A körbetartozás a költségvetés háromszorosa

Az utóbbi évek felhalmozott vesztesége a romániai gazdaság visszamaradottságának legfőbb oka. Az összveszteséget 400 000 -- 450 000 milliárd lejre (13-15 milliárd dollárra) becsüli a Románia Gazdasági Fejlődéséért Szövetség (ADER) legutóbbi jelentése, amelyet a Cotidianul ismertet. Jelentős számú cég 2001-ben is veszteséggel üzemel. A körbetartozás 2001 közepén elérte a nemzeti össztermék (GDP) 45%-át. Az ADER szakértői arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági veszteségek évente 30-40%-kal nőnek, és veszteséges üzemek több kárt okoznak, mint a kifizetődő vállalkozások össznyeresége. A pénzügyi blokád, a körbetartozás összértéke duplája Románia össz-pénzmennyiségének, és háromszorosan haladja meg az állami költségvetés főösszegét. Ezért a Nemzetközi Valutaalap halasztotta az újabb megegyezést az országgal.

A termelés hanyatlik, a külföldi piacok eltűnnek

Az ADER szakértői szerint a körbetartozás oka a termelés drámai csökkenése. A román gazdaság sok külföldi piacát elvesztette, csökkent a befektetések értéke, a lakosság vásárlóereje folyamatosan romlik, a cégek, üzemek tőkeszegények, sok helyen a menedzsment nem alkalmazkodik a szabadpiaci követelményekhez. A másik ok: a problémát szabályozó törvények késtek, nincs koherens pénzügypolitika, és az állam túl hosszú időn keresztül pénzel veszteséges vállalatokat.

A Nemzeti Bank (BNR) szigorú monetáris politikája is hozzájárul a pénzügyi blokád növekedéséhez. A monetáris- és hitelpolitika az infláció miatt elviselhetetlen nagyságú kamatokat írt elő erre az évre, így a hitelek nehezen elérhetők lettek, másrészt a bankok az általános fizetésképtelenséget látva szigorítottak a hitelkérelmek elbírálásán.

Az ADER jelentése szerint a rövid távú hitelek nagyságrendje a tíz évvel ezelőtti átlag 109-szeresére emelkedett, a hosszú lejáratű hitelek esetében a növekedés csak 23-szoros. Ehhez képest a mostani infláció a 1990. októberi állapot 1745-szöröse -- ez a tény jelzi, hogy a termelői és a befektetői szférában egyszerűen hiányzik a felhasználható pénz.

A közintézmények 15 000 milliárddal tartoznak

Az ADER elemzői azt javasolják a hatóságoknak, oldják meg a közintézmények tartozásainak rendezését. A 15 000 milliárd kifizetésével 30 000 -- 40 000 milliárdnyi lánctartozást lehetne rendezni. Ezenfelül a kormány törvénytervezetet kéne benyújtson a parlamentnek a körbetartozás felszámolásáról. A körbetartozás felszámolásához a következők szükségesek: el kell törölni a kifizetéseket, a hátralékokat a szállítók és ügyfeleik, a hitelezők és a hitelfelvevők, az árutermelők és a szolgáltatók között. Elő kell segíteni, hogy minél több cég kössön speciális szerződéseket a követelések elengedéséről. Fel kell éleszteni a befektetéseket, fel kell tőkésíteni a fejlődőképes cégeket, versenyképes, eladható árukat szükséges termelni.

A másik elengedhetetlen feltétel: világos törvényeket kell hozni a gazdasági élet szabályozására, amelyek átláthatóan szabályozzák a hitelezők és hitelezettek közti viszonyt. Emellett az inflációs ráta torzítja a profit és a profitadó kiszámítását. Az ADER azt javasolja, a bevételek és tartozások kiszámításánál figyelembe kéne venni azt az időpontot, amikor ezek a pénzmozgások lezajlottak.

Pontosabban: nem kéne kihagyni a számításból, hogy a bevételezés pillanata és a nyereségadó kiszámítása közti időszakban is emelkedik az infláció. A nyereség és a TVA kiszámításánál kizárólag a ténylegesen megvalósult bevételeket és kiadásokat kéne számolni, nem pedig az infláció által torzított értékekkel dolgozni.

A harmadik javaslat szerint a hitelpolitikát át kéne szervezni, és összefüggésbe hozni a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit a BNR pénzügy- és hitelpolitikájával. Megjegyzendő, hogy az ADER jelentését megvitatásra beterjesztette a kormánynak, a parlamentnek, eljuttatta az államfőhöz, a Nemzeti Bankhoz, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Unió képviselőihez.