Megnéztük, hogyan segítik az ukrajnai menekülteket a TIFF-en, közben varenikit és derunyt kóstoltunk

2022. június 20. – 17:27

frissítve

Megnéztük, hogyan segítik az ukrajnai menekülteket a TIFF-en, közben varenikit és derunyt kóstoltunk
Sárga-kék színű standok a Fogoly-utcában – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Nem csak a Make films, not war szlogenjében foglal állást az ukrajnai háborúval szemben a pénteken elkezdődött Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, hanem aktívan próbálja segíteni az ukrajnai menekülteket. Koncertek, filmek, ukrán meghívott művészek egyaránt szerepelnek a programban.

Az ukrán állampolgárok például ingyenesen nézhetik meg a főtéri filmeket, a gyerekeknek, iskolásoknak szánt EducaTIFF szekcióban pedig ukrán felirattal is vetítenek filmeket. A TIFF For Ukraine kezdeményezésnek egyik kiemelt rendezvénye az Ukrán Street Food Nap a Fogoly utcában, aminek a délre meghirdetett kezdésekor még több volt az újságíró, mint az érdeklődő, de azért mikor másfél órával később eljöttünk, már alig maradt hely, ahová le lehetett volna ülni, pedig Adi Hădean séf fő attrakciója akkor még el sem készült.

A romániai MasterChef zsűrijében országos ismertséget szerző nagybányai séf a céklás borscs leves egy változatát főzte meg, de ameddig a 300 főre elegendő hatalmas üstnyi étel elkészült, ukrajnai menekültek kínálták a portékájukat adományokért cserébe. Az alapanyagot adományokból fedezték, ők adták mellé a tudást, és tartják meg a „bevételt”, hogy fedezni tudják a romániai tartózkodásuk költségeit.

Az ukránok többsége hagyományos ételt hozott a Fogoly utcába, a töltött paprika és krumplis palacsinta mellett természetesen a vareniki gombóc volt a leggyakoribb. Többféle ízesítésben is kínálták, mi a káposztásat próbáltunk tejfölös öntettel, mert a szalonnáshoz a júniusi kánikulában valahogy kevésbé volt gyomrunk.

Krumplis palacsinta, azaz tócsni – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Krumplis palacsinta, azaz tócsni – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

A krumplis palacsinta nekünk magyaroknak ismerős lehet: tojással és liszttel összedolgozott és ízesített, reszelt nyers krumpliból készült, amiből fánkszerű darabokat sütöttek ki. Ezt az ételt felénk leggyakrabban tócsniként emlegetik és általában forró zsiradékban sütik ki, viszont a kolozsvári deruny – mert ez az ukrán neve – tepsiben és sütőben készült, így kevésbé ropogós.

Kseniia Shyriaieva március közepén érkezett édesanyájával és unokaöcsével Kolozsvárra a kelet-ukrajnai Dnyipróból, ahol a vegyiparban szervezett különböző szakmai eseményeket, konferenciákat, most az ukrajnai menekültek megsegítésén dolgozik. Többek között ő az egyik koordinátora a TIFF-es gyűjtésnek is, ő toborozta és sokszor segíti is a sok esetben nyelvi nehézségekkel küzdő társait.

Nagyon nem kell bíztatni, hogy meséljen, mert ömlik belőle a szó, bár elmondása szerint nem igazán szereti a reflektorfényt, azzal sincs mindig kibékülve, ha fényképezik, de a háború sok mindent megváltoztatott, már azt is megszokta, hogy szerepelnie kell a médiában. Most önkéntesként a kolozsvári ukrajnai menekültek életét szervezi, az iskolát, a gyűjtéseket. Volt például eseményük már a EC Gardenben, most a TIFF-es gyűjtésbe szállt be társszervezőként.

Kseniia segített az esemény szervezésében – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Kseniia segített az esemény szervezésében – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Azt mondja, nagyon szereti Kolozsváron, nagyon kedvesek az emberek, néhány napja, amikor Bukarestbe látogatott, már otthonként hivatkozott rá, de azért természetesen hiányoznak a barátai, és az otthon maradt párja, aki, bár közvetlenül nincs a fronton, de azért Dnyipró környékét is érik bombázások. Felmerült már benne, hogy mi lenne ha maradna, de egyelőre még kivár.

Az Ukrajnát fókuszba állító TIFF-es események tovább folytatódnak: Valentin Vaszjanovics Reflection/Miraj című filmje, amelynek a tavalyi velencei fesztivál versenyprogramjában volt a világpremierje, egy ukrán sebész történetét meséli el, akit az orosz erők foglyul ejtettek az ország keleti konfliktusos övezetében, ahol a háború minden borzalmának ki van téve. A filmet június 26-án, szombaton, 20:30-tól vetítik a katonai kulturális központ nagytermében.

Oleg Szencov által rendezett Rhino egy fiatal bűnöző életét követi nyomon, ahogy az ukrán maffia hierarchiájában emelkedik fel a '90-es években. A Rhino olyan neves fesztiválokon szerepelt már korábban, mint a velencei és a varsói, és a kolozsvári bevételét teljes mértékben az Emergency Fund for Filmmakersnek ajánlják fel. A következő vetítés június 23-án, csütörtökön, 22:15-től lesz a Florin Piersic moziban.

Szencov évekig volt bebörtönözve, amiért 2014-ben tiltakozott a Krím-félsziget orosz annektálása miatt. 2015-ben 20 év börtönre ítélték terrorista összeesküvés vádja miatt, és csak hosszas tiltakozással sikerült elérni, hogy 2019 szeptemberében az oroszok szabadon engedjék. Többek között az Európai Filmakadémia és az Európa Parlament is tiltakozott a bebörtönzése ellen.

Az említetteken kívül Dmitro Szuholitkij-Szobcsuk Pamfir című drámája szerepel a kínálatban, ami Cannes-ból érkezett Kolozsvárra, egyenesen a versenyszekcióba. A Pamfir következő vetítése június 23-án, csütörtökön 12:30-tól lesz a Győzelem moziban.

És ezek az események nem állnak meg a mozitermeknél, fellép például az ukrán népzenéből inspirálódó DakhaBrakha kvartett is. Június 23-án, csütörtökön a Iulius Parkban koncerteznek. Az ukrajnai menekülteknek mind a DakhaBrakha kvartett koncertjére, mind az ukrán filmekre ingyenes a belépés. Egy ukrán személyivel igazolhatják magukat, és a helyek függvényében engedik be őket.

„Nem csak az ukrán filmesekre és erős hangjukra összpontosítunk, hanem meghívjuk a több ezer ukrán menekültet is, hogy vegyenek részt a TIFF-en. Ez a mi válaszunk a háborút meghatározó abszurditásra, jobban hiszünk, mint valaha a film, a kultúra és a párbeszéd erejében, amely összehozza az embereket” – kommentálta Tudor Giurgiu, a TIFF fesztiváligazgatója a kezdeményezésüket.