Megnyitják a nagyközönség előtt a gyulafehérvári fejedelmi palotát

Története során először nyitják meg a gyulafehérvári fejedelmi palotát a nagyközönség előtt – írja a G4Media. A palotát – pontosabban a benne létrehozott múzeumot – hivatalosan február 3-án, szombaton fogják megnyitni Raluca Turcan, kulturális miniszter jelenlétében, de február 5-től, hétfőtől a tervek szerint már a nagyközönség is látogathatja.

A fejedelmi palota egy részének a felújítása nemrég fejeződött be – főleg – Európai Uniós forrásokból, és most az Erdélyi Fejedelmek Palotája (Palatul Principilor Transilvaniei) néven egy új múzeumot nyitnak meg benne.

„A látogatók megnézhetik az első állandó kiállítást, amely azokat a jelentős történelmi időszakokat, kulcsfontosságú eseményeket és átalakulásokat mutatja be, amelyeken a fejedelmi palota átment” – írja a lap a múzeum tájékoztatására hivatkozva.

Azt is megjegyzik, hogy a virtuális tárlatvezetők között Izabella királynő (Szapolyai János felesége, János Zsigmond fejedelem édesanyja) is várja az érdeklődőket, hogy elmesélje nekik a történetét, de azt nem magyarázzák el, hogy mit is értenek pontosan virtuális tárlatvezető alatt. A múzeum Facebook oldalán közölt képek szerint a „virtuális tárlatvezetők” között lesz még a román nemzettudat megkerülhetetlen alakja, Vitéz Mihály, aki hagyomány szerint először egyesítette Havasalföldet, Moldvát és Erdélyt (a román híradások rendre azt emelik ki, hogy ő is lakott benne), illetve Bethlen Gábor is, akinek az uralkodása alatt úgymond virágzott a fejedelemség.

A múzeum tájékoztatása szerint az első állandó kiállítás megnyitóját a jövőben még kettő fogja követni, amelyek a palota történetének még több szereplőjét hozzák előtérbe: fejedelmeket, fejedelmi hitveseket, kormányzókat, olyan szereplőket, akik jelentős szerepet játszottak Erdély fejlődésében. A szándékok szerint mindegyik termet a huszonegyből nem a klasszikus hagyományoknak megfelelően fogják berendezni, hanem az interaktivitásra helyezik a hangsúlyt.

A kiállítás Gyulafehérvári Nemzeti Turisztikai Információs és Népszerűsítési Központon keresztül lehet majd, februárban ingyenesen kiváltható belépő ellenében lehet megnézni, utána fizetni kell majd. A múzeumi élmény biztosítása érdekében, az állandó kiállítást egyszerre 15 ember nézheti meg, és félóránkként tárlatvezetést biztosítanak.

A római katolikus székesegyház közelében álló fejedelmi palota a 15. században épült, majd a 16–17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló fejedelemség tulajdonába került. Erdély fejedelmei majdnem 150 éven át innen kormányozták az országot. Az épület nagyobb részét 1690 után a Habsburg adminisztráció kaszárnyává alakította, és több mint három évszázadon át a hadsereg használta. Az épület keleti-szárnyát 1716-ban kapta vissza a római katolikus egyház, ma is itt működik az érsekség. Ezt az épületszárnyat a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.

A román hadseregtől 2009-ben került a város tulajdonába az országos jelentőségű, tehát A-kategóriás műemlék. Az épület E szárnyának a felújításai munkálatai 2018 végén kezdődtek el, és 2021-ben kellett volna befejezni. A kivitelező céggel eredetileg 16 millió lej értékű szerződést írtak alá. A beruházás terveit azonban többször aktualizálni kellett, és a költségek már 2022-ben meghaladták a 27,5 millió lejt. Az eredeti tervek szerint a felújítást 98 százalékát az Európai Unió biztosította volna, de a megemelkedett felújítási költségek miatt végül kisebb arányú volt az uniós támogatás.

A palota A, B, C, D, F és G szárnyában eddig csak a tetőszerkezet újították fel, hogy megállítsák az épület beázását és továbbromlását. A 16 millió lej értékű munkálatokat a román állam finanszírozta.

A polgármesteri hivatal végül tavaly májusban vette át a felújítás után az épületet. Az Adevărul akkori beszámolója Gabriel Pleșa polgármester úgy számolt, hogy egy múzeum megnyitásához akár évekbe is telhet az akkreditáció megszerzése. A polgármester akkor azt is elmondta, hogy termük sok van ugyan, de sajnos kevés a kiállítási tárgyuk Erdélyi Fejedelemség korából, mert azok szétszórva találhatók a romániai múzeumokban. „Sok tárgy található a marosvásárhelyi múzeumban, a kolozsvári múzeumban és még közelebb, a nagyenyedi múzeumban is” – idézték a polgármestert.