Trump orosz–ukrán megbízottja közölte: Európa nem vehet részt az orosz tárgyalásokon

„Béke az erőn keresztül: egy terv Ukrajnának.” Ezzel a címmel tartottak panelbeszélgetést szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián. Ugyan brit, lengyel, litván és persze ukrán politikusok is leültek a moderátor köré, de a legnagyobb figyelem Keith Kelloggot, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai–oroszországi különmegbízottját övezte. Ez a figyelem annyira nagy volt, hogy a beszélgetés végén a moderátor elnézést is kért, hogy minden közönségkérdést Kelloggnak célozták – utalva arra, hogy ő a legmagasabb rangú amerikai politikus, aki beült Münchenben nyílt vitára (J. D. Vance alelnök is Münchenben van, de ő csak beszédet mondott).

Kellogg jelezte szombaton – nagy megrökönyödést keltve –, hogy Európának nem osztanak helyet az Ukrajnáról szóló, oroszokkal való tárgyalásokon. Kellogg szerint ő „a realizmus iskolájából” való, és az európai részvétel a tárgyalásokon „nem fog megtörténni”. Kellogg üzent „európai barátainak”: álljanak bele a vitába, de ne panaszkodjanak, hanem jöjjenek elő konkrét ötletekkel, tervekkel, és növeljék a védelmi kiadásaikat. Azzal érvelt, hogy a 2014-ben kezdődött harcokat ideiglenesen beszüntető (vagy legalábbis azok intenzitását csökkentő) minszki formátum sem működött, Donald Trump pedig nem akar nagy, csoportos tárgyalásokat, amik elhúzódhatnak.

A brit külügyminiszter, David Lammy a beszélgetésen emlékeztetett, hogy az amerikaiak és a britek közös hírszerzési információi alapján három éve közölték, Putyin le fogja rohanni Ukrajnát. Azóta pedig katonailag és gazdaságilag támogatták a háborúzó országot – utalt az együttműködés történetére. Lammy szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök kapitulációt akar, nem tárgyalásokat. Szerinte, ha engednék ezt Putyinnak, az bátorító jelzéseket küldene olyan további országoknak, mint Venezuela vagy Kína.

Dovilė Šakalienė litván védelmi miniszter szerint megrázta Európát, hogy Amerika azt akarja, a kontinens nélküle védje meg magát, Brüsszelben is 24 óra alatt megváltozott a hangulat, amikor ez először elhangzott Washington részéről. „A tárgyalások üres szavak, ha nincs pénz az asztalon” – mondta. Szükség van a katonai képességek növelésére az ukrajnai biztonsági garanciához, amihez masszív hadiipari fejlesztésekre, gyárak építésére van szükség.

Kellogg arról beszélt utána, területi engedményeket is kell tenni. Felemlegette, hogy az oroszok szövetségeket kötöttek Észak-Koreával, Iránnal, Kínával. Ezzel szemben ott a NATO, aminek sok tagja nem költötte a GDP-je legalább két százalékát a védelemre – itt külön megdicsérte Lengyelországot. Rátért arra, hogy „Oroszország olajország”, bevétele nagy része a petrolkémiai termékek exportjából jön, aminek jelentős részét az árnyékflottájával viszi ki. Ezt kell szankciókkal célozni, ez a szisztéma Iránnal szemben is működött. Visszanyúlt a történelembe amellett érvelni, hogy a katonai veszteségek nehezen vetik vissza Oroszországot, Sztálingrádnál is százezreket áldoztak be.

Már a jugoszláv háborúk óta szó van közös európai hadseregről – válaszolt az erre vonatkozó moderátori kérdésre a lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski. A finanszírozás kulcskérdés szerinte, akár az EU-s Covid-alapból megmaradt pénzekből vagy kiadott kötvényekből lehetne pénzelni a közös haderőt. Nem fair szerinte, hogy az oroszokkal határos országok viszik a hátukon a védelmi erősítést, a nyugatabbi országok többet segíthetnének a teher elosztásában.

„Kellogg tábornok segíthetne” elérni, hogy Magyarország ne torpedózza meg a közös erőfeszítéseket – tette még hozzá Sikorski, utalva Orbán Viktor kormányának – kritikusai szerint – oroszbarát politikájára.

Lammy a történelemhez nyúlt vissza: az orosz imperializmust csak háborúk állíthatják meg, mint a 19. században a krími, a 20. század elején a japánok elleni, majd a század második felében a hidegháború. Szerinte Európa sokat költ Ukrajnára, de simán lehet még többet, a brit GDP mindössze 0,1 százaléka megy el a háborús ország megerősítésére. Šakalienė hozzátette, Litvánia a GDP-je 4 százalékát költi a védelemre, és 5-6 százalékra akarják növelni. „Én olyan családból jövök, aminek tagjait bebörtönözték, megkínozták a szovjetek” – mondott egy személyes történetet.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint „a transzatlanti és ukrajnai biztonság elválaszthatatlan”, és van receptjük a tartós béke elérésére. Várják Kellogg ukrajnai látogatását, addig is koordinálni kell az Oroszországhoz való hozzáállást. Az oroszokat szankcionálni kell, és meg kell tartani az ellenállást.

A panel végén pár kérdés is elhangzott, az első kérdező Szvetlana Tyihanovszkaja, litvániai száműzetésben élő belarusz ellenzéki vezető volt, aki azt kérdezte, van-e garancia arra, hogy Belaruszt nem engedik át Putyinnak, illetve Alekszandr Lukasenko rendszerét szankcionálják-e. Kellogg szerint Putyin már használta Belaruszt, onnan is támadta Ukrajnát. Egy ukrán képviselő kérdésére Kellogg azt mondta, járt már Kelet-Ukrajnában is, és az első feladat, „hogy elállítsd a vérzést” – utalt a harcok mihamarabbi beszüntetésére. Felhozta a területi kérdésekre, hogy az Egyesült Államok sosem ismerte el a balti államok 1945-ös szovjet annexióját. „Üzenetet akarunk küldeni, hogy az agresszió nem megoldás” – mondta. Kellogg szerint szuverén és stabil Ukrajnát akarnak a végén, de beszélni kell az ellenségekkel is.

Felmerült, hogy nagyon bonyolult betartatni egy fegyverszünetet, miközben a minszki megállapodást sem tartották be a felek teljesen, és hogy mi lenne a garancia a betartatásra. Kellogg elmondta, őrá senki se szavazott, szóval a végszót Trump elnök mondja majd ki. Szerinte a múltban bizonyított Amerika, reagáltak Bassár el-Aszad ideggázbevetésére vagy épp egy amerikai nigeri elrablására is. Lammy is hozzászólt, szerinte közös a felelősségük ebben a kérdésben. A biztonsági garanciák sokfélék lehetnek szerinte, Washingtonnak van ilyen Japánnal, Dél-Koreával, Izraellel. A kulcskérdés, mi tartja vissza Oroszországot, mitől félnek Moszkvában. Szibiha szerint szükség van az amerikai támogatásra, és semmit sem fogadnak el, amit Ukrajna nélkül döntenek el, a fejük felett.

Ukrajna Münchenben

Az ember csak kapkodta a fejét az elmúlt egy hétben, annyi amerikai ötlet érkezett annyi kormányzati tisztviselőtől az ukrajnai helyzet megoldására. Kiderült, hogy Donald Trump telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, és hogy kétoldalú találkozóra készül a két nagyhatalom vezetője Szaúd-Arábiában. Többször is felmerült, hogy Ukrajna katonai támogatását folytathatná az Egyesült Államok az ukrán ásványkincsek kitermelési koncesszióiért cserébe, de Trump belengette azt is, hogy Ukrajnának a békéért cserébe bele kellene nyugodnia bizonyos területei végleges elvesztésébe.

A müncheni konferencia szombati napján Amerikából megint olyan jelzés jött, ami az egyik fenti szcenáriót erősíti: ha az USA megkapja Ukrajna ritkaföldfém-készletének a felét, akkor hajlandóak katonákat küldeni az ország biztonságának garanciája érdekében. Mindezt a harcok leállása és a békekötés után tennék meg az amerikaiak persze, hisz ha előbb küldenének csapatokat, akkor hadviselő féllé válhatnának. Az NBC szerint az ajánlatot Scott Bessent pénzügyminiszter prezentálta Volodimir Zelenszkijnek, amikor szerdán találkoztak. Az ukrán elnök akkor nem írta alá, egy kis időt kért, hogy átnézze a teljes szerződést.

A ritkaföldfémekről szóló megállapodás, és Ukrajna felfegyverzése szavatolhatja a hosszan tartó orosz–ukrán békemegállapodást – jelentette ki a müncheni konferencián Lindsey Graham amerikai szenátor. A transzatlanti szövetség elkötelezett hívének számító Graham kijelentette, hogy bár a Republikánus Pártnak van egy elszigetelődéspárti szárnya, a kongresszus többsége fontosnak tartja a NATO-tagságot, jelezve, hogy nincsen veszélyben a transzatlanti szövetség. „Putyin a NATO legnagyobb barátja”, jelentette ki Graham, mert csak erősebbé tette a védelmi szövetséget, aminek két újabb tagja lett, és a tagországok elkezdték növelni a védelmi költéseiket.

Lindsey Graham Ukrajna esetleges NATO-csatlakozásáról is beszélt. A szenátor közölte, hogy azzal is meg lehetne akadályozni, hogy egy békemegállapodás után Oroszország újra támadjon, ha közölnék Moszkvával, hogy egy újabb támadás automatikusan Ukrajna felvételét jelentené a NATO-ba. Ezt az ötletet támogatta Jeanne Shaheen demokrata szenátor is.

Az ukrán elnök is beszélt a müncheni konferencián szombaton. Európának fel kell készülni egy lehetséges orosz támadásra, és meg kell erősítenie védelmi képességeit, miután J. D. Vance amerikai alelnök nyilvánvalóvá tette, hogy nem számíthat az Egyesült Államok segítségére – jelentette ki Zelenszkij. „Eljött az idő, hogy megalakuljon egy európai hadsereg” – közölte az államfő, hozzátéve, hogy Európa sorsa csak Európán múlik. Zelenszkij a beszédében közölte, hogy Európának egy közös hangra van szüksége, „nem tucatnyi különböző hangra”. Európa csak így lehet erős, jelezve, hogy Donald Trump amerikai elnök „nem szereti a gyenge barátokat”, és későbbi kijelentésében egyértelművé téve, hogy a magyar miniszterelnökre gondol.