Orbán rendszere az autokráciák példaképe lett, a magyar modell diktatúrát mélyít és szegénységet termel
Az amerikai radikális jobboldal egyre gyakrabban tekint Magyarországra mint követendő példára – írja Anne Applebaum a The Atlanticban. Cikkében részletesen bemutatja, miért tartja veszélyesnek, ha az Egyesült Államok a „magyar modell” útjára lépne. A kép, amit Orbán Viktor rendszeréről fest, egy cinikus és korrupt hatalmi gépezetet mutat be: gazdasági hanyatlás, intézményi leépítés és rendszerszintű korrupció jellemzi a magyar valóságot, amit a politikai propaganda igyekszik elfedni – nemcsak otthon, de külföldön is.
„Valaha Közép-Európa leggazdagabb országának tartották Magyarországot – a szocialista tábor »legboldogabb barakkjaként« emlegették a hidegháború idején –, később pedig a külföldi befektetők kedvenc célpontja lett a régióban. Ma viszont Magyarország az egyik legszegényebb, sőt talán a legszegényebb ország az Európai Unióban. Az ipari termelés évről évre csökken, a termelékenység a legalacsonyabbak között van a térségben, a munkanélküliség pedig lassan emelkedik. Bár a kormánypárt hangosan hirdeti a hagyományos értékeket, a népesség folyamatosan fogy. Talán azért, mert a fiatalok nem akarnak gyermeket vállalni egy olyan országban, ahol az emberek kétharmada rossznak tartja a közoktatást, és ahol kórházi osztályok zárnak be, mert az orvosok tömegesen külföldre költöztek. Talán azért sem maradnak a tehetségesek, mert Magyarország immár három egymást követő évben az EU legkorruptabb országának számít. Még a Heritage Foundation – az a MAGA-közeli agytröszt, amely a Project 2025-öt is jegyzi – által kiadott Gazdasági Szabadság Index szerint is Magyarország áll a legalacsonyabb helyen az EU-n belül az állami integritás terén” – olvasható a cikkben.
Applebaum szerint Budapest belvárosa ma már luxusszállodák és nemzeti romantikába csomagolt emlékművek díszlete, miközben az ország a valóságban Európa egyik legszegényebb tagállama lett. Az ipar gyengélkedik, a termelékenység alacsony, az egészségügy és az oktatás állapota miatt sok fiatal külföldre költözik, nem vállal gyereket. Az ország három éve vezeti az EU korrupciós listáját, amit nem civil szervezetek, hanem a konzervatív Heritage Foundation mérései is alátámasztanak – ez az az intézet, amely egyébként a Trump-közeliek körében is meghatározó.
Az ellentmondások ellenére Orbán Viktor és rendszere egyre népszerűbb az amerikai jobboldalon. Az elmúlt években többször is vendégül látta a CPAC jobboldali politikai konferenciát Budapesten, és maga Orbán is beszélt Texasban. Steve Bannon „inspirációnak” nevezte Magyarországot, a Heritage Foundation vezetője pedig „a modern államvezetés mintájaként” hivatkozott rá.
De mit is jelent ez a minta valójában? Applebaum szerint egy klasszikus autokratikus hatalomkoncentrációról van szó: a közszolgálat lojalisták kezébe került, a sajtószabadság megszűnt, az igazságszolgáltatás pártirányítás alá került, az alkotmányt többször módosították, hogy a kormányoldal előnyhöz jusson. Orbán kormánya az orosz és kínai érdekeket nyíltan képviseli az EU-n belül, miközben az ország szuverenitását hangoztatja.
A rendszer szívében azonban nem ideológia, hanem pénz áll – írja Applebaum. Az Orbánhoz köthető oligarchák – mint veje, Tiborcz István, vagy barátja, Mészáros Lőrinc – állami és EU-s forrásokhoz jutnak hozzá rendszeresen, gyakran személyre szabott pályázatok révén. A „NERisztánnak” nevezett korrupciós rendszer ma már a magyar gazdaság 20 százalékát is kiteheti – olyan cégekkel, amelyek nem verseny-, hanem lojalitásalapon működnek.
A cikk arra figyelmeztet, hogy ez a modell kezd megjelenni az Egyesült Államokban is. A közszolgálat politikai átszabása, az igazságügyi szervek pártosítása, a sajtó elleni nyomásgyakorlás, valamint az oligarchikus gazdasági szerkezet megerősödése mind azt mutatják: Amerika valóban közelít Magyarország példájához. Applebaum szerint ez nemcsak politikai, hanem gazdasági veszély is: a magyar út stagnáláshoz, korrupcióhoz és elszegényedéshez vezetett – és könnyen ez várhat Amerikára is, ha nem ismerik fel időben, mi rejlik a felszín mögött.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!