Három év háború után az USAID megvonása az ukrán független sajtót a szakadék szélére sodorja

Ma van három éve, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Azóta a háború kíméletlenül pusztítja az országot, de az elmúlt hónapokban Ukrajna helyzete tovább romlott, miután Donald Trump elnök átvette az amerikai kormány irányítását. A Trump-adminisztráció kemény feltételeket szabott Ukrajnának a további támogatásokért: a stratégiai ásványkincstartalékok felének átengedését követeli az Egyesült Államok számára, miközben Kijev feje fölött tárgyal Moszkvával egy lehetséges békéről. Ennek részeként az USAID finanszírozását is megvonták, ami az ukrán független sajtót különösen keményen sújtja.

A Panorama és a Washington Post tudósításai szerint a döntés nemcsak Ukrajnát, hanem az orosz ellenzéki médiumokat is drasztikusan érinti. Az amerikai finanszírozás nélkül számos kis regionális ukrán lap, oknyomozó portál és független hírportál már most a megszűnés szélén áll. A külföldre menekült orosz újságírók pedig attól tartanak, hogy az oroszországi információs tér teljes egészében állami ellenőrzés alá kerül.

A ShoTam és az Inker: küzdelem a túlélésért

A Panorama portál Szerhij Kolesznyikovot, a ShoTam hírportál főszerkesztőjét idézi, aki míg társai a fronton vannak, ő a sajtóiroda falai közül igyekszik tájékoztatni az embereket. „Majdnem minden éjszaka hallom az iráni drónokat a lakásom felett. Tizenöt-húsz méterrel a fejem fölött haladnak el, és amikor a halál ilyen közel repül hozzád, a tudatoddal furcsa dolgok történnek” – meséli.

A ShoTam egy nyolc évvel ezelőtt alapított platform, amely kezdettől fogva azt tűzte ki célul, hogy kizárólag pozitív híreket közöl . A 2022. február 24. előtt olyan emberek példáiról számol be, akik kiléptek a passzivitásból, és polgári vagy vállalkozói kezdeményezések révén elkezdték jobbá tenni a körülöttük lévő világot.

Az elmúlt három évben, amikor a halál fenyegetése mindig szem előtt van, olyanok történeteit meséli el, akik éltek, gyógyultak és segítettek másoknak a gyógyulásban.
„Olyan súlyosan sebesült katonák történeteit meséljük el , akik az öngyilkosság szélén álltak, de megtalálták az erőt, hogy továbblépjenek és újra a helyes útra térjenek. Mesélünk önkéntesekről, külföldiekről, akik Ukrajnába jönnek segíteni, egykori hadifoglyokról, akiket kiszabadítottak, és most megpróbálnak új életet építeni mindazok után a szörnyűségek után, amelyeken keresztülmentek” – magyarázza Szerhij Kolesnyikov. A ShoTam platform, amelynek ma már több mint egymillió követője van a közösségi médiában, nem az egyetlen kiadói projekt, amelyet ő alapított.

Második projektje az Inker, egy három nyomtatott kiadású online magazin, amely igaz történeteket mesél el képregény formájában. A közösségi képregény műfajának grafikai nyelvére lefordított drámai epizódokból hiányoznak a „napot megmentő” szuperhősök. Hőseik hétköznapi ukrán civilek, akiknek lehetetlen helyzetekben sikerült rendkívüli dolgokat véghezvinniük.

Olyan helyzetekben, amelyekben néha maguk az újságírók is találják magukat. Az Inker első főszerkesztőjét nem sokkal a háború kitörése után behívták, és ma már nincs hír róla – eltűnt. A magazin művészeti vezetője drónpilóta.

Szerhij Kolesznyikov Luganszkból származik, ahonnan 2014-ben távozott, és szerencsésnek tartja magát: katonai szolgálatát teljesíti a fegyveres erők kijevi parancsnokságán sajtóreferensként, ahol napi 10 órát állomásozik. Elmondása szerint naponta két-három órát tölt az általa alapított szerkesztőségi projektekkel.

Az USAID támogatásának megszűnésével azonban a működése is veszélybe került. Az Inker már teljesen leállt. A ShoTam csapatának több tagja is közvetlen életveszélybe került a munkája miatt. Egyik vezető szerkesztőjük egy tereptudósítás közben tűnt el, és azóta sem tudnak róla semmit. Egy másik kollégájuk, aki korábban dizájnerként dolgozott, most drónpilótaként szolgál a hadseregben. Ezek a történetek jól mutatják, hogy az újságírók nem csupán tudósítanak a háborúról, hanem sokszor aktívan részt is vesznek benne.

A független média szerepe a béketárgyalások és választások idején

A Washington Post és a Panorama egyaránt hangsúlyozza, hogy a független média szerepe most még kritikusabbá vált, mivel elkezdődtek a béketárgyalások és fokozódik az orosz nyomás Ukrajnára. A tárgyalások részletei jelenleg homályosak, és az információáramlás jelentős részét az állami média uralja. Az orosz félretájékoztatás és a propagandakampányok azonban komoly veszélyt jelentenek az ukrán közvéleményre, amelynek szüksége van független hírforrásokra, hogy megértse, milyen engedményekkel és következményekkel járhat egy esetleges békeszerződés.

A Panorama rámutat, hogy a központi televíziós csatornákat Kijevben egyesítették, így a független médiumok az egyetlen alternatívát jelentik azok számára, akik nem csupán a kormány hivatalos narratívájára kíváncsiak. A választások kérdése pedig még súlyosabbá teszi ezt a helyzetet. Ha békekötésre kerül sor, az ország elkerülhetetlenül választások elé néz, és ezek során elengedhetetlen a kiegyensúlyozott, pártatlan tájékoztatás.

A Washington Post idézi Nataliia Lygacsovát, a Detector Media vezetőjét, aki szerint a független újságírás egyik legfontosabb feladata az, hogy figyelemmel kísérje a politikai folyamatokat és megakadályozza, hogy a közvéleményt kizárólag egyoldalú információkkal manipulálják. „A sajtószabadság nem csupán demokratikus érték, hanem alapvető eszköz arra, hogy az emberek hiteles információk alapján dönthessenek saját jövőjükről” – mondta.

A független médiumok megszűnése vagy ellehetetlenülése egy olyan időszakban, amikor az ország jövőjéről döntenek, súlyos következményekkel járhat. A Panorama szerint az orosz fél már most is intenzív információs hadviselést folytat a megszállt területeken, hogy befolyásolja az ott élő lakosságot és a háborútól elgyötört ukrán társadalmat. Ha a független média eltűnik, az alternatív narratívák helyét kizárólag a propagandagépezet veheti át, amely megakadályozhatja a demokratikus döntéshozatalt.

Az ukrán és az orosz független sajtó egyaránt azon dolgozik, hogy bemutassa a tárgyalások mögötti politikai játszmákat, és felfedje azokat a taktikákat, amelyeket Moszkva alkalmaz a dezinformáció terjesztésére. Az USAID támogatásának megszűnése miatt azonban a legtöbb ilyen médium komoly pénzügyi nehézségekkel küzd. Ahogy a Washington Post egyik tudósítása megjegyzi: „Egy információs háború kellős közepén a független média hiánya legalább olyan veszélyes, mint a katonai felszerelés hiánya a harctéren.”

Az orosz független sajtó is veszélyben van

Nemcsak Ukrajnában, hanem az orosz ellenzéki médiában is óriási problémát okoz az amerikai támogatás megvonása. A Panorama szerint az emigráns orosz újságírók, akik független híreket próbálnak eljuttatni az orosz közönséghez, attól tartanak, hogy az alternatív információforrások teljes eltűnésével a Kreml propagandája lesz az egyetlen elérhető narratíva.

Andrej Pivovarov orosz ellenzéki aktivista szerint „ez a történet az orosz média és civil projektek túlnyomó többségét érinti”. A támogatás megszüntetése miatt több független médium offline eseményeket mond le, szerkesztőségeket zár be, és egyesek akár teljesen megszűnhetnek. A Washington Post idézi Leda Garina orosz aktivistát, aki szerint sok emberi jogi NGO és civil kezdeményezés is finanszírozás nélkül marad, mivel az USAID közvetve vagy közvetlenül az ő működésüket is támogatta.

A háború után következik a bizonytalan jövő

Az ukrán független sajtó az orosz invázió kezdete óta rendkívüli nyomás alatt áll. Az újságírók nemcsak az információhiánnyal és a pénzügyi bizonytalansággal küzdenek, hanem a fizikai fenyegetettséggel is. A Panorama és a Washington Post beszámolói szerint 329 ukrán médium szűnt meg az orosz megszállás óta, sok esetben azért, mert az újságíróknak menekülniük kellett, vagy elrabolták őket.

A Channel 24 korábbi főszerkesztője, Olha Konsevics elmondta, hogy a háború első hónapjaiban a csatorna bevételeinek több mint felét elvesztette, és mivel a hirdetési piac gyakorlatilag megszűnt, csak külföldi támogatások tartották őket életben. Most, hogy az amerikai támogatások megszűntek, a független ukrán sajtó sok helyen teljesen elnémulhat.

Egy másik példát Szvitlana Zalizecka, az RIA South/RIA Melitopol főszerkesztője hozta fel, aki eredetileg Melitopolból tudósított, de az orosz megszállás után el kellett menekülnie. Az általa vezetett hírportál most ukrán ellenőrzésű területekről próbál információkat szerezni az orosz megszállás alatt álló területekről. „Ha az olyan médiumok, mint a miénk megszűnnek, az egész világ és az ukránok sem tudják majd, mi történik az orosz ellenőrzés alatt álló területeken” – mondta.

A USAID támogatásainak megszűnése nemcsak Ukrajnára, hanem a világ egészére kihat. Natalija Ligacsova, a Detector Media vezetője szerint az amerikai támogatások megszűnése az ukrán független sajtó legalább felének a végét jelentheti. „Ez nemcsak Ukrajnának, hanem az Egyesült Államoknak is kulcsfontosságú, mert a független média biztosítja a demokrácia és a pluralizmus fennmaradását Ukrajnában” – nyilatkozta a Washington Postnak.

A Washington Post és a Panorama szerint az USAID támogatásának megszüntetése nemcsak Ukrajna, hanem Európa és a világ számára is komoly veszélyt jelent. Ha az újságírók elvesztik a megélhetésüket és az országok nem tudják fenntartani a független médiát, az információs tér az autoriter rendszerek kezébe kerülhet. A következő hónapok kritikusak lesznek a független sajtó fennmaradása szempontjából.