Mi köti össze Kós Károly művészetét a Sepsi OSK-val? A kiállítás szervezői szerint a transzilvanizmus

„Kós egy akkora ember volt, hogy róla bármikor lehet beszélni. Minden szempontból példa. Emberként, építészként, íróként és magyarként is” – méltatta Kóst a Transtelexnek Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Erdély legismertebb építészének, Kós Károlynak az életútját bemutató sepsiszentgyörgyi tárlat megnyitóján, ahol a sportklub alelnökével közösen ismertették ezt a szokatlan társítást.

Kós Károlyt sokoldalú személyiségként tartjuk számon, népi ihletésű építészete mellett, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár és politikus is volt. A Kós építészeti pályájának első hét évét és annak előzményeit, továbbá Kós családi-baráti-szakmai hátterét, valamint szűkebb és tágabb hazáját is bemutató kiállítást azonban, a Székely Nemzeti Múzeum nem feltétlenül az építész sokoldalúsága miatt nyitotta meg – elsőre talán szokatlan helyen –, a Sepsi OSK klub sepsiszentgyörgyi arénájának első emeletén.

Kertész Dávid, a Sepsi OSK klub alelnökének elmondása alapján Kós közelebb áll a sepsiszentgyörgyi futballhoz, mint azt elsőre gondolnánk. S bár nem a pályán bizonyított, hanem életművével, ez a klub vezetőségére akkora hatással volt, hogy az új stadiont is Kós Károly-stílusban terveztették, amit főképp az épület tornyai, főhomlokzata tükröz.

Ezzel Kós szellemét visszahoztuk egy picit, és most itt vagyunk egy Kós Károly kiállításon. Lévén, hogy a múzeum épülete jelenleg felújítás alatt van, a kiállítás a stadionnál jobb helyen nem is lehetne

– jegyezte meg Kertész.

Hozzátette, sokszor jönnek hozzájuk szervezett csoportok a futballcsapat stadionját látogatni, ahol a kupák és érmek mellett most a kiállítást is láthatják. Szerdán már a szurkolók meg is nézhették maguknak a kolozsvári vasutasok és az OSK meccsén, ahol a hazai csapat három nullra verte a CFR-t.

Egy gyümölcsöző együttműködés van a futballklub és a múzeum között

– jelentette ki Vargha Miháy. Elmondása szerint volt olyan ismerőse, aki megkérdezte tőle, mit keres a múzeum kiállítása egy stadionban? Ma már azonban úgy véli, nem olyan világot élünk, hogy ne lehetne progresszív, haladó entitásokat összecsatolni, és ő ebben látja a fantáziát, hiszen a stadion VIP terménél nagyon sok ember (két-háromszáz fő) is megfordul egy meccsen, egy évben pedig több meccset is játszik az OSK, így sok embert lehet elérni a kiállítással, olyanokat is, akik különben nem vennének jegyet a múzeumba.

Vargha egy rejtett párhuzamra is felhívta a figyelmet. Szerinte a Székely Nemzeti Múzeum és a Sepsi OSK pedig abban is hasonlítanak, hogy bár az elején mindkettőnek a létrehozása megvalósíthatatlannak tűnt, mára realitássá vált. És mindkettő magánkezdeményezés volt: a múzeum alapítása 150 évvel ezelőtt Csereyné Zathureczky Emília ötlete nyomán öltött formát, aki elszántan küzdött azért, hogy a székelyeknek múzeumot hozzon létre. A Sepsi OSK futballcsapat is bár csak néhány éves, a múzeumhoz hasonlóan több tízezer embert mozgat meg évente, zárta gondolatmenetét a Székely Nemzeti Múzeum vezetője.

Az ötlet, hogy a focit a kultúrával összekössék, Kertész Dávidtól ered, akinek megtetszett egy másik sepsiszentgyörgyi Kós-kiállítás, ami az építész által megtervezett 15 sepsiszentgyörgyi épületet mutatta be. Kós ugyanis Sepsiszentgyörgyön volt a legtöbbet foglalkoztatva, Budapest után, és erre büszke is a város, ezért van a transzilvanizmus atyjának akkora kultusza Háromszék központjában, ahol csodálkozva fedezheti fel a látogató a kalotaszegi építészeti elemeket, amelyek márkajegyei a Kós-épületeknek.

A Pécsről hazaérkező Kós életét bemutató kiállítás ily módon kötött ki a stadionban, ahol október végéig, november elejéig láthatja a közönség. Utána a tárlat átköltözik a múzeum felújított épületébe. Helyébe ezután hozzák el, a szerencsésebb szentgyörgyiek által már látott, Kós-épületeket bemutató kiállítást.

Az ausztráliai Kós-kutató, aki Erdélyig meg sem állt

Érdekes módon egy ausztrál kutató az, aki élharcosa a Kós életmű bemutatásának – hívta fel a figyelmet Vargha Mihály, akinek elmondása szerint, a kiállítást Anthony Gall Kós-kutató tervei alapján, a Budapest Fővárosi Levéltár anyagaiból állították össze.

Anthony Gallt eredetileg semmilyen szál nem fűzte őt Erdélyhez, vagy Magyarországhoz, bár a Gall név megtévesztő lehet. Az ausztrál kutató ír és skót felmenőkkel rendelkezik, és fiatalkorában egy professzora révén került kapcsolatba Kóssal és a magyar kultúrával. Így jött el Erdélybe, Magyarországra, végül Budapesten ragadt. Megnősült van három lánya, tökéletesen beszél magyarul. Egyetemi tanárként dolgozik, és élő kapcsolatban van a Székely Nemzeti Múzeummal, foglalta össze röviden Vargha a kiállítás kezdeményezőjének az életútját.

Miután összegyűlt a tárlathoz való dokumentáció, a fővárosi levéltár felajánlotta, maradjon náluk az anyag, mert itt a helye, Erdélyben. A múzeum nem hagyta raktárban porosodni az összegyűjtött kuriózumokat, hanem végigturnézta velük Erdélyt. Pécs előtt bemutatták többek között Szebenben, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is.

Vargha Mihály ismertetése szerint a tárlat Kós Károlynak az alkotói periódusait mutatja be: bele vannak szőve a legfontosabb művei, az zebegényi római katolikus templom, az állatkert, a Wekerle-telepi munkái és a Sztána határában lévő Varjúvár és a Székely Nemzeti Múzeum, amit élete fő művének nevezett sok interjújában. Dokumentumfilm-felvételeket is sikerült hozzárendelni a kiállításhoz, továbbá a múzeum is készített egy 7 perces animációs filmet.