A nagy visszhangot keltett ún. tartózkodási fedezetigazolásról dr. Végh Zsuzsannát, a Magyar Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgatóját kérdeztük.
Meg tudja-e erősíteni a Népszabadságban szerdán megjelent hírt, amely szerint a Magyarországra beutazó román állampolgárok 15 ezer forintot vagy annak megfelelő valutát kell felmutassanak a határon?
dr. Végh Zsuzsanna: Inkább pontosítanám a hírt: 2001 májusában a parlament elfogadta az új idegenrendészeti törvényt, amelyben többek között a külföldiek Magyarországon tartózkodásának feltételeit határozták meg. Az egyik ilyen feltétel a beutazás, a tartózkodás és a kiutazás anyagi fedezete. A törvény a feltételeket csak általánosságban határozza meg. A részleteket pontosabban a belügyminiszter úr által pár nap múlva kiadandó végrehajtási rendeletben rögzítjük.
A végrehajtási rendeletben nem az összegeket határoztuk meg. Hangsúlyoznám, hogy az összegek csak irányadóak és arányokat fejeznek ki. Így az országba belépéshez egy minimumösszeget állapítottunk meg, ez utazásonként a magyarországi havi minimálbér 30%-a (számszerűsítve 15000 forint, a január 1-től számított minimálbér alapján).
Valóban minden Magyarországon töltendő nap további 5 ezer forint úgynevezett köszönőpénz felmutatását jelenti?
Igen, a 90 napnál rövidebb időtartamú tartózkodás alatt naponta egy főre a minimálbér 10%-a (azaz 5000 forint) felmutatása szükséges. A 90 napnál hosszabb tartózkodás havi anyagi fedezete a minimálbér 200%-a (azaz 100000 Ft havonta).
A 14-18 év közötti fiatalok esetében 50%-os fedezetet számítunk, a 14 év alatti gyerekek részére nem szükséges fedezetet felmutatni. Hangsúlyozom, ezek viszonyítási összegek és kiválthatók például a meghívólevél felmutatásával, de akár egy utazási iroda által kiadott igazolást is elfogadhat a határőr. Az összeget készpénzben, bankszámla- avagy bankkártya-egyenleggel is lehet igazolni.
Mindenkinek be kell majd mutatnia, mennyi pénzzel rendelkezik?
A határőr biztosan nem fogja mindenkitől kérnia fedezet bemutatását. Ez egyébként bevett gyakorlat a schengeni határokon is. Csak indokolt esetben fogja kérni. A határon megállna az élet, ha mindenkitől megkövetelnénk az összegek felmutatását, lelassulna a határátlépés, ami senkinek sem jó. A hatóságnak nem kötelező minden személyt tüzetesen megvizsgálnia, de indokolt esetekben ellenőrizheti az anyagi fedezet meglétét. Fontos megemlítenem, hogy a tartózkodás anyagi fedezetének bemutatása az intézkedő határőr mérlegelésétől függ.
Vonatkozik-e valamiféle kivétel a leendő „státusmagyarokra”?
Nem erről szól a jogszabály. A státustörvény teljesen független a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvénytől. Az idegenrendészeti törvényt elsősorban az Európai jogharmonizáció, a schengeni egyezményhez való csatlakozás tette szükségessé, így a törvény és a rendelet is megfelel az új feltételeknek. A státusigazolvány nem ment fel senkit sem a tartózkodás anyagi fedezetének bemutatása alól.
Mennyire sértheti az új jogszabály a román és ukrán állampolgárok érzékenységét, mennyire érezhetnek újabb diszkriminációt Magyarországon? Lesznek-e retorziók a szomszédos államok hatóságai részéről?
Nem hisszük. Magyarországon eddig is létezett törvény, amely szabályozta a beutazás feltételeit. Az új törvény nem okoz érdeksérelmet, a szomszédos országok eddig is ugyanúgy alkalmaztak hasonló szabályokat. A magyarországi turistának is fel kellett mutatnia konvertibilis valutát a határon. Teljesen természetes az elvárás: ha valaki külföldre utazik, akkor legyen elegendő pénze, hogy eltartsa magát, vagy legalább legyen olyan ismerőse, rokona, aki gondoskodik róla.
Ezt természetesen a szomszédos országokban is megkövetelhetik. Nem hiszem, hogy ez gondot okozna az országok kapcsolataiban. Valószínű, hogy a szomszédos országok is -- az európai csatlakozás reményében -- finomítják és harmonizálják a schengeni előírásokkal saját idegenrendészeti törvényeiket.
A jelenleg magyarországi ideiglenes tartózkodósási engedéllyel rendelkezők számára élvezhetők lesznek-e a statustörvény nyújtotta kedvezmények?
Mivel a státustörvény azokra vonatkozik, akik a szomszédos országokban élnek, így a kedvezmények az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára is igénybe vehetők. Akik a bevándorlási kérelmet megkapták, tehát magyarországi állandó lakhellyel rendelkeznek, azok nem élvezhetik a státustörvény nyújtotta kedvezményeket.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!