Utazzuk körbe Európát térben és korokban! Nyári olvasmány-ajánlat az EU részéről

2022. augusztus 14. – 12:25

Másolás

Vágólapra másolva

Évente ajánl nyári olvasnivalót az Európai Unió Tanácsa, hogy felfedezzük Európát. Az elmúlt két év kínálatából válogattunk.

Harmadik éve ajánl nyári olvasmányokat Európa felfedezésére az Európai Unió Tanácsa a Readers of Europe program keretében. Az EU-hoz delegált tagállamok állandó képviseletei a saját országuk szerzőinek könyvei közül kiemelnek egyet, amit szerintük érdemes forgatni. A magyar képviselet idei ajánlata Dragomán György Máglya című kötete volt, de nem ő az egyetlen erdélyi származású szerző, aki felkerült a listára.

Először 2020-ban, a világjárvány első évben ajánlottak olvasmányokat, hogy általuk legalább képzeletben körbeutazhassuk Európát. Arról még a Transindexre írtam egy rövid cikket.

Bár a járványügyi, köztük az utazással kapcsolatos korlátozások időszaka lejárt, az Európai Tanács könyvtárának nyári könyvajánló programja tovább folytatódott. Tavaly összesen 23 állandó képviselet vállalkozott arra, hogy javasol egy könyvet az Utazás Európában az irodalommal tematika mentén. A magyarok tavaly például az Egy polgár vallomásait ajánlották olvasásra Márai Sándortól, míg a románok Mircea Cărtărescu mesterművét, a Káprázatot (az Orbitort) javasolták.

Annak apropóján, hogy az Európai Unióban 2022-t az ifjúság európai évének nyilvánították, idén a feltörekvő irodalmi tehetségek megmutatására helyezték a hangsúlyt a program szervezői, és olyan könyvekre vártak javaslatokat, amelynek szerzője öt évnél nem régebb adta ki az első művét. Legalábbis erre kérték a külképviseleteket, de ezek nem vették túlságosan szigorúan a kérést, példa erre Dragomán György, aki 2002-ben adta ki az első regényét. Idén 26 ország ajánlott könyvet, tehát szinte teljes a lista.

A mostani ajánlónkhoz a tavalyi és az idei listáról válogattunk, elsősorban olyanokat, amelyeknek már van magyar fordítása. Egy olyan fiatal szerző esetében, akinek eddig egyetlen kötete jelent meg, nemhogy a magyar, de még sokszor az angol fordítást sem egyszerű megtalálni. Hiába választom ki a svédek által javasolt, számi nyelven írt, meleg rénszarvaspásztorról szóló regényét, amelynek címe nagyjából „Mennyei tűz”-re fordítható, ha az ajánlón kívül nagyjából semmit nem lehet angolul olvasni róla. Épp ezért bővítettem a listát a tavalyi ajánlatokkal is.

Románia ajánlata – Claudiu M. Florian: Játszadozások kora / Vârstele jocului. Strada Cetății

Említettem már a bevezetőben, hogy nem Dragomán György az egyetlen erdélyi származású szerző, akinek a könyvét ajánlják. Claudiu M. Florian 1969-ben született, és tizenegy éves koráig nagyszüleinél, a Brassó megyei Kőhalomban nevelkedett, erdélyi szász-román vegyes családban. A soknemzetiségű közeg meghatározta életútját. Bukarestben germanisztikát és történelmet tanult, közben német és angol irodalmat fordított. 2002 óta dolgozik romániai kultúrdiplomataként, 2004-2009 között a berlini követség kulturális attaséja volt. A berlini ingázása közben írta a Játszadozások korát.

Ebben egy kisfiú szemszögén keresztül látjuk az 1970-es évek Romániáját. Különböző korú, foglalkozású, etnikai hátterű, vallású és politikai meggyőződésű emberek osztják meg egymással tapasztalataikat, amelyből kirajzolódik a családtagok sorsát folyton alakító 20. századi Románia története is.

„Claudiu M. Florian regénye az egyre fenyegetőbb diktatúra sötét leple alatt tudott végtelenül szerethető világot teremteni, amely egy boldog gyerekkor pillanatait festi fel napfényes vásznára. Fontos: nem giccses idillt, hiszen ellenpontnak mindig ott a felnőtteket szorongató, napról napra baljósabb valóság” – írta kritikájában Laik Eszter az Irodalmi Jelenben.

A regény 2016-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, többek között ennek hasznos velejárójaként készülhetett el 2017-ben a magyar fordítása Koszta Gabriella értő tolmácsolásában.

Spanyolország ajánlata: Irene Solà: Énekelek, s táncot jár a hegy

Magyarországon a tavalyi év egyik irodalmi szenzációja volt a katalán szerző eredetileg 2019-ben megjelent, 2020-ban pedig az Európai Unió Irodalmi Díját is elnyerő Énekelek, s táncot jár a hegy c. regénye. Az 1990-es születésű Irene Solà a Pireneusok zárt világát mutatja be, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól.

Minden egy villámcsapással kezdődik, amikor Domènec Matavaques költőbe és földművesbe belecsap a villám egy hegygerincen. A városi életét érte hátrahagyó felesége, Sió pedig egy olyan vidéken kénytelen élni, ahol soha nem akart. Egy elzárt hegyi tanyán a Pireneusok magaslatán ragad. Ennek a tragédiának az évtizedekre kiható történetét írta meg a szerző.

„Sió családjáról, a körülöttük élő emberekről és a velük folyamatos kölcsönhatásban álló természetről szól az Énekelek, s táncot jár a hegy. Irene Solá regénye lírai szépségű történet a velünk élő múltról, a kis közösségeket mozgató hiedelmekről és babonákról, és az időről, amely a hegyekben egészen másképp telik” – áll a regény magyar kiadásának fülszövegében, ami Nemes Krisztina fordításában jelent meg.

Észtország ajánlata – Ilmar Taska: Pobjeda, 1946

Közvetlenül a II. világháború után egy tallini hatéves kisfiú arról álmodik, hogy buszsofőr lesz. Egy nap megakad a szeme az utcába beforduló gyönyörű Pobjeda (Győzelem) személyautón, ami egyből elvarázsolja. Az autó megáll a fiú előtt, aki szóba elegyedik a vezetőjével. A sofőr megkérdezi, hogy van-e kedve elmenni vele egy körre, és azt is megengedi, hogy megfogja a kisfiú a kormányt, s közben az apjáról érdeklődik. A fiú válaszol, bár tudja, hogy nem szabadna. Nem sokkal később az apja eltűnik.

Ilmar Taska észt író 1953-ban született a szibériai Kirovban, ahová a szovjet hatalom deportálta családját. Sztálin halálát követően visszatérhettek szülőföldjükre, a filmes szakmában helyezkedett el rendezőként és producerként, majd később ő hozta létre az első észt kereskedelmi televíziócsatornát. Íróként 2016-ban jelentkezett Pobjeda, 1946 című regényével, ami nem csak Észtországban aratott nagy sikert, számos nyelvre lefordították. Magyarul Jávorszky Béla fordításában jelent meg 2019-ben.

„Taska regénye kiválóan érzékelteti a két nép, a két eszme, a két akarat között ingázó kisfiú sorsán keresztül egyfelől a kommunista diktatúra személyiségtorzító, érzelmeket semmibe vevő mivoltát, másfelől a rendszerbe való betagozódás elleni cselekedetek anomáliáit” – írta róla Gyürky Katalin az ÉS-ben megjelent kritikájában.

Belgium ajánlata – Adeline Dieudonné: Az igazi élet

„Vannak, akik szerencsések. Boldognak és egészségesnek születnek. Szerető családba. Aztán vannak mások. Káoszba született gyerekek. Félelmetes és bántalmazó helyzetekbe kerülnek. Ez a történet az utóbbiakról szól” – írják a Brüsszelben élő Adeline Dieudonné kötetének ajánlójában. Dieudonné debütáló regénye egy felnőtté válás történetét meséli el, egy mérgező és erőszakos apával való együttélés borzalmairól szól. A számos díjjal kitüntetett regény magyarul Bíró Péter fordításában jelent meg 2020-ban.

Az ajánló szerint Adeline Dieudonné fantáziadús, mégis végtelenül realista, brutális, mégis líraian gyöngéd története fényesen sötét és érzéki világba vezet, kompromisszumok nélkül mutatva be egy fiatal lány életének legszörnyűbb és legfelemelőbb pillanatait.

Finnország ajánlata – Tommi Kinnunen: Négyesút

A 2021-es listából a 1973-ban született Tommi Kinnunen Négyesút című regényét mutatom be elsőként, ami egy család négy generációjának történetét dolgozza fel. Kinnunen debütáló munkája 2014-ben jelent meg finnül, Huotari Olga fordításában pedig 2017-ben magyarul.

A könyv minden egyes fejezete egy-egy ugrás az időben és a térben. Megismerhetjük a fiatal bába, Maria történetét, a házasságon kívül született lányát, Lahját, aki a háborús hős férjével, Onnival, majd évtizedekkel később, menyükkel, Kaarinával együtt próbál hangot adni annak, amit egykor elhallgattak. Mind a négyen meg kell találják a módját a túlélésnek úgy, hogy közben saját belső hangjukhoz is hűek maradjanak.

Hollandia ajánlata – Ilja Leonard Pfeijffer: Grand Hotel Európa

Manapság a Grand Hotel Európa már nem az, ami egykor volt, amikor a társaság krémjét vonzotta. Híres ugyan, de már megkopott, inkább az elhalványuló ragyogást példázza. Amikor egy író visszavonul a patinás szállodába, hogy közös történetük felidézésével megpróbálja megérteni, miért veszítette el élete szerelmét, elragadja a szálloda csábítása. A szálloda új, kínai tulajdonosai változtatásra készülnek, a hotel a hagyományok és modernizáció összecsapásának a hátterévé válik.

Ilja Leonard Pfeijffer (1968) holland író számos irodalmi műfajban alkot, jelent meg már verse, írt drámát, esszét, novellát és úti beszámolót is. A Grand Hotel Európa című regénye egy szerelmi történet, esszé a tömegturizmus hatásáról, és irodalmi dicshimnusz Európa múltjáról.

„Bár ez a mű komoly témák körül forog, minden, csak nem komor. A szerző éles dialógusai, ironikus szófordulatai és a különböző stílusok zökkenőmentes egymás mellé helyezése mámorító olvasmányt jelentenek” – írják a kötet fülszövegében, amely minden idők egyik legsikeresebb irodalmi műve lett hazájában, több mint 300 ezer példányt adtak el belőle. Magyarul 2021-ben jelent meg Bérczes Tibor és Fenyves Miklós fordításában.

Ausztria ajánlata – Robert Seethaler: Egy egész élet

Andreas 4 éves korában, édesanyja halála után kerül a hegyekbe. A szűkszavú, nehezen megnyíló különc ott találja meg a szerelmet, de a szenvedést is. Szinte egész életét egy alpesi völgyben tölti. Látszólag jelentéktelen pillanatok adódnak össze, de az idő múlásával egy egész életet formálnak. A regény Andreas Egger sztoikus, látványtalan életét meséli el az osztrák Alpokban.

Az ajánló szerint ezt a helyi történetet történelmi események keretezik. Egger megfigyeli a környezetének és a régi szokásoknak a változásait, a háborút és annak következményeit, az elektromosság bevezetését és a hegyi turizmust. Miközben a modern világ egyre jobban betolakszik a völgybe, Egger olyan állhatatlannak tűnik, mint a hegyoldal, amelyen lakik.

Robert Seethaler (1966) hétkötetes osztrák író, forgatókönyvíró, színész, többek között Paolo Sorrentino Ifjúság című filmjében is játszott. Az Egy egész életet nemcsak a német kritika fogadta kedvezően, sokáig vezette a Spiegel bestseller-listáját, és több mint 100 ezer példányban kelt el. A regény magyarul 2017-ben jelent meg Blaschtik Éva fordításában.

„Az Egy egész élet magyar olvasója méltán érezheti úgy, hogy egy kortárs remekművön jutott túl viszonylag csekély fáradsággal, és még világirodalmilag is egészen up-to-date lett” – summázta az ÉS-ben megjelent kritikájában Csuhai István.

Belgium ajánlata – Robert Menasse: A főváros

Egy regény az Európai Unióról, amelyben különböző országból származó, különböző mentalitású és kulturális hátterű bürokratákkal találkozni. A fő cselekményszála a nagy jubileumi projekt, amelyet az Európai Bizottság az alapításának 50. évfordulója alkalmából tervez. Ebbe több, látszólag egymástól független mellékszál keveredik, köztük egy gyilkosság egy városi szállodában és egy, a városban szabadon kószáló disznó.

Az ajánlója szerint a rá jellemző szarkazmussal, iróniával, ugyanakkor végtelen komolysággal megírt művében Menasse egy korszak végét írja le, egy olyan Európáét, amelyben annyi jó történt, amely annyi reményt és biztonságot adott, és amelynek szétverése éppen most zajlik. A regény 2017-ben megkapta a német irodalmi életben minden évben izgalommal várt Német Könyvdíjat. Magyarul Győri László fordításában jelent meg 2018-ban.

„Remek regény, remek jelenkorrajz, sodró, élvezetes, sokszor gúnyos, sokszor mély, összetett szöveg – nemigen olvastam jobbat mostanában” – írta Revizorban megjelent lelkes kritikájában Konok Péter.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!