Jönnek a német választás előzetes eredményei, egy 5 százalékos protestpárt bejutásán múlik, milyen koalíció jöhet

A szavazatok 28,5 százalékát megszerezve a kereszténydemokrata-keresztényszociális CDU-CSU pártszövetség nyerte a vasárnapi németországi választásokat az ARD és a ZDF exit pollokra alapuló számításai alapján. Második helyen a szélsőjobboldali AfD végzett 20,5 százalékkal, harmadik helyen a szociáldemokrata SPD 16,4-16,5 százalékkal, negyedik helyen a Zöldek 11,9-12 százalékos eredménnyel.

Az exit poll szerint a parlamentbe jut majd még a Linke (Baloldal), amely a szavazatok 8,6-8,7 százalékát szerezte meg. A BSW (Sahra Wagenknecht Szövetsége) bejutása még bizonytalan, az ARD 4,9 százalékra méri őket, a ZDF 5 százalékra. A jobboldali liberális FDP az előzetes becslések alapján 4,5-4,6 százalékos eredménnyel kieshet a parlamentből.

Az első adatokat késő este kezdték el közölni, azok alapján Bajorországban várhatóan minden választókerületet megnyer a CSU, Nyugat-Németország többi részén színesebb lehet a térkép. Kelet-Németországban várhatóan az AfD nyer meg a legtöbb választókerületet.

A BSW bejutása döntő fontosságú lehet, ezen múlik ugyanis, hogy a CDU-CSU-nak és az SPD-nek meglehet-e a parlamenti többsége. Ha nem jut be a BSW, akkor várhatóan kétpárti „nagykoalíciót” alakítanak majd. Ha bejut a BSW, akkor még egy pártot be kell vonni a kormányzásba.

A választási részvétel több mint harminc éves rekordot döntött meg: a szavazásra jogosultak 84 százaléka adott le voksot. 2021-ben ez még csak 76,2 százalék volt.

A választás egyik érdekessége, hogy az exit pollok szerint a 25 év alattiak között az a Linke kapta a legtöbb szavazatot, amely a választásokon csak az 5. helyre futott be. A 25 év alattiak körülbelül negyede szavazott rájuk, míg 20 százalékuk az AfD-t választotta.

Az SPD történelmi vereségről beszél, az AfD történelmi győzelemről

A Németországot az elmúlt 3,5 évben kormányzó SPD főtitkára egy tévécsatornának nyilatkozva „történelmi vereségről” beszélt. Szerinte „ez egy nagyon keserű este”, az SPD ugyanis története legrosszabb eredményét érte el. Az SPD főtitkára szerint a választások eredménye alapján Friedrich Merznek kellene megkapnia a kormányalakítás lehetőségét.

Olaf Scholz beszédében elismerte, hogy vereséget szenvedtek a választáson, és bejelentette, hogy felelősséget vállal az eredményért. Azt is mondta, hogy az SPD a rossz eredmény ellenére a jövőben is „központi szerepet” játszik majd a német politikában.

Lars Klingbeil SPD-elnök szerint a mostani eredmény a pártuk számára cezúrát jelent, és egyértelműen azt mutatja, hogy az SPD-nek a programja szintjén, szervezetileg és személyzetileg is meg kell újulnia. „Végre kell hajtani egy generációváltást” – mondta.

Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje „történelmi győzelemről” beszélt, és arról, hogy meg tudták duplázni szavazóik számát. Azt mondta: nyitottak, hogy a CDU-val közösen alakítsanak kormányt.

A Spiegel tudósítója szerint az AfD eredményváróján nem olyan jó a hangulat, mint ahogy az Weidel nyilatkozatából következik. A pártban sokan 25 százalék körüli eredményben reménykedtek, az exit pollok alapján azonban 19-20 százalékon végezhettek.

Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje Markus Söder CSU-elnökkel együtt lépett színpadra a két párt közös eredményváróján. Merz „történelmi estéről” beszélt, és arról, hogy a választást egyértelműen ők nyerték. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy minél hamarabb cselekvőképes kormányt kell alakítaniuk.

A tudósítók szerint a CDU-CSU-nál azért inkább csalódott arcokat lehet látni. A pártszövetség korábban rendre 30-40 százalékos eredményeket ért el a választásokon, 2021-ben egy történelmi vereséggel végeztek 24,1 százalékon. Most abban reménykedtek, hogy a 2017-es 32,9 százalékos eredményt tudják majd hozni, de ha azt nem, akkor is legalább 30 százalékot.

Robert Habeck, a Zöldek kancellárjelöltje azt mondta: jobb eredményre számított. Kiemelte, hogy bár a pártjából korábban többen úgy nyilatkoztak, hogy nem kormányoznának együtt Friedrich Merz-cel, ő ezzel nem ért egyet, és szívesen részese lenne a következő kormánykoalíciónak.

Markus Söder, a CSU elnöke az exit pollok eredményei alapján azt mondta: a pártjaiknak nincs szüksége a zöldekre ahhoz, hogy kormányozni tudjanak. A nyilatkozata szerint ha meglesz a többség, akkor CDU-CSU-SPD-kormány alakulhat, és ha az FDP valami csoda folytán bejut, akkor harmadiknak őket vonnák be a kormányzásba.

A Spiegel tudósítója szerint a Linke (Baloldal) eredményváróján euforikus ünneplés zajlik, a pártból sokan nem tudják elhinni, hogy tényleg 8 százalékot értek el. A párt évek óta pang, tavaly januárban a tagságuk egy része kilépett és új pártot alapított, a Linkét az elmúlt években 2-3 százalékra mérték a közvéleménykutatások. Mindenki azt hitte, hogy a párt a mostani választáson kiesik a parlamentből, ehhez képest az előzőnél sokkal jobb eredménnyel jutottak be.

Christian Lindner korábbi pénzügyminiszter, az FDP vezetője az exit pollok láttán azt mondta: pártja megfizette annak az árát, hogy tavaly novemberben kilépett a hárompárti koalícióból. Szerinte az FDP-nek nem érte meg ez a lépés, Németország viszont jól járt vele.

Előrehozott választásokat kellett tartani

Németországban legutóbb 2021 őszén tartottak választásokat, ami után egy szociáldemokrata–zöld–szabaddemokrata kormány alakult Olaf Scholz vezetésével. A négyéves ciklus idén ősszel ért volna véget, a koalíciós partnerek azonban tavaly novemberben, Donald Trump amerikai elnök megválasztásának napján úgy összevesztek, hogy Scholz kipenderítette a kormányából szabaddemokrata pénzügyminiszterét. Scholz bizalmi szavazást kért magával szemben, elbukta azt, mire a köztársasági elnök feloszlatta a parlamentet, és előrehozott választásokat írt ki.

Németországban tehát hosszú idő után választanak ősz helyett tél végén, és a kampányidőszak is jóval rövidebb volt a szokásosnál. Az is különlegessé teszi a mostani választást, hogy nem egy négy éve hatalmon lévő, stabil kormányzat köszön le, hanem egy novemberben, a koalíció összeomlása után összetákolt kisebbségi kormány.

A németek a választáson egyszerre szavazhatnak egyéni képviselőjelöltekre és pártlistákra. Az egyéni körzetek nyertesei – néhány kivétellel – közvetlenül bekerülnek a 630 fős parlamentbe, a többi helyet pedig úgy osztják ki, hogy minden pártnak a listákra leadott szavazatok arányában legyenek képviselői.

A pártoknak a bejutáshoz a szavazatok legalább 5 százalékát kell megszerezniük. Ez alól egyetlen kivétel van, az, ha egy párt legalább három egyéni körzetet megnyer. Ez aktuális lehet a CSU-nál, amely 5–6 százalékos eredményt szokott elérni, de cserébe szinte minden egyéni körzetet megnyer Bajorországban. 2021-ben ezzel a kiskapuval jutott a parlamentbe a listán 4,9 százalékot elért Linke, amely egy lipcsei és két kelet-berlini egyéni körzetet tudott megnyerni.

Négy kancellárjelölt volt

Németországban hagyományosan csak a nyerésre valóban esélyes két legnagyobb párt állít kancellárjelöltet, ez nagyon sokáig a CDU (helyettük néha a CSU) és az SPD volt. A politikai erőviszonyok átrendeződése miatt azonban 2021 óta már a Zöldek is állítanak kancellárjelöltet, idén pedig a közvélemény-kutatásokban második AfD is bejelentkezett erre.

A németek tehát elvileg négy kancellárjelölt közül választhatnak:

• Friedrich Merz (CDU) 69 éves jogász, aki az 1990-es évek végén Helmut Kohl akkori kereszténydemokrata kancellár egyik lehetséges utódjának számított. Merkel akkor kitúrta a párt éléről, amire Merz kivonult a politikából, és egy ideig céges jogászként és lobbistaként tevékenykedett. Merkel időszaka után visszatért, 2021-ben átvette a CDU vezetését, és most elődjeinél konzervatívabb politikai programot igyekezne megvalósítani.
• Olaf Scholz (SPD) 66 éves jogász, három éve vezeti Németországot, kormányzását viszont koalíciós partnerei végeláthatatlan szakpolitikai és ideológiai csatározásai határozták meg. Scholz határozott szociáldemokrata programmal indul, támogatja a minimálbér emelését, a közalkalmazottak fizetésemelését és a nyugdíjak vásárlóerejének hosszú távú megőrzését.
• Robert Habeck (Zöldek) 55 éves filozófus, nyelvész, író, 2021 óta Németország alkancellárja és gazdasági minisztere. Az elmúlt három évben egy nagyszabású zöld gazdasági reform megvalósításán dolgozott, amelyet azonban az FDP végig blokkolt. A mostani kampányban főleg arról beszél, hogy választási győzelmük esetén ezt most már végig is vinné.
• Alice Weidel (AfD) 45 éves közgazdász, 2017 óta az AfD egyik vezetője. Kisebb államot, kisebb adókat, kisebb szociális juttatásokat és kisebb újraelosztást szeretne, vagyis igyekezne lebontani a német szociális államot. Ezenkívül megállítaná a bevándorlást, felgyorsítaná a bevándorlók kiutasítását, visszafordítaná az ország zöld átmenetét, és leszámolna a „woke ideológiával”. Az Orbán Viktor támogatását is élvező Weidelről szóló portrénk itt olvasható.

A választás tétjeiről, esélyeiről szóló részletes cikkünk itt olvasható el. A korábbi választások eredményeit bemutató térképeinket itt lehet nézegetni.