A „ditrói pékek” esetéről szól Mungiu legújabb filmje, amelyet beválasztottak a cannes-i fesztivál versenyszekciójába

2022. április 14. – 17:09

A „ditrói pékek” esetéről szól Mungiu legújabb filmje, amelyet beválasztottak a cannes-i fesztivál versenyszekciójába
Fotó: American Independent Film Festival

Másolás

Vágólapra másolva

Mungiu szokásához híven tabutémához nyúlt: a Srí Lankából Székelyföldre érkező pékipari munkások ellen fellázadt falu esete hónapokig foglalkoztatta a közvéleményt.

A Cannes-i Fesztivál közzétette idei teljes filmválogatását: a versenyszekcióba Cristian Mungiu legújabb filmjét, a R.M.N.-t is beválogatták. A romániai filmes újhullám neves rendezője híres arról, hogy a romániai valóság kibeszéletlen, feldolgozatlan problémáit, a tabutémákat járja körül filmjeiben. 2007-ben, a Cannes-ban nagydíjas lett a 4 hónap, 3 hét és 2 nap című film középpontjában például a kommunista korszakban megszokottnak számító illegális abortusz állt. Szintén Cannes-ban mutatták be A dombokon túlcímű filmdrámáját, amelynek témája egy 2005-ben történt eset: egy fiatal lány életét veszti egy ortodox pap által vezetett ördögűzésben.

A most versenybe szálló film, a R.M.N. is hasonlóan kényes témát boncolgat, a Transtelex értesülései szerint a „ditrói pékek” esetéből „inspirálódott” a filmrendező, aki magyar színészekkel, erdélyi környezetben forgatta filmjét, hogy minél hitelesebb képet nyújtson a történtekről.

A két péket a Ditrói Pékség sütőipari vállalat alkalmazta, de megjelenésükre a Facebookon külön, „Migránsmentes Ditrót akarunk” elnevezésű csoport alakult, ahol a jövevények elűzését szorgalmazták. A két szakmunkást az őket alkalmazó cégnek el kellett költöztetnie a településről, és a szomszédos Gyergyószárhegyen béreltek nekik lakást. Az 5000 fős, Hargita megyei magyarok lakta településen – melynek több lakója is dolgozott vendégmunkásként valamilyen nyugati országban – felmerült az is, hogy helyi népszavazáson kéne megtiltani a helyi cégeknek a vendégmunkások alkalmazását.

Nemcsak a romániai és magyarországi, hanem a nemzetközi médiát is körbejárta a vendégmunkások esete, akik miatt a község RMDSZ-es polgármestere falugyűlést hívott össze, és megpróbált közvetíteni a pékség és a lakosok között. A heteken keresztül gyűrűző vitában a helyi politikusok, az RMDSZ központi vezetősége és az egyház is részt vett. Volt, aki csitított, volt aki uszított, legtöbben azonban a község identitását féltették a távol-keleti pékektől: szerintük a srí lankaiak csak az elsők, akiket majd további vendégmunkások követnek, ez pedig átalakítja a közösséget. A pékek ügyét végül a diszkriminációellenes tanács és a rendőrség is kivizsgálta.

Az esetet feldolgozó filmben Mátyás karácsony előestéjén németországi munkából tér vissza erdélyi szülőfalujába, aggódva a nélküle felnövő gyermek (Rudi), a titokban szeretett nő (Csilla) és a magára maradt apa (Ottó) miatt. Megpróbál jobban bekapcsolódni az anyja (Anna) gondjaira bízott fiának a nevelésébe, és megszabadítani őt azoktól a félelmektől, amelyek eluralkodtak rajta. Amikor néhány új munkást vesznek fel a Csilla által gondozott kis kenyérgyárba, a falu békéje megzavarodik, a látszólagos megértés és nyugalom helyét átveszik a konfliktusok.

Az operatőr Tudor Vladimir Panduru, díszlettervező Simona Pădurețu, vágó Mircea Olteanu (A dombokon túl, Az Aranykor emlékei). A film a Mobra Films gyártásában, a Why Not Productions, a Wild Bunch International, a France 3 Cinéma és a francia Le Pacte, a Les Films du Fleuve (Belgium), a Filmgate Films és a Film i Väst (Svédország) koprodukciójában, a Canal+, a France Télévisions és a Ciné+ támogatásával, a Román Nemzeti Filmközpont finanszírozásával és az Eurimages támogatásával készült.

A film költségvetése körülbelül 2,8 millió euró volt, a romániai filmalap által biztosított hitel pedig 3 millió lej.

Cristian Mungiu rekordidő alatt forgatta le a filmet, amelynek egyik fő helyszíne a Fehér megyei Torockó volt. Januárban még javában toborozták a statisztákat a torockói jelentekhez, azóta pedig a vágással és az utómunkával is elkészült a stáb. A szereposztás kapcsán a Transtelex úgy értesült, hogy számos erdélyi magyar színész részvételével forgatták. Moldován Orsolya, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat tagja; Bács Miklós, Varga Csilla a kolozsvári magyar színház színészei; B. Piroska Klára a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháztól; Kovács Levente a nagyváradi Szigligeti Társulattól; illetve Hatházi András, Bíró József – csak néhányan azok közül, akik feltűnnek a filmben. A film főszerepeit Marin Grigore és Judith State színészek játsszák.

Ha az eddigi hagyományoknak megfelelően zajlik a legújabb román filmes produkciók bemutatása, akkor valószínű, hogy Cannes-t követően a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon, a TIFF-en lesz a RMN romániai premierje. Egyébként rendkívül erős lesz a cannes-i mezőny idén: a versenyben olyan világhírű rendezők új filmjei feszülnek egymásnak, mint David Cronenberg, Hirokazu Kore-eda, Ruben Östlund, Park Chan-Wook, Kelly Reichardt vagy Claire Denis.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!