Komoly szankciókat sürget Orbán Viktor ellen a leendő német kormány

Úgy tűnik, a német politika ráunt arra, hogy Viktor Orbán folyamatosan keresztbe tesz az EU-nak, és elérkezettnek látja az időt, hogy számonkérje ezt, írja a Politico nyomán a Digi 24 hírportál. A Németországban formálódó új kormány – a konzervatív Friedrich Merz vezetésével, a szociáldemokratákkal (SPD) koalícióban – azt tervezi, hogy az Európai Uniót határozottabb eszközök alkalmazására ösztönzi a jogállamiságot sértő tagállamokkal szemben. Bár a koalíciós egyeztetések során Magyarország neve nem szerepel kifejezetten a dokumentumokban, a célzás egyértelmű: a német fél elsősorban Orbán Viktor politikájára reagál.

A tervezet szerint a német kormány azt szeretné, ha az EU következetesebben alkalmazná a már meglévő szankciós mechanizmusokat – például a jogállamisági eljárásokat, az uniós források visszatartását, valamint a tagállami szavazati jog felfüggesztését. Ezek az eszközök eddig is léteztek, de a gyakorlatban ritkán és visszafogottan használták őket, részben politikai megosztottság miatt.

A leendő német kormány ezt a helyzetet szeretné megváltoztatni: elvárásuk, hogy az EU reagáljon, ha egy tagállam rendszerszintűen megsérti az unió alapértékeit – például a bírói függetlenséget, a sajtószabadságot vagy az emberi jogokat.

Magyarország 2018 óta az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárás alatt áll, amely akár a szavazati jog felfüggesztéséhez is vezethet. A folyamat azonban elakadt, mivel több tagállam – például Lengyelország – nem támogatja a szankciókat. Ezen a helyzeten változtatna a német kezdeményezés: a cél az, hogy ne lehessen politikai alapon blokkolni az uniós jogérvényesítést.

Ezzel párhuzamosan a német koalíciós partnerek azt is sürgetik, hogy a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben – például szankciók kivetésekor – ne legyen szükség egyhangú döntésre, hanem elég legyen a minősített többség. Ez közvetlenül válasz Orbán Viktor vétópolitikájára, mellyel Budapest több alkalommal is blokkolta az Oroszország elleni uniós fellépést.

Az új német kormány azt is ígéri, hogy aktívabb szerepet vállal az EU politikai alakításában. A cél, hogy a német külpolitika kiszámíthatóbb és határozottabb legyen – különösen a döntéshozatal szintjén. Jelenleg gyakori, hogy Németország tartózkodik EU-szavazásokon, ha a belső minisztériumi viták nem zárulnak le időben. Friedrich Merz ennek vetne véget: a kulcskérdésekben egységes német álláspontot akar kialakítani, akár úgy, hogy ő koordinálja közvetlenül a döntéseket.

A szociáldemokraták ezzel szemben óvatosabbak: ők a minisztériumok közötti egyeztetési rendszer fenntartását támogatják. Ez a kérdés még vita tárgya, de az irány egyértelmű – Németország proaktívabb, kevésbé kiváró hozzáállást kíván képviselni az EU-n belül.

A német politikai irányváltás közvetlen következményekkel járhat Magyarországra nézve. Ha Berlin valóban nyomást gyakorol az EU-ra a szankciók hatékonyabb alkalmazása érdekében, akkor Orbán Viktor mozgástere érezhetően szűkülhet. A hangsúly tehát nemcsak a politikai retorikán, hanem az intézményi változtatásokon is van – például a vétójog korlátozásán és a jogállamisági mechanizmusok szigorításán. Az áprilisra várt végleges koalíciós megállapodásban dőlhet el, milyen konkrét eszközökkel kíván élni az új német vezetés.