Hatalmas meglepetésre első körben nem sikerült megválasztani Friedrich Merzet Németország új kancellárjának

A Bundestag első körben nem választotta meg kancellárnak Friedrich Merzet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelöltjét, írja a Guardian. Merznek 316 szavazatra volt szüksége a megválasztáshoz, de a kedd reggeli titkos szavazáson csak 310-et kapott, miközben az általa vezetett CDU-CSU-SPD koalíciónak elvileg 328 szavazata van a 630 fős Bundestagban.

A német sajtó arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyesmire még nem volt példa a Német Szövetségi Köztársaság történetében. A Spiegel szerint 621-en szavaztak, 310-en igennel és 307-en nemmel. Hárman tartózkodtak, egy szavazat pedig érvénytelen volt.

A szavazást a helyszínen követte Merz legnagyobb politikai riválisa, Angela Merkel, aki 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja.

Merznek a kancellársággal régi álma válhat valóra: már az 1990-es években fontos pozíciói voltak a CDU-ban, Helmut Kohl 1998-as leváltása után pedig a pártelnöki szék egyik nagy várományosának számított. 2000 és 2002 között még a CDU frakcióvezetőségét is megszerezte, később azonban Angela Merkel kitúrta a párt éléről. Merz ezután visszavonult a politikától, és két évtizedet várt, hogy visszatérhessen.

Mi következik ezután?

A német törvények szerint ha az első fordulóban nem sikerül megválasztani a kancellárt, akkor második fordulót tartanak, ahol szintén abszolút többségre van szüksége (315+1 szavazat) a jelöltnek. A Bundestagnak ekkor 14 napja van arra, hogy másik kancellárjelöltet válasszon. Ha a második forduló is eredménytelenül zárul, jön a harmadik kör, ahol azonnal új választást kell tartani. Itt már a legtöbb szavazatot kapó jelöltet választják meg kancellárnak, vagyis elég a relatív többség is.

Amennyiben a Bundestag abszolút többséggel választja meg az új kancellárt, a szövetségi elnöknek a választást követő hét napon belül ki kell neveznie. Ha a megválasztott kancellár csak relatív többséget szerez, a szövetségi elnöknek hét napon belül vagy ki kell neveznie a kancellárt, vagy fel kell oszlatnia a Bundestagot.

Kérdés, hogy mikor tarthatják meg a második fordulót. A tervek szerint Merz szerdán, immár német kancellárként Párizsba, majd Varsóba utazott volna, pénteken pedig Brüsszelben tárgyalt volna.

A német sajtó közvetlenül az első körös szavazás után arra számított, hogy a második fordulót nem tartják meg kedden, mert Merzék nem akarnak még egy lebőgést kockáztatni. Később azonban a frakciók ülései után elhangzott nyilatkozatok alapján ezt sem zárták teljesen ki. Három opció van: kedden, szerdán vagy pénteken tartanák a második kört.

Az első két időponthoz külön döntés kellene a Bundestagtól, de a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) és a Baloldal is nyitottnak tűnt erre. A napokban alkotmányellenesnek nyilvánított, de a felmérésekben előretörő AfD új választásokra szólított fel.

Hétfőn lett nyilvános, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós megállapodása alapján nyolc nő és tíz férfi alkotja majd a következő német kormányt.