Magyar Péter közzétette a „Fidesz őszödi beszédét”, amelyben hadsereg építésről beszél a miniszter

Csütörtök reggel közzétette Magyar Péter azt az egyperces hangfelvételt, amelyet korábban „a Fidesz őszödi beszédeként” harangozott be. A felvételen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hallható, amint arról beszél, hogy a kormány döntése értelmében Magyarország szakít az eddigi béketevékenységgel, és áttér „a háború felé vezető út nulladik fázisára”. A Tisza Párt szerint ezzel végérvényesen lelepleződött a kormány békepárti narratívája.

A felvétel a Tisza Párt szerint 2023 áprilisában készült, vagyis bő egy évvel az orosz–ukrán háború kitörése után. A miniszter arról is beszél, hogy a honvédség fiatalítási programja és Böröndi Gábor vezérkari főnökké nevezése is ezt a stratégiai fordulatot szolgálta. Böröndi 2023 májusában váltotta Ruszin-Szendi Romuluszt, akit akkor Novák Katalin köztársasági elnök váratlanul mentett fel – Ruszin-Szendi jelenleg a Tisza Párt honvédelmi szakértője.

A felvétel közzététele után Szalay-Bobrovniczky Facebook-oldalán reagált: „Én egy Magyarország fegyveres védelmére kész és alkalmas hadsereget építek! Mert a békéhez erő kell” – írta. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón „lepkefingnak” nevezte a felvételt, szerinte a hadsereg erősítése nem háborús készülődést jelent, hanem a béke garanciáját.

Magyar Péter szerint viszont a kormány évek óta tudatosan félrevezeti a nyilvánosságot, miközben valójában háborús logika mentén cselekszik. Úgy véli, a felvétel bizonyítja, hogy Orbán Viktor rendszere a békéről csak kommunikációs célból beszél. „Ez nem politikai hiba, hanem bűn” – fogalmazott.

A Telex által összesített ellenzéki reakciók megoszlottak: a Momentum a honvédelmi miniszter lemondását követelte, és Ukrajna felfegyverzését sürgette, míg Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint a felvétel inkább a kormány álláspontját erősíti, miszerint Magyarországnak ütőképes hadseregre van szüksége.

A kormányoldal több szereplője – köztük Menczer Tamás és Kósa Lajos – szintén elbagatellizálta az ügyet. Kósa a klasszikus latin mondással védte a honvédelmi minisztert: „Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”.

Romániából nézve az is fontos kérdés, milyen szerepet vállal Magyarország a kelet-európai biztonságpolitikában? Ha a magyar kormány valóban éveken át más képet mutatott a nyilvánosság felé, mint amit a katonai stratégiában követett, az nemcsak Magyarországot, hanem a határon túli magyar közösségeket, a vele szomszédos országokat is érinti – politikailag és bizalmi szempontból egyaránt.