A nagy visszhangot keltett ún. tartózkodási fedezetigazolásról dr. Végh Zsuzsannát, a Magyar Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgatóját kérdeztük.
Meg tudja-e erősíteni a Népszabadságban szerdán megjelent hírt, amely szerint a Magyarországra beutazó román állampolgárok 15 ezer forintot vagy annak megfelelő valutát kell felmutassanak a határon?
dr. Végh Zsuzsanna: Inkább pontosítanám a hírt: 2001 májusában a parlament elfogadta az új idegenrendészeti törvényt, amelyben többek között a külföldiek Magyarországon tartózkodásának feltételeit határozták meg. Az egyik ilyen feltétel a beutazás, a tartózkodás és a kiutazás anyagi fedezete. A törvény a feltételeket csak általánosságban határozza meg. A részleteket pontosabban a belügyminiszter úr által pár nap múlva kiadandó végrehajtási rendeletben rögzítjük.
A végrehajtási rendeletben nem az összegeket határoztuk meg. Hangsúlyoznám, hogy az összegek csak irányadóak és arányokat fejeznek ki. Így az országba belépéshez egy minimumösszeget állapítottunk meg, ez utazásonként a magyarországi havi minimálbér 30%-a (számszerűsítve 15000 forint, a január 1-től számított minimálbér alapján).
Valóban minden Magyarországon töltendő nap további 5 ezer forint úgynevezett köszönőpénz felmutatását jelenti?
Igen, a 90 napnál rövidebb időtartamú tartózkodás alatt naponta egy főre a minimálbér 10%-a (azaz 5000 forint) felmutatása szükséges. A 90 napnál hosszabb tartózkodás havi anyagi fedezete a minimálbér 200%-a (azaz 100000 Ft havonta).
A 14-18 év közötti fiatalok esetében 50%-os fedezetet számítunk, a 14 év alatti gyerekek részére nem szükséges fedezetet felmutatni. Hangsúlyozom, ezek viszonyítási összegek és kiválthatók például a meghívólevél felmutatásával, de akár egy utazási iroda által kiadott igazolást is elfogadhat a határőr. Az összeget készpénzben, bankszámla- avagy bankkártya-egyenleggel is lehet igazolni.
Mindenkinek be kell majd mutatnia, mennyi pénzzel rendelkezik?
A határőr biztosan nem fogja mindenkitől kérnia fedezet bemutatását. Ez egyébként bevett gyakorlat a schengeni határokon is. Csak indokolt esetben fogja kérni. A határon megállna az élet, ha mindenkitől megkövetelnénk az összegek felmutatását, lelassulna a határátlépés, ami senkinek sem jó. A hatóságnak nem kötelező minden személyt tüzetesen megvizsgálnia, de indokolt esetekben ellenőrizheti az anyagi fedezet meglétét. Fontos megemlítenem, hogy a tartózkodás anyagi fedezetének bemutatása az intézkedő határőr mérlegelésétől függ.
Vonatkozik-e valamiféle kivétel a leendő „státusmagyarokra”?
Nem erről szól a jogszabály. A státustörvény teljesen független a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvénytől. Az idegenrendészeti törvényt elsősorban az Európai jogharmonizáció, a schengeni egyezményhez való csatlakozás tette szükségessé, így a törvény és a rendelet is megfelel az új feltételeknek. A státusigazolvány nem ment fel senkit sem a tartózkodás anyagi fedezetének bemutatása alól.
Mennyire sértheti az új jogszabály a román és ukrán állampolgárok érzékenységét, mennyire érezhetnek újabb diszkriminációt Magyarországon? Lesznek-e retorziók a szomszédos államok hatóságai részéről?
Nem hisszük. Magyarországon eddig is létezett törvény, amely szabályozta a beutazás feltételeit. Az új törvény nem okoz érdeksérelmet, a szomszédos országok eddig is ugyanúgy alkalmaztak hasonló szabályokat. A magyarországi turistának is fel kellett mutatnia konvertibilis valutát a határon. Teljesen természetes az elvárás: ha valaki külföldre utazik, akkor legyen elegendő pénze, hogy eltartsa magát, vagy legalább legyen olyan ismerőse, rokona, aki gondoskodik róla.
Ezt természetesen a szomszédos országokban is megkövetelhetik. Nem hiszem, hogy ez gondot okozna az országok kapcsolataiban. Valószínű, hogy a szomszédos országok is -- az európai csatlakozás reményében -- finomítják és harmonizálják a schengeni előírásokkal saját idegenrendészeti törvényeiket.
A jelenleg magyarországi ideiglenes tartózkodósási engedéllyel rendelkezők számára élvezhetők lesznek-e a statustörvény nyújtotta kedvezmények?
Mivel a státustörvény azokra vonatkozik, akik a szomszédos országokban élnek, így a kedvezmények az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára is igénybe vehetők. Akik a bevándorlási kérelmet megkapták, tehát magyarországi állandó lakhellyel rendelkeznek, azok nem élvezhetik a státustörvény nyújtotta kedvezményeket.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!