Trump-ellenes tüntetők gyülekeznek szombaton New Yorkban, Washingtonban és az ország más pontjain is

Donald Trump amerikai elnök kormánya ellen tüntetnek szombaton az Egyesült Államok kisebb-nagyobb közösségei, írja az AP hírügynökség.

„Ez egy nagyon veszélyes időszak Amerikában a szabadság szempontjából” – mondta a 80 éves, Maine állambeli nyugdíjas kőműves, Thomas Bassford, aki a tüntetők között volt családjával. Elmondta, hogy szerinte az amerikaiakat saját kormányuk támadja, és ki kell állniuk ellene. Azért hozta magával unokáit is, hogy megtanulják, néha ki kell állni a szabadság mellett.

Denverben több száz tüntető gyűlt össze Colorado állam Capitoliumánál, transzparensekkel fejezték ki szolidaritásukat a bevándorlókkal, és közölték a Trump-kormányzattal: „El a kezekkel!” Az emberek amerikai zászlókat lengettek, néhányat fejjel lefelé tartva, hogy tiltakozásukat kifejezzék.

Az oregoni Portland belvárosában szintén több ezren vonultak végig, míg San Franciscóban több százan a Csendes-óceán mentén egy homokos tengerparton az „Impeach & Remove” (Vád alá helyezni és eltávolítani) feliratot betűzték, szintén egy fordított amerikai zászlóval.

Az emberek az alaszkai Anchorage belvárosában kézzel készített táblákkal vonultak végig, amelyeken fel voltak sorolva, hogy miért tüntetnek, köztük egy olyan táblával, amelyen ez állt: „Egyetlen tábla sem elég nagy ahhoz, hogy felsorolja az összes okot, amiért itt vagyok”.

Máshol a Tesla autókereskedések előtt terveztek tüntetéseket a milliárdos Trump-tanácsadó Elon Musk és a szövetségi kormányzat leépítésében játszott szerepe ellen. Mások inkább a közösségi szolgálatra irányuló eseményeket szerveztek, például élelmiszerosztást, tanítási órákat és önkéntes munkát a helyi menhelyeken.

A tiltakozások mindössze két héttel a hasonló országos tüntetések után következnek.

A szervezők azt mondják, hogy ellenzik azt, amit Trump polgárjogi és alkotmánysértésnek neveznek, beleértve a bevándorlók tömegeinek deportálására és a szövetségi kormányzat leépítésére irányuló erőfeszítéseket, amelyek során több ezer kormányzati alkalmazottat bocsátanak el és egész ügynökségeket zárnak be.

A rendezvények egy része a függetlenségi háború szellemiségéből merített, felszólítva a zsarnoksággal szembeni ellenállásra.

Anchorage-ban egy gyarmati ruhába öltözött gyarmati rekonstruktor egy „No Kings” táblát tartott a magasba, míg a mellette álló személy egy kartont emelt a magasba, amelyen részben ez állt: „A feudális korszaknak vége”.

George Bryant bostoni lakos, aki a concordi tüntetésen résztvevők között volt, azt mondta, aggódik amiatt, hogy az elnök „rendőrállamot” hoz létre. Egy táblát tartott a kezében, amelyen az állt: „Trump fasiszta rezsimjének most azonnal mennie kell!”.

„Szembeszáll a bíróságokkal. Diákokat rabol el. Kizsigereli a fékek és ellensúlyok rendszerét” – mondta Bryant. „Ez a fasizmus.”

Washingtonban Bob Fasick, egy 76 éves nyugdíjas szövetségi alkalmazott a virginiai Springfieldből, azt mondta, hogy a Fehér Ház közelében tartott gyűlésre az alkotmányosan védett eljárási jogok, a társadalombiztosítás és más szövetségi biztonsági programok veszélyeztetése miatti aggodalmak miatt jött ki.

A Trump-kormányzat többek között, a kormányzati egészségügyi programok finanszírozásának csökkentésére és a transzneműek védelmének visszaszorítására tett lépéseket.

„Nem tudok nyugodtan ülni, tudván, hogy ha én nem teszek semmit, és mindenki nem tesz valamit azért, hogy ez megváltozzon, akkor az a világ, amelyet közösen hagyunk a kisgyermekek, a szomszédaink számára, egyszerűen nem olyan, amelyben élni szeretnék” – mondta Fasick.

A dél-karolinai Columbiában több százan tüntettek az államháznál, olyan feliratú táblákat tartva a kezükben, mint például „Harcolj hevesen, Harvard, harcolj”.

Manhattanben pedig a bevándorlók folyamatos kitoloncolása ellen tüntettek, miközben a New York-i Közkönyvtártól északra, a Central Park felé és a Trump-torony mellett vonultak.

„Nincs félelem, nincs gyűlölet, nincs ICE az államunkban” – skandálták egyenletes dobpergésre, utalva az amerikai bevándorlási és vámhatóságra.

Marshall Green elmondta, hogy őt leginkább az aggasztja, hogy Trump az 1798-as háborús Idegen ellenségekről szóló törvényre hivatkozott, amikor azt állította, hogy az ország háborúban áll a dél-amerikai ország kormányával kapcsolatban álló venezuelai bandákkal, noha egy nemrég készült amerikai hírszerzési értékelés nem talált közöttük semmiféle koordinációt.

„A Kongresszusnak fel kellene lépnie, és azt kellene mondania, hogy nem, nem állunk háborúban. Ezt nem lehet felhasználni” – mondta a 61 éves, a New Jersey állambeli Morristownból származó férfi. „Nem deportálhatod az embereket megfelelő eljárás nélkül, és ebben az országban mindenkinek joga van a megfelelő eljáráshoz, bármi is legyen az”.”

Eközben a connecticuti Melinda Charles azt mondta, hogy aggódik a „végrehajtó hatalom túlkapásai” miatt, a szövetségi bíróságokkal, a Harvard Egyetemmel és más elit egyetemekkel való összeütközésre hivatkozva.

A Trump kormányzat döntéseiről bővebben itt írtunk.