Meghalt Sajdik Ferenc Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus, karikaturista, Pom Pom és Gombóc Artúr megalkotója – a hírt Halász Géza, a MÚOSZ Karikaturista Szakosztályának elnöke erősítette meg a Hvg-nek. A művész 95 éves volt.
Sajdik Ferenc Németországban, Neuenhagenben született, gyermekkorát különböző országokban töltötte, az iskolát Görögországban kezdte, majd családja a második világháború kitörése után Dunakeszire költözött. Nyomdásznak készült, 1948–49-ben a Török Pál utcai Iparrajziskolában tanult, majd a Szinyei Merse Pál utcai Grafikai Ipariskolában végzett.
Első karikatúrája 1952-ben a Tiszavidék újságban jelent meg, majd több lap is közölte rajzait. 1955-től a Rádió- és Televízió Újságnál dolgozott, majd megjelentek rajzai a Ludas Matyiban is. 1965-ben lett az ország egyetlen vicclapjának a belső munkatársa, figurái harminc éven át jelentek meg minden héten, sokan az ő rajzaiért vették az újságot. A Ludas Matyit 1990-től az Új Ludas követte, majd megszűnt a lap. 1993-tól az Úritök, majd a Pesti Vicc munkatársa volt.
Rajzfilmes karrier, és országos hírnév
A filmmel egy Műcsarnokban rendezett karikatúrakiállításnak köszönhetően került kapcsolatba. Visszaemlékezése szerint egy hét méter hosszú rajzot készített Budapestről, ennek hatására a szakma felfigyelt rá. Megismerkedett Dargay Attilával és Jankovics Marcellel, akik később felkérték, hogy rajzoljon figuraterveket, háttereket a La Fontaine-mesesorozathoz.
Ezt követte a Pom Pom meséi és A nagy ho-ho-horgász, amelyek legismertebb munkái lettek. Csukás István meseíróval olyan rajzfilmfigurákat teremtettek együtt, mint Radírpók, Festéktüsszentő Hapci Benő vagy Gombóc Artúr. Az ő grafikai tervével készült 1981-ben Vajda Béla Moto perpetuo című Arany Pálma díjas animációs kisfilmje.
Az 1990-es évek óta nem rajzolt újságba, könyveket azonban illusztrált. Több száz könyvhöz készített rajzokat. Tavaly adták ki rajzaival Rejtő Jenő A tizennégy karátos autó című kötetét. Karikatúrái önálló albumokban is megjelentek.
Életének utolsó éveiben a táblaképek festése lett a fő területe. Emellett főleg művészeket és számára fontos történelmi személyiségeket ábrázoló portrékat készített. Műveiből Vácott állandó tárlata van. Magyarországon és számos európai városban volt csoportos és önálló kiállítása.
Munkásságát 1977-ben Munkácsy Mihály-díjjal, 1984-ben a Szép magyar könyv grafikai díjjal, 1988-ban érdemes művész címmel ismerték el. 2006-ban Budapest díszpolgára lett, 2012-ben Prima Primissima díjat kapott. 2013-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 2014-ben Hazám díjban, 2017-ben Magyar Örökség díjban részesült. 2023-ban a Nemzet Művésze lett. 2025-ben Libri szerzői életműdíjjal ismerték el munkásságát gyerekirodalom kategóriában.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!