Az Európai Parlament az Európai Unió egyetlen olyan intézménye, amelynek a tagjait - már 1979 óta - közvetlenül választják. A képviselő-testület egyik legfontosabb feladata, hogy döntsön az uniós jogszabályok elfogadásáról, de nem egyedül, hanem a tagállami miniszterekkel együtt az Európai Unió Tanácsában. A rendes jogalkotási eljárásnál mindkét intézmény társjogalkotó egyenlő jogokkal. Általában ezt a módszert használják, de témától is függően ez nem mindig van így, például az uniós külpolitikánál csak a tagállamok döntenek egyhangúlag. A két testületnek kell elfogadnia az éves uniós költségvetést, és a többéves keretbüdzséknél az EP olyan, mintha a 28. tagállam lenne.
Az Európai Parlament megszavazhat saját állásfoglalásokat is, amiknek ugyan nincs jogi következményük, de kifejezik a testület politikai véleményét. Jogszabályt viszont nem kezdeményezhet, ez az Európai Bizottság feladata.
Az Európai Parlament ellenőrzi az uniós intézmények, főleg az Európai Bizottság munkáját, és ezt a testületet, valamint a vezetőjét is az EP-képviselők választják meg az európai parlamenti voksolások után.
Az Európai Parlament megszavazhat saját állásfoglalásokat is, amiknek ugyan nincs jogi következményük, de kifejezik a testület politikai véleményét. Jogszabályt viszont nem kezdeményezhet, ez az Európai Bizottság feladata.
Az Európai Parlament ellenőrzi az uniós intézmények, főleg az Európai Bizottság munkáját, és ezt a testületet, valamint a vezetőjét is az EP-képviselők választják meg az európai parlamenti voksolások után.
A következő európai parlamenti választásokat 2024. június 6-9-én rendezik. Azért több napon keresztül, mert eltér, hogy melyik tagállamban melyik napon szoktak választani.
Ötévente.
Szokás szerint vasárnap, azaz 2024. június 9-én. A választási kampány 2024. április 20-án (szombat 0 órától) kezdődik és 2024. június 9-én (vasárnap) 19.00 óráig tart.
Listákra, amelyeket akár egy vagy több, közösen induló párt állíthat, ha elég aláírást gyűjtöttek össze.
Magyarországról 21 képviselőt választunk az Európai Parlamentbe. A testületnek most 705 tagja van, de 720-at fognak választani, hogy tartsák az arányokat a tagállamok lakosságának változásai miatt. (Magyarország a legutóbbi felülvizsgálatnál nem kapott plusz helyet.)
Az EP-választáson választójoggal rendelkezik minden, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár, valamint az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgára, amennyiben nyilatkozatot tesz arról, hogy Magyarországon akar szavazni; továbbá azok a nagykorú magyar állampolgárok, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában sincsen lakcímük.
Magyarországi lakcímmel lehet szavazni nagykövetségen vagy konzulátuson. Ezt május 31-én délután 4 óráig lehet kérni.
Ha valakinek nincs magyarországi lakcíme, nem mindegy, hogy ilyenkor uniós tagállamból szavazna vagy sem. Ha olyan országban van a lakóhelye, amely nem EU-tag, akkor levélben szavazhat, de uniós országból nem szavazhat magyarországi listára magyarországi lakcím híján.
Ha valakinek nincs magyarországi lakcíme, nem mindegy, hogy ilyenkor uniós tagállamból szavazna vagy sem. Ha olyan országban van a lakóhelye, amely nem EU-tag, akkor levélben szavazhat, de uniós országból nem szavazhat magyarországi listára magyarországi lakcím híján.
Külhoni magyar állampolgár csak akkor szavazhat, ha az EU egyetlen más tagállamában sincsen lakcíme (például Szerbia vagy Ukrajna, de nem mondjuk Szlovákia vagy Románia területén van lakcíme). Ilyenkor regisztrálni kell május 15-én délután 4 óráig az Nemzeti Választási Irodánál, ami utána küld egy szavazási levélcsomagot.
Alapesetben mindenki a lakóhelye szerinti szavazóhelyiségben szavazhat, de kérhet mozgóurnát, átjelentkezhet vagy kérheti, hogy nagykövetségen szavazzon. Itt lehet keresni a szavazóhelyiségek között.
Bármelyik másik szavazókörben lehet szavazni, de ehhez át kell jelentkezni interneten vagy papíron bármely helyi választási irodában (személyesen, esetleg meghatalmazotton keresztül). Átjelentkezést május 31-én 16 óráig lehet kérni, de ez visszavonható június 7-én 10 óráig.
Aki egészségi állapota vagy fogyatékosság miatt nem tud elmenni szavazni, mozgóurnát igényelhet június 9-én 12 óráig. Május 31-én délután 4-ig lehet Braille-írásos szavazósablont kérni, június 5-én délután 4-ig pedig akadálymentes szavazóhelyiséget.
Az európai parlamenti választáson az a párt indulhat, amely összegyűjt 20 ezer aláírást május 3-án délután 4 óráig, így április 20-tól addig lehet számítani standokra, házról házra járó aláírásgyűjtőkre.
Aláírást bizonyos kivételekkel bárhol lehet gyűjteni (tilos például munkaidőben a munkahelyen). A gyűjtők senkik sem zaklathatnak, nem adhatnak vagy ígérhetnek előnyt.
Az ajánlóíveket a Nemzeti Választási Iroda adja ki, rajtuk van a jelölő szervezet(ek) neve és egy egyedi azonosító. Az íveket tilos fénymásolni. Az aláírás mellé név és a személyi azonosító vagy a személyi/útlevél/jogosítvány száma kell. Ha valami a leírtakból nem stimmel, már lehet is kezdeni gyanakodni.
Minden szükséges adatot meg kell adni és pontosan. Máskülönben (például ha más a viselt nevünk, mint a születési és utóbbit adjuk meg) akár az ajánlóíven szereplő összes ajánlást érvényteleníthetik.
Magyarországon az EP-választáson a szavazás majd 2024. június 9-én 6.00 órától 19.00 óráig tart. Azok még szavazhatnak, akik 19 órakor már sorban állnak.
Az EP-választáson a szavazáson megjelent választók számának kivételével csak azután lehet nyilvánosságra hozni részeredményeket, ha az Európai Unió összes tagállamában befejeződött a szavazás. Mivel Olaszországban 23 órakor zárnak a szavazókörök, ezért onnantól lesznek ismertek a magyar eredmények is.
Az EP-választáson a szavazáson megjelent választók számának kivételével csak azután lehet nyilvánosságra hozni részeredményeket, ha az Európai Unió összes tagállamában befejeződött a szavazás. Mivel Olaszországban 23 órakor zárnak a szavazókörök, ezért onnantól lesznek ismertek a magyar eredmények is.
Az Európai Parlamentben megválasztott képviselők “politikai csoportokat”, azaz frakciókat alkotnak (ezeknek legalább 23 képviselőből kell állniuk a tagállamok negyedéből). Az első, tervek szerint júliusi ülésen megválasztják az Európai Parlament elnökét.
A következő, szeptemberi ülésükön voksolnak az Európai Bizottság vezetőjéről, akit az állam- és kormányfők jelölnek, de figyelembe kell venniük az EP-választás eredményét és a nagyobb frakciók már előre megneveztek “csúcsjelölteket”. A képviselők később a teljes Európai Bizottságról is döntenek, miután meghallgatták a leendő tagokat (minden egyes tagállami kormány jelölhet biztost, de a bizottsági elnök osztja be, hogy milyen területért feleljenek)
A következő, szeptemberi ülésükön voksolnak az Európai Bizottság vezetőjéről, akit az állam- és kormányfők jelölnek, de figyelembe kell venniük az EP-választás eredményét és a nagyobb frakciók már előre megneveztek “csúcsjelölteket”. A képviselők később a teljes Európai Bizottságról is döntenek, miután meghallgatták a leendő tagokat (minden egyes tagállami kormány jelölhet biztost, de a bizottsági elnök osztja be, hogy milyen területért feleljenek)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
