Januártól a Magyarországra beutazó külföldieknek személyenként 15 ezer forinttal kell rendelkezniük. Kivételt humanitárius okból vagy nemzeti érdekből tehet a határőr, vagy ha az illető meghívóval bizonyítja, teljes ellátását vendéglátója fedezi.
A Magyarországra beutazni szándékozó külföldi állampolgároknak jövő januártól a mindenkori minimálbér legalább harminc százalékának megfelelő összeggel -- ez 2002-ben 15 ezer forint -- kell rendelkezniük, ellenkező esetben a határőrség köteles az idegent visszafordítani. Ez azonban csak háromnapi itt-tartózkodásra jogosít, és minden további napra újabb tíz százalék -- vagyis ötezer forint -- meglétét kell igazolni. Aki pedig kilencven napot meghaladó időtartamra utazna Magyarországra, annak havonta legalább a minimálbér kétszeresével, tehát százezer forinttal kell rendelkeznie -- ismerteti az új rendelkezést szerdai számában a Népszabadság. Hideg Lászlóné , a magyar Belügyminisztérium sajtóreferense a Transindex kérdésére sem megcáfolni, sem megerõsíteni nem tudta a hírt. A belügyi sajtóreferens nem tud ilyen számszerûsített rendeletrõl. Ha van ilyen végrehajtási rendelet, az akkor valószínûleg még csak tervként létezik, és feltételezések szerint annak az egyik munkapéldánya juthatott el a Népszabadsághoz -- mondta.
A Népszabadság értesülései
Az anyagi fedezet meglétét a határőrség ellenőrzi, fedezetként továbbra is elfogadják a meghívólevelet, ha abban vállalják a külföldi ellátását is. Elsőként egy 1993-as pénzügyminiszteri rendelettel szabályozták a külföldiek beutazásának és magyarországi tartózkodásának anyagi feltételeit, ám a beutazásonként előírt ezerforintos összeg azóta sem változott. A jogszabály azt azonban már nem írta elő, hogy a megélhetéshez mekkora összegre van szükség, így aki a határon egyetlen ezerforintost fel tudott mutatni, azt már nem tartóztathatták fel. Határőrségi források szerint ennek az lett a következménye, hogy egyes határszakaszokon a szomszédos országokból érkezők jó része minden alkalommal ugyanazt a fóliával védett ezres bankjegyet mutatta fel.Az idegenrendészeti törvény, illetve a végrehajtására elfogadott belügyminiszteri rendelet lehetővé teszi, hogy a Magyarországra érkező külföldiek tartózkodási idejét a határőrség, az utazó pénzügyi lehetőségeire figyelemmel, a belépéskor korlátozza. Abban az esetben, ha valaki például csak a beutazás feltételéül szabott 15 ezer forinttal rendelkezik, számíthat rá, hogy az útlevelébe háromnapos tartózkodásra jogosító pecsét kerül. Efféle korlátozásra egyébként jelenleg is mód lenne, ám ma semmi nem szabályozza az itt-tartózkodáshoz naponta szükséges összeget.
A beutazási feltételek hiánya miatt októberig 29 ezer külföldit fordítottak vissza Magyarország határairól, ám közülük ezernél is kevesebben voltak azok, akiket a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet hiánya okán nem bocsátottak be. Várható azonban, hogy jövőre ennél lényegesen többen kényszerülnek majd lemondani a magyarországi utazásról, mert a határőrségnek elvileg nincs lehetősége a mérlegelésre. A fejenkénti 15 ezer forinttól humanitárius okokból tekinthetnek el, s engedményt a státustörvény jelenlegi változatában nem ad.
Azt viszont a jogszabály nem határozza meg, hogy az utasnak készpénzzel kell rendelkeznie, így az anyagi fedezet igazolásához a határőrség elfogadhat akár hitelkártyát is, míg a számlán lévő pénzt már nem köteles ellenőrizni. Ha indokoltnak látja, az intézkedő határőr kérhet számlakivonatot, sőt akár azt is megkövetelheti, hogy a külföldi az átkelőn található automatából vegye ki az előírt összegű készpénzt -- fejezi be tudósítását a Népszabadság.
Mi áll az idegenrendészeti törvényben?
Korrupció
A régi, még érvényben levõ pénzügyminisztériumi rendelkezés szerint ezer forintot kellett felmutatnia annak, aki Magyarországra szándékozott belépni. Ezt a nagymamák, diákok mutatóba beszerezhették a buszsofõrtõl. Egész más a helyzet azokkal, akik feketemunkára utaztak Magyarországra -- õket a határõrök könnyen azonosíthatták például az alapján, hogy többet tartózkodtak Magyarországon, mint otthon. A határõr fejenként ezer forintot igényelt, ez buszonként 20-30 ezer forintot is jelentett. A pénzt az útlevélbe kellett tenni, az útleveleket a busz sofõrje szedte össze. A határõr a személyazonosságot mindig akkor ellenõrizte, mikor a már lepecsételt útleveleket szétosztották. A 15 ezer forintos köszönõpénz hatása feltehetõen a határõrök életszínvonalának drasztikus növekedéséhez vezet majd.
A 2001. évi XXXIX. törvényt "a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról" a Magyar Országgyűlés a 2001. május 29-i ülésnapján fogadta el. A beutazás és a Magyarországon tartózkodás szabályaival a 2. fejezet foglalkozik. Itt a törvény 4. paragrafusa leszögezi, hogy "A beutazás és a tartózkodás akkor engedélyezhetô, ha a külföldi megfelel a következô feltételeknek" (érvényes útlevéllel, tartózkodási- vagy továbbutazási vízummal rendelkezik), valamint "a beutazáshoz, tartózkodáshoz -- beleértve az egészségügyi ellátást is -- és a kiutazáshoz szükséges, külön jogszabályban meghatározott mértékű anyagi fedezettel rendelkezik (4. paragrafus, 1. pont, d. bekezdés)
A törvény 4. paragrafus 2. pontja állapítja meg a kivételeket: "Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a beutazás csak humanitárius megfontolásból, nemzeti érdekbôl vagy nemzetközi szerzôdésben vállalt kötelezettség teljesítése céljából engedélyezhetô."
A 90 napos korlátozás
Az új idegenrendészeti törvény 4 paragrafusának 4. pontja ugyanakkor kimondja: "Nemzetközi szerződés vagy jogszabály alapján a külföldi vízum nélkül utazhat be, és az első belépés időpontjától számított hat hónap alatt legfeljebb kilencven napig tartózkodhat külön engedély nélkül a Magyar Köztársaság területén, feltéve, hogy rendelkezik a tartózkodáshoz szükséges feltételekkel."
Ez a rendelkezés tehát kizárja a feketemunkát végzők bevett technikáját, akik a Románia és Magyarország közötti vízummentességet használták ki. Vízum nélkül legfeljebb 30 napig tartózkodhat a román állampolgár Magyarország területén. A munkát vállalók a 30 nap leteltével kis időre átlépték a határt, majd ismét visszatértek Magyarországra. A január 1-én életbe lépő törvény szerint évente hatszor lehetne a fenti trükköt alkalmazni. Az a román állampolgár, aki mindenfajta külön igazolás nélkül akar Magyarország területén tartózkodni, évente csak 6 hónapig teheti ezt, vállalva, hogy havonta újabb pecsétet üttet a határon útlevelébe.
Ha a határőr arra kéri, mutassa fel a magyarországi tartózkodás fedezetét, ha semmi egyéb igazolása nincs, 150 000 forintot kell egy hónapért felmutasson (3 napért 15 000, a fennmaradó 27 napért pedig napi 5000 forint, amennyiben január 1. után valóban így alakulnak az illetékek).
A főkonzul a schengeni kötelezettségekre hivatkozik
Szabados Imre, Magyarország bukaresti főkonzulja a Transindex kérdésére elmondta, nem tud a január elsejével változó határátlépési előírásokról. Szabados Imre hozzátette: a rendelkezés valószínűleg a módosított, az eddiginél jóval szigorúbb idegenrendészeti törvény része. A törvény szigorítását a schengeni előírásokkal való jogharmonizáció követeli meg.
Ahogy Magyarország egyre közeledik az Európai Unióhoz, egyre több kötelezettség hárul az országra a gyakorlatban is -- fejtette ki a főkonzul. Cseh Áron kolozsvári konzult többszöri keresés után sem tudtuk elérni telefonon a konzulátusi irodában.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!