7% foglalkoztat 250 alkalmazottnál többet.

A tőzsdén tíz társaság van jelen

Elméletben a nagy társaságok romániai világát 12 ezer rt. alkotja. A valóságban azonban a hangadó nagy társaságok állami tulajdonban vannak: ilyen a Petrom, a Conel, a Termoelectrica, a CFR Marfa és a CFR Calatori, vagy a Romgaz. A 10 legnagyobb társaságból csak kettő, az Automobile Dacia és a Petrom van jelen a tőzsdén.

A magánkézben levő cégek sem felelnek meg a nyitottság korporatív ideáljának. A 200 legnagyobb magáncég közül csak 13 van jelen a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB), és az első 100-ból 50-nek nagyon szűk a tulajdonosi köre. A külföldi befektetők is szeretik a közvetlen kapcsolatot a tulajdonnal, főleg, ha zöldmezős beruházásról van szó. A nagy társaságok tehát zártak -- vagy azért, mert az állam, vagy mert a külföldi stratégiai befektető tulajdonolja őket.

Körülbelül 6000 kisebb-nagyobb rt. alkotja a társasági szféra maradékát. Ezek már magánosítottak, tulajdonosi körük igencsak elüt egymástól, a fejlődéshez viszont tőkepiacra és a társasági szférának kedvező törvényi háttérre van szükség. A törvények megalkotásában Románia nincs túlságosan lemaradva, de ezeket a jogszabályokat nem alkalmazzák megfelelő módon. Az OECD jelentése szerint a cégek többségi tulajdonosai és a menedzsment visszaélnek helyzetükkel. A piac ráadásul nagyon koncentrált: a BVB-n jelen levő tőle 80%-a SIF befektetési alapok és két bank tulajdona. A BVB mindeddig másodlagos kereskedési lehetőséget jelentett a cégek számára, nem pedig tőkésítési lehetőséget.

Sérülékenyek a tőkepiacok

A RASDAQ elektronikus tőzsdén nem kötelező nyilvánosságra hozni a pénzügyi mérlegeket, így a sorozatos visszaélések miatt a kereskedést fel kellett függeszteni. Az itt jegyzett 5427 cégből 15 adásvétele volt szabályos. A 100 legnagyobb RASDAQ-os cég több mint fele egy többségi tulajdonos kezében van, 1500 papírjaival sohasem kereskedtek: ez utóbbiak az alkalmazottak kezében vagy állami tulajdonban vannak, vagy a kuponos magánosítás során adták el őket.

A romániai tőkepiacok törékenyek és sérülékenyek -- állapítja meg az OECD --, viszont infrastruktúrájuk modern, megbízható és hatékony. A nemzetközi szervezet abban bízik, hogy a jelenleg csöndben működő hazai és külföldi befektetők cégei felnőnek odáig, hogy szükségük legyen arra, hogy magukhoz vonzzák a kisbefektetőket.

Az OECD értékelése -- számokban

Az OECD legutóbbi jelentése azt is vizsgálta, hogyan teljesítik a közép-kelet-európai gazdaságok a „korporatív világ”, a nagy és nyitott cégek ideálját. A jelentés (mely az USAid támogatásával készült) tíz ország teljesítményét hasonlítja össze. Románia 20,6 pontot ért el a lehetséges 36-ból, de alatta maradt a 22,1 pontos átlagnak. Az eredmény meglepő módon kedvezőbb, mint Csehországé, de ez azért alakult így, mert az OECD a vezető romániai cégek teljesítményét vette figyelembe. Sok hazai társaság nem is álmodhat hasonló mutatókról -- állapítja meg a Capital.

A cégek értékelésekor többek között azt vették figyelembe, szabályos módon történt-e a részvényesi közgyűlések lebonyolítása, kivédi-e a cég a bizalmas információkkal való visszaélést és üzleti részesedés-szerzést, a rendkívüli adásvételeket korrekt árakon bonyolítja-e le, megjelenteti a cég rendszeresen és megfelelő minőségben üzleti eredményeit, van-e független cégvizsgálat (auditálás).

A vizsgált romániai cégek gyenge pontjai: nem védik kellőképpen a részvényesek érdekeit, nem megfelelő a felügyelőbizottságok működése és a kisbefektetőket nem látják el kellőképpen információkkal.