Megnyitják a nagyközönség előtt a gyulafehérvári fejedelmi palotát

2024. február 1. – 16:51

Másolás

Vágólapra másolva

Története során először nyitják meg a gyulafehérvári fejedelmi palotát a nagyközönség előtt – írja a G4Media. A palotát – pontosabban a benne létrehozott múzeumot – hivatalosan február 3-án, szombaton fogják megnyitni Raluca Turcan, kulturális miniszter jelenlétében, de február 5-től, hétfőtől a tervek szerint már a nagyközönség is látogathatja.

A fejedelmi palota egy részének a felújítása nemrég fejeződött be – főleg – Európai Uniós forrásokból, és most az Erdélyi Fejedelmek Palotája (Palatul Principilor Transilvaniei) néven egy új múzeumot nyitnak meg benne.

„A látogatók megnézhetik az első állandó kiállítást, amely azokat a jelentős történelmi időszakokat, kulcsfontosságú eseményeket és átalakulásokat mutatja be, amelyeken a fejedelmi palota átment” – írja a lap a múzeum tájékoztatására hivatkozva.

Azt is megjegyzik, hogy a virtuális tárlatvezetők között Izabella királynő (Szapolyai János felesége, János Zsigmond fejedelem édesanyja) is várja az érdeklődőket, hogy elmesélje nekik a történetét, de azt nem magyarázzák el, hogy mit is értenek pontosan virtuális tárlatvezető alatt. A múzeum Facebook oldalán közölt képek szerint a „virtuális tárlatvezetők” között lesz még a román nemzettudat megkerülhetetlen alakja, Vitéz Mihály, aki hagyomány szerint először egyesítette Havasalföldet, Moldvát és Erdélyt (a román híradások rendre azt emelik ki, hogy ő is lakott benne), illetve Bethlen Gábor is, akinek az uralkodása alatt úgymond virágzott a fejedelemség.

A múzeum tájékoztatása szerint az első állandó kiállítás megnyitóját a jövőben még kettő fogja követni, amelyek a palota történetének még több szereplőjét hozzák előtérbe: fejedelmeket, fejedelmi hitveseket, kormányzókat, olyan szereplőket, akik jelentős szerepet játszottak Erdély fejlődésében. A szándékok szerint mindegyik termet a huszonegyből nem a klasszikus hagyományoknak megfelelően fogják berendezni, hanem az interaktivitásra helyezik a hangsúlyt.

A kiállítás Gyulafehérvári Nemzeti Turisztikai Információs és Népszerűsítési Központon keresztül lehet majd, februárban ingyenesen kiváltható belépő ellenében lehet megnézni, utána fizetni kell majd. A múzeumi élmény biztosítása érdekében, az állandó kiállítást egyszerre 15 ember nézheti meg, és félóránkként tárlatvezetést biztosítanak.

A római katolikus székesegyház közelében álló fejedelmi palota a 15. században épült, majd a 16–17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló fejedelemség tulajdonába került. Erdély fejedelmei majdnem 150 éven át innen kormányozták az országot. Az épület nagyobb részét 1690 után a Habsburg adminisztráció kaszárnyává alakította, és több mint három évszázadon át a hadsereg használta. Az épület keleti-szárnyát 1716-ban kapta vissza a római katolikus egyház, ma is itt működik az érsekség. Ezt az épületszárnyat a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.

Az E épületszárny egy felújított szobája – Fotó: A felújítást végző K&K tervezőiroda Facebook oldala
Az E épületszárny egy felújított szobája – Fotó: A felújítást végző K&K tervezőiroda Facebook oldala

A román hadseregtől 2009-ben került a város tulajdonába az országos jelentőségű, tehát A-kategóriás műemlék. Az épület E szárnyának a felújításai munkálatai 2018 végén kezdődtek el, és 2021-ben kellett volna befejezni. A kivitelező céggel eredetileg 16 millió lej értékű szerződést írtak alá. A beruházás terveit azonban többször aktualizálni kellett, és a költségek már 2022-ben meghaladták a 27,5 millió lejt. Az eredeti tervek szerint a felújítást 98 százalékát az Európai Unió biztosította volna, de a megemelkedett felújítási költségek miatt végül kisebb arányú volt az uniós támogatás.

A palota A, B, C, D, F és G szárnyában eddig csak a tetőszerkezet újították fel, hogy megállítsák az épület beázását és továbbromlását. A 16 millió lej értékű munkálatokat a román állam finanszírozta.

A polgármesteri hivatal végül tavaly májusban vette át a felújítás után az épületet. Az Adevărul akkori beszámolója Gabriel Pleșa polgármester úgy számolt, hogy egy múzeum megnyitásához akár évekbe is telhet az akkreditáció megszerzése. A polgármester akkor azt is elmondta, hogy termük sok van ugyan, de sajnos kevés a kiállítási tárgyuk Erdélyi Fejedelemség korából, mert azok szétszórva találhatók a romániai múzeumokban. „Sok tárgy található a marosvásárhelyi múzeumban, a kolozsvári múzeumban és még közelebb, a nagyenyedi múzeumban is” – idézték a polgármestert.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!