A Palesztin Állam elismeréséről szóló bejelentést tett a brit miniszterelnök – írta a BBC. „A béke és a kétállami megoldás reményében kijelentem, hogy az Egyesült Királyság elismeri a Palesztin Államot” – közölte videóüzenetében Keir Starmer.
A brit kormányfő döntése nem váratlan, hiszen a szigetországgal együtt korábban Franciaország és Kanada is jelezte szándékát a Palesztin Állam elismerésére. Arról, hogy ennek mi a jelentősége, ebben az elemzésünkben olvashat bővebben.
A Starmer által megemlített kétállami megoldás azt az évtizedek óta asztalon lévő tervet jelenti, hogy az 1948-ban létrehozott modern Izrael Állam mellett – amelynek a környező arab országok támadásai miatt több háborút kellett vívnia 1948-ban, 1967-ben, 1973-ban, és szembe kellett néznie az ország elismerésére sem hajlandó Irán fenyegetésével a Hezbollahon és a Hamászon keresztül – létrejön a Palesztin Állam, Ciszjordániából és a Gázai övezetből.
Benjámin Netánjáhu kormányainak vezetése alatt azonban Izrael mind határozottabban eltávolodott a valódi Palesztin Állam létrehozásától, amit a ciszjordániai telepesprogramok támogatásával is világossá tett. Az izraeli kormányfő a londoni bejelentés előtt közölte, hogy országa „nem fog öngyilkosságot elkövetni” azzal, hogy üdvözli az elismerést tartalmazó bejelentést, csak azért, „mert ezt diktálja Európa politikai érdeke”.
A brit lépést a szintén a brit korona alá tartozó, de szuverén Kanada követte ugyanezen a napon. Mark Carney kormányfő közölte a CNN szerint, hogy „Kanada elismeri a Palesztin Államot, és felajánlja partnerségünket egy békés jövő ígéretének felépítésére mind Palesztinának, mind Izrael Államnak”. Carney már júliusban közölte, hogy az ENSZ Közgyűlésen el fogják ismerni a szuverén Palesztinát. Azzal is érveltek, hogy ezzel nem a terrorizmust jutalmazzák, hanem pont marginalizálják a Hamászt, és Izraelt sem akarják büntetni a lépéssel.
Nem sokkal Kanada után Ausztrália is követte a példát, Anthony Albanese miniszterelnök és Penny Wong külügyminiszter közös közleményt adott ki a témában. „Ezzel Ausztrália elismeri a palesztin nép jogos és régóta fennálló vágyát egy saját állam létrehozására” – érveltek a közleményben. Hozzátették, tettük része egy nemzetközi erőfeszítésnek, aminek következő lépéseinek a gázai tűzszünetnek és a Hamász által elrabolt izraeli túszok elengedésének kéne lennie.
Október 7. és következményei
Bár korábban sem támogatta Netánjáhu a kétállami megoldást, igazi fordulópontot a Hamász jelentett, amely 2023. október 7-én véres terrortámadást intézett háromezer fegyveressel a Gázai övezet határához közeli izraeli települések ellen, több mint ezer embert, köztük nagyrészt civileket, nőket és gyerekeket ölt meg, és elrabolt 250 túszt, akiknek mindmáig csak a felét sikerült kimenekíteni.
Izrael válaszul katonai támadást indított a Gázai övezet ellen, a Hamász felszámolásának céljával. Az alig 360 négyzetkilométeres területen 2,3 millió palesztin él, akiket humanitárius katasztrófába sodort a háború, legalább 60 ezer ember halálát okozva.
A Hamász infrastruktúrájának és vezetőségének likvidálása egyúttal a Gázai övezet civil infrastruktúrájának megsemmisítését jelentette: Az övezet lakóházainak 90 százaléka elpusztult, a lakosság folyamatosan menekül egyik helyről a másikra, nem léteznek működő közüzemek, egészségügyi ellátás és oktatás, az ENSZ által hitelesnek vélt szakértők szerint éhínség sújtja Gázavárost. Mindez egy ENSZ-bizottság népirtásnak minősített, amit Izrael visszautasított.
Az elhúzódó háború miatt egyre több kritika fogalmazódott meg a Netanjahu-kormány politikájával szemben, ennek jele az is, hogy egyre több nyugati ország kész elismerni a Palesztin Államot, ezzel is a háború lezárását és az érdemi tárgyalások megindítását remélve.
A Palesztin Állam elismerése nem a Hamász pozíciójának erősítését jelenti: az Egyesült Államok, az EU és az Egyesült Királyság is terrorista szervezetként tekint a Hamászra, amely az elmúlt 20 évben irányítása alá vonta a Gázai övezetet. Eközben Ciszjordániában a palesztin vezetést a mérsékeltebb Fatah látta el, amelynek vezetője az idén 90 éves Mahmúd Abbász. A Hamásszal feszült viszonyban lévő Fatahot is magába foglaló Palesztin Felszabadítási Szervezet élén is Abbász áll, aki a Palesztin Autonóm Hatóság elnöke 2005 óta. Őt tekinti legitim képviselőnek Starmer is, aki a napokban találkozott a palesztin politikussal.
A Palesztin Államot az ENSZ 193 tagországa közül 150 ismeri el a brit döntéssel együtt, amely egybeesett Ausztrália döntésével.
A Palesztin Államot az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai közül már csak az elismerésre egyébként készülő Franciaország nem ismeri el, valamint az Egyesült Államok. Donald Trump elnök egyelőre határozottan kitart Netánjáhu kormánya mellett, jóllehet több olyan katonai akciója is volt Izraelnek, amelyet az Egyesült Államok elnöke előzetesen nem támogatott. Ilyen volt az iráni atomlétesítmények elleni akció is, amelybe azonban végül az amerikai légierő is bekapcsolódott, abban a reményben, hogy a nukleáris infrastruktúra központi objektumainak likvidálásával zátonyra futtatja Irán atomprogramját, amely a gyanú szerint a polgári felhasználás leple alatt atomfegyver előállítását célozza.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!