Leteszi a fegyvert a Kurdisztáni Munkáspárt

151

Leteszi a fegyvert a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), nem harcolnak tovább Törökországgal – írja a New York Times. A szervezet 40 éve küzd az állam ellen az ország délkeleti részén, és nemrég a bebörtönzött vezetője is arra kérte a csoportot, hogy tegyék le a fegyvert, hogy a kormány el tudja kezdeni a régió fejlesztését.

A lépésnek a környező országokra is komoly hatása lehet. A csoport eredetileg azért jött létre, hogy önálló államot hozzanak létre a kurdok számára, de az elmúlt években már azt állították, hogy inkább a kisebbség jogaiért harcolnak. A szervezetet a török kormány, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartja nyilván. A harcokat többször is tűzszünetek szakították meg, és a kétezres évek elején titkos tárgyalások zajlottak a két fél között a béke elérésére, amelyek 2013-ban váltak hivatalossá. A béketárgyalások azonban 2015-ben félbeszakadtak.

A PKK közleménye szerint sikeresen addig tolták a kurdok problémáit, hogy azokat már demokratikus módszerekkel is meg lehet oldani, így végrehajtották a küldetésüket. Elvileg a lefegyverzési folyamatot a bebörtönzött vezér, Abdullah Öcalan vezényli majd le, és a török parlament segítségét is kérték.

A konfliktus évtizedek alatt 40 ezer halálos áldozattal járt, így a fegyverletétel komoly politikai győzelem Recep Tayyip Erdoğan török elnök számára. A kurdok nemcsak Törökországban élnek, a 40 milliós kisebbség jelen van Szíriában, Irakban és Iránban is, de bárhol élnek, szinte minden állam megpróbálja visszaszorítani a nyelvüket, kultúrájukat. A kormány azt állítja, hogy semmiféle engedményt nem tettek a csoport felé, ami a döntést indokolná, de a legnagyobb kurdpárti pártja abban bízik, hogy a kormány kiterjeszti a kurdok kulturális és oktatási jogait.

Az első világháború végén a nyugati hatalmak saját országot ígértek nekik, de miután nem kapták meg, több országban is a PKK-hoz hasonló fegyveres csoportokat hoztak létre. A konfliktus hátteréről és a kurd–török tárgyalások kisiklásáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!