Le Pen szerint a demokrácia megtagadása az ellene hozott ítélet, amely miatt egyelőre nem lehet elnökjelölt

Politikai döntésnek tartja Marine Le Pen, hogy a bíróság első fokon bűnösnek találta a pártfinanszírozási ügyben, és már az első fokon hozott ítélet nyomán életbe lépett ellene a közügyektől való eltiltás. A Nemzeti Tömörülés vezetője fellebbez az ítélet ellen, amelyben százezer eurós bírságot (kb. 40 millió forint) és négy év börtönt kapott felfüggesztve.

A legsúlyosabb közvetlen következmény számára azonban a közügyektől való eltiltás azonnali érvényesítése, mivel ez már a jogerős ítélet előtt akadálya annak, hogy elnökjelöltként jegyeztesse be magát a 2027-ben esedékes államfőválasztásra. Le Pen már háromszor volt elnökjelölt, legutóbb a második fordulóba jutott be Emmanuel Macron kihívójaként, ahol az elnök 58 százalékával szemben 42 százalékot szerzett.

Mivel Macron már nem indulhat újra – és az első fordulóban szerzett 27 százaléka egyébként is kevésbé volt meggyőző, még ha a másodikban Le Pen elutasítottsága győzelemre is segítette őt –, Le Pen joggal fűzhetett nagyobb reményeket a következő választáshoz.

„Nem nyugszom bele ilyen könnyen a demokrácia megtagadásába” – kommentálta Le Pen az ítéletet a TF1-nek hétfőn este adott interjújában. Közölte, hogy minden jogi eszközt latba vet az ítélettel szemben, amely szerint a Nemzeti Tömörülés (RN) – amely ellenzékben van, de a francia törvényhozás legnagyobb frakcióját adja – szabálytalanul használta fel az Európai Parlamenttől kapott forrásokat. Az EP-ben ülő képviselőcsoporthoz több tucat fiktív szerződés kapcsolódott, amely nyomán a párt 2005 és 2017 között jutott törvénytelenül forrásokhoz. Ezeket aztán az RN hazai projektjeire használta fel, noha ezt csak európai feladatokra tehette volna – már ha törvényes lett volna a jogalap, amelyből ezekhez a pénzekhez hozzájutott.

Az ügynek további vádlottjai is vannak, de Le Pen közvetlen felelősségének kimondása bír a legnagyobb súllyal.

„Nem hagyom hogy így kiiktassanak. Minden lehetséges jogi eszközt bevetek, amit csak tudok. Szűkösek a lehetőségek, ez kétségtelen, de mégis léteznek” – idézett az interjúból a France24.

A politikus mellett elsőként Orbán Viktor állt ki. „Je suis Marine” – írta az X-en a magyar kormányfő, ami nem meglepő, nemcsak azért, mert Magyarországról a kormányhoz közeli Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH-tól is kapott korábban pénzt az RN – ahogyan más jobboldali populista párt is Európában –, hanem azért sem, mert a párt a Fidesszel közös pártcsalád, a Patrióták Európáért (PfE) tagja. Az EP-frakció vezetője Jordan Bardella, akit Le Pen kormányfőjelöltként is megnevezett arra az esetre, ha pártja kormányt alakíthatott volna Franciaországban, ám ez a Macron vezette politikai szárny köré épült széles, baloldallal szövetkező koalíciója miatt nem valósulhatott meg.

Le Pen mellett kiállt az olasz Liga vezetője, Matteo Salvini korábbi belügyminiszter, akinek pártja szintén a PfE-ben foglal helyet, az ellenzékben lévő, de legnagyobb frakciót adó holland Szabadságpárt vezetője, Geert Wilders, és Donald Trump is. Az Egyesült Államok elnöke a saját történetével állította párhuzamba Le Penét, emlékeztetve, hogy az elnökválasztás előtt őt is elítélték szabálytalan kampányfinanszírozásért.

Macron pártja, az Újjászületés (Renaissance) képviselője, Mathieu Lefèvre szerint Le Pen nem politikai összeesküvés áldozata, hanem saját maga és a pártjához kötődő sikkasztási rendszer áldozata.