Románia az utolsó helyen áll az EU-ban az olvasás terén

A Román Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 11 millió romániai nem olvasott egyetlen könyvet sem az elmúlt évben, ezzel az eredménnyel a romániai polgárok az Európai Unióban az utolsó helyen állnak a könyvfogyasztási szokások tekintetében. A fő okok között a válaszadók nagy része az időhiányt jelöli meg, de legalább ugyanannyian vannak azok, akik őszintén megmondták, hogy nem érdekli őket az olvasás.

Február 7-e volt az Együttolvasás Nemzetközi Napja, és ebből az alkalomból jöttek ki a friss számok, amelyek egyébként nem sokat változtak az elmúlt évek felméréseihez képest, már 2018-ban is utolsó volt az ország a kultúrafogyasztás tekintetében. Vagyis nemcsak az olvasással állunk rosszul: az ország lakosságának 60 százaléka nem jár múzeumba vagy színházi előadásra sem.

Mindehhez hozzátehetjük azokat a riportokat, amelyek beszámolnak a kisvárosok, községek könyvtárainak kétségbeejtő helyzetéről, illetve azokról a városokról, ahol egyetlen könyvesbolt sem működik. 2021-ben jött ki a Recorder tényfeltáró videóportálnak a riportja a vidéki könyvtárak kétségbeejtő helyzetéről, amiből kiderült, hogy bár hivatalosan 1877 községi könyvtár működik Romániában, senki nem tudja, hogy ezek közül hánynak van valós tevékenysége, és hány közülük csak por és pókhálógyűjtő intézmény. A vidéki települések könyvtárait a hatóságok „fölösleges hóbortnak” vagy éppenséggel tehernek tekintik, amellyel nem kívánnak foglalkozni. Miközben más országokban a községi könyvtárak valódi kulturális központokként működnek, ahol a vidéki fiatalok hozzáférhetnek a könyvekhez, sajtóhoz, internethez, de a tanórán kívüli fejlesztési programokhoz is – Romániában porlepte polcok és idejétmúlt berendezés fogadja a látogatót, ha egyáltalán be tud jutni a termekbe.

Az Együttolvasás Nemzetközi Napján ismét felhívták a figyelmet arra, hogy az olvasás serkenti a gyerekek kreativitását és fantáziáját, fejleszti koncentrációjukat, írási és kommunikációs készségeiket. Ezen túlmenően, a gyerekekkel való olvasás nagyszerű lefekvés előtti rutin, és tulajdonképpen a kicsikkel eltöltött minőségi időt jelent, ami javíthatja a kapcsolatukat a szüleikkel. Ha pedig rá akarjuk venni a kicsiket, hogy olvassanak, akkor tulajdonképpen nem kell mást tennünk, mint példát mutatni nekik.

A statisztika szerint az olvasók többsége városlakó: a városokban az emberek 40 százaléka olvas, szemben a vidékkel, ahol alig haladja meg a 18 százalékot a könyvet forgatók száma. Ugyanakkor az is kiderül a számokból, hogy a nők többet olvasnak, mint a férfiak: a nemek szerinti elemzés azt mutatja, hogy a könyveket olvasó nők aránya 10,3 százalékponttal magasabb, mint a férfiaké (34,4% a 24,1%-hoz képest).

Korcsoportonként a 16-24 évesek 39 százaléka mondta azt, hogy nem érdekli az olvasás, 29 százalékuknak pedig nincs rá ideje. Úgy tűnik, hogy a 65-74 évesek a legérdektelenebbek az olvasás iránt, 40 százalékuk válaszolta ugyanis azt, hogy nem érdekli ez a tevékenység. Az aktív korosztály esetében, a 25-49 évesek között a fő ok, amiért nem olvasnak, az időhiány. 51 százaléka a válaszadóknak panaszkodott arra, hogy nincs, amikor könyvet vegyenek kezükbe. Régiók szerint a 16 évesnél idősebbek közül a Bukarest-Ilfov régióban a legmagasabb az olvasók aránya (47,3%), ezt követi a nyugati régió (32,7%), a legalacsonyabb pedig a délnyugati régióban, Olténiában (20,1%).