3,5 milliárd forint határon túli támogatásra

Három kiemelt kérdést tett föl a kerekasztal öt résztvevőjének Bárdi Nándor (Teleki László Alapítvány), a Közigazgatási decentralizáció és re-centralizáció az EU-ban témájú beszélgetés moderátora. A kérdések: hatékony-e a támogatási rendszer? Milyen társadalmi folyamatokat befolyásol? Milyen problémák jelentkeznek a társadalmi és politikai elitek viszonyában?

A kerekasztal résztvevői a támogató szervezetek képviseletében: Elekes Botond (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma -- NKÖM), Dobos László (Új Kézfogás Közalapítvány), Szabó László (Ifjúsági- és Sportminisztérium), Veress László (Illyés Közalapítvány), Csete Örs (Apáczai Közalapítvány). Az első körben a jelenlevők röviden bemutatták a támogató szervezetek céljait, elképzeléseit.

A célok

Elekes Botond elmondta, két szerint elmélet létezik arra, hogy mire érdemes támogatást adni. Az egyik úgy szól, hogy a határon túli szervezetek működését kell biztosítani. A másik szerint működésre nem, hanem csak adott programokra szükséges támogatást biztosítani.

Dobos László ismertetője szerint a gazdasági támogatások szerepe folyamatosan felértékelődik. Az Új Kézfogás Közalapítvány esetében kellő mennyiségű forrás sosem áll rendelkezésre. Ezen úgy próbálnak segíteni, hogy elindították mkrohitel-programjukat, mellyel máris több erdélyi megye kisvállalkozóját támogatják kamatmentes kölcsönökkel. Szabó László kifejtette, ifjúság-támogatási programjaikban nem tesznek különbséget magyarországi és határon túli szervezetek között, a pályázható pénzösszeg évről-évre emelkedik.

Veress László elmondta, az Illyés Közalapítvány 1990--2002 között 7,5 milliárd forintot osztott/oszt szét határon túli szervezeteknek. Az alapítványi támogatást kezdetben úgy tervezték, hogy majd „hab lesz a tortán”, kiegészíti majd a határon túliak rendelkezésére álló egyéb forrásokat. Mára úgy néz ki, maga a hab lett a torta. Csete Örs ismertette, 1999 áprilisától 3 milliárd forintot biztosítanak oktatási célokra. Főleg az 5 millió forint körüli projekteket támogatják, idén 800 millió forinttal gazdálkodnak.

A pályázatok

Ezután a kerekaszal a támogatókhoz befutott pályázatok minőségével foglalkozott.

Elekes Botond: -- A pályázatok minősége tapasztalataink szerint szoros kapcsolatban áll azzal, a kultúra mely területén volt erősebb vagy gyengébb az előző rendszerek nyomása. Így például a legjobb közművelődési pályázatok a Felvidékről, a legkiemelkedőbb színházi pályázatok Erdélyből érkeznek.

Dobos László: -- Standardizáltuk a pályázati űrlapokat, hogy biztosítani tudjuk a pályázatok egyenletes színvonalát. Előkészítési rendszert építettünk ki a jó döntésekhez, ebben segítenek például a vállalkozásfejlesztési központok.

Szabó László: -- A pályázatok költségvetésének elbírálása a kockázási jelenthez hasonlítható Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitány című regényéből. Itt Buzgó Mócsing és tárgyai cinkelt kockákkal játszanak, melyekkel tetszés szerinti kombináció kidobható, de mivel mindkét fél tudatában van a dolognak, a játék korrektnek nevezhető. A pályázatok esteében ez úgy néz ki, ha valaki 5 millió forintot ír be, az tudja, hogy abból legfejlebb 2,5 milliót kap. És a kuratórium is tudja, a program a megítélt összegből lebonyolítható.

Veress László: -- Nagyon nehéz egy marokkal egyszerre osztani hétnek. A pályázatok száma nagyon megnőtt, és ebben az a pozit0vum, hogy a pályázók érdemesnek tartják hozzánk fordulni. De még olyan pályázóval nem találkoztam, aki visszautasította volna a reméltnél kisebb összeget.

A pályázati pénzkeretek

Arra a kérdésre, a rendelkezésre álló keretekből a testületek mennyit fordítanak saját működésükre és a pénzalapokból mennyi marad Magyarországon, a következő kép rajzolódik ki. Az Apáczai Közalapítvány esetében a működési költség a keret maximum 10%-a lehet. Jelenleg 9,5%-ot fordítanak az intézmény működtetésére. Az Illyés Közalapítvány alapszabálya 8%-ban maximálja a működési keretet, ez abszolút értékben az idén 65 millió forint. A pénzkeret 14%-a jut Magyarországon lebonyolítandó programokra.

Az Ifjúsági- és Sportminisztérium esetében 5,2% a működési költség felső határa, a pályázati keret 10%-a marad Magyarországon. Az Új Kézfogás esetében 10% a működési keret, és a pénzek 10%-át használják fel Magyarországon. A NKÖM támogatási programjainak működési költségeiről Elekes Botond nem rendelkezett adatokkal. A pályázati keret 10-15%-a használódik fel Magyarországon.

Az elmaradások

A következő hallgatói kérdés az el nem számolt pályázatok arányára vonatkozott. Az Apáczai Közalapítvány titkára elmondta, az ő esetükben késések ugyan előfordulnak, de elmaradás nincs, a szigorú elszámolási rendszernek köszönhetően. Az Illyés Közalapítvány mindeddig 9470 pályázatot támogatott, ebből 380 maradt elszámolatlan. Körülbelül 20% adja be késve, külön felszól0tás hatására az elszámolást. 15% azon szélsőséges esetek aránya, mikor az alapítvány bírósághoz fordul a pénz visszaszerzéséért. Az Ifjúsági Minisztérium esetében is nagyjából ezek az arányok, az ő esetükben is feketelistára kerülnek a hanyagul gazdálkodók. Az Új Kézfogás Közalapítványnál nincsenek elmaradások, csak csúszások, itt viszont a megítélt hitelek 40%-val kapcsolatban merültek fel gondok. A NKÖM 1990-2001 között 7000 támogatási szerződést kötött. Az elszámoláskor késések itt is előfordultak, de csak 10 esetből lett bírósági ügy.