Putyin szóvivője: Ukrajna EU-tag lehet, NATO-tag nem

Nem biztosítható hosszú távú béke Ukrajnában az Európát érintő biztonsági aggodalmak figyelembevétele nélkül – közölte az orosz elnök szóvivője. Dmitrij Peszkov szerint ez érinti Ukrajna NATO-tagságát is, amit az orosz fél elutasít, bár a jelenlegi helyzetben a NATO-tól is érkeztek világos jelzések azzal kapcsolatban, hogy az Ukrajna által legfőbb biztonsági garanciának tekintett tagságra belátható időn belül nincsen esély.

„Ami az integrációt, a gazdasági integrációt illeti, természetesen senki nem utasíthat ezzel kapcsolatban más országokat, senki nem is teszi ezt” – mondta a Guardian szerint Peszkov, jelezve, hogy Ukrajna EU-tagsága ellen Oroszországnak nincsen elvi kifogása. A katonai szövetség „azonban már egy teljesen másik helyzet”.

Peszkov a Szaúd-Arábiában zajló amerikai–orosz tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta: egyelőre nincsen szó az amerikai és az orosz elnök találkozójáról, de ez a tárgyalások közben alakulhat. Arról, hogy Trump és Putyin tárgyalhatnak-e közvetlenül, Peszkov szerint a tárgyalások végén kiderülhet.

Érezhetően kevesebb jelentőséget tulajdonít egy esetleges orosz–ukrán elnöki találkozónak vagy akár telefonhívásnak. A jelenlegi helyzetben a Kreml ezt könnyen megteheti, elvégre Rijádban Ukrajna képviselete nélkül folynak a tárgyalások az amerikai és az orosz fél között, épp úgy, ahogyan ezt az orosz vezetés mindig is szorgalmazta. Ezzel a Szovjetunió széthullása után a szuperhatalmi pozícióját elvesztett Oroszország egyenrangú félként jelenhet meg az Egyesült Államok mellett, és igazolhatja azt a narratíváját is, hogy az Ukrajnára támadt Oroszország valójában a kollektív Nyugat ellen harcol ukrán területen, ez csupán egy nyugati proxy-háború, amelynek Kijev csak szenvedő alanya, nem pedig az események alakítója.

Peszkov ennek szellemében közölte, hogy Putyin keresheti Zelenszkijt, feltéve, „ha erre szükség lesz.” Igaz, a Kreml szempontjából már ez is előrelépés, eddig ugyanis az orosz fél ezt sem tartotta feltétlenül lehetségesnek, mondván, Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma 2024-ben lejárt, választásokat azonban nem tartottak, és az ukrán alkotmány szerint ebben az esetben a parlament elnöke a legitim vezető, és nem Zelenszkij. Igaz, az nem világos, hogy miként lett volna mód a háború alatt a választások megtartására, amikor az ország ötödét Oroszország megszállás alatt tartja, Ukrajnából legalább hatmillióan elmenekültek, további milliók belső menekültként élnek az országban, és a városokat a fronttól távol is orosz rakéták fenyegetik.