Rudolf Höss, Auschwitz parancsnoka egykori villáját múzeummá alakítják és megnyitják a látogatók előtt

A holokauszt nemzetközi emléknapjának előestéjén megnyitja kapuit a nyilvánosság előtt az egykori auschwitzi táborparancsnok, Rudolf Höss villája, írja a Guardian. A ház a haláltábor közvetlen szomszédságában állt, falai egybeolvadtak a koncentrációs tábor kerítésével. Most, 80 évvel Auschwitz felszabadítása után, az épület az emberi gyűlölet elleni harc emblematikus központjává válik.

A villa története különösen hátborzongató. A Höss család itt élt négy éven át, miközben a koncentrációs táborban emberek millióit gyilkolták meg. Rudolf Höss maga is részt vett az ipari méretű tömeggyilkosság megszervezésében: ő vezette be a Zyklon B gázt és állította fel a krematóriumokat. A ház második emeletéről kilátás nyílt az egyik krematóriumra, amely a náci halálgépezet szívét jelentette.

A villában azonban Höss gyermekei a látszólag idilli családi életet élték. Felesége, Hedwig „paradicsomként” emlegette az otthont, ahol a kertben homokozó, csúszda és egzotikus növényekkel teli üvegház állt. Höss gyermekeivel hajókázni járt a közeli folyóra, esténként mesélt nekik, és lemezjátszón zenét hallgattak. A lányuk, Brigitte, egy interjúban arról beszélt, hogy „akkoriban semmit nem tudtak” arról, mi zajlik a kerítés túloldalán.

A ház történelmi jelentőségére már korábban is felfigyeltek: az épület szerepelt a The Zone of Interest című Oscar-díjas filmben, amely a náci mindennapok borzalmas ellentmondásait mutatta be.

1946 márciusában Höss-t letartóztatták a brit erők, és átadták a parancsnokot az amerikaiaknak, akik a nürnbergi perben tanúként jelentették meg. Höss vallomása volt az első, amely részletesen beszámolt a holokauszt mechanizmusáról, és megváltoztatta a per menetét.

A parancsnokot ezután Lengyelországba vitték, ahol őt magát is bíróság elé állították, bűnösnek találták, és 1947 áprilisában felakasztották az auschwitzi akasztófán, mindössze néhány méterre attól a villától, ahol egykor lakott.

A háború után egy lengyel család vásárolta meg a Legionow utca 88. szám alatti villát. Az azóta eltelt évtizedekben elküldték az ajtón kopogtató látogatókat. A ház kuriózum maradt, a táborba érkezők számára látható (tavaly 1,83 millió ember látogatott el Auschwitz-Birkenauba), a magas betonfal mögé rejtett sötétség szimbóluma.

2024-ben az amerikai Counter Extremism Project nonprofit szervezet rábeszélte a lengyel családot, hogy adják el az ingatlant. A szervezetet az 57 éves Mark Wallace, George W. Bush elnök volt ENSZ-nagykövete vezeti, aki elmondta, hogy a projekt célja az antiszemitizmus és az extrém ideológiák elleni küzdelem. Wallace szerint a ház, amely egykor zárt ablakokkal rejtette el lakóit, most nyitva áll majd a látogatók előtt, és a gyűlölet elleni harc szimbólumává válik. „A gyűlölet ott rejtőzik az egyszerű házakban is” – hangsúlyozta Wallace.

Az Auschwitz-Birkenaui Állami Múzeum, a lengyel külügyminisztérium és az UNESCO támogatásával a 88-as házban megnyitják az általuk gyűlölet, szélsőségesség és radikalizálódás kutatóközpontjának (Archer) nevezett Auschwitz Research Centre on Hate, Extremism and Radicalisation (Archer) nevű intézményt.

Az ötletet azonban nem fogadta egyöntetű lelkesedés. Simon Schama történész például „megdöbbentő és ízléstelen” elképzelésnek tartja a villa múzeummá alakítását, és attól tart, hogy a projekt inkább a náci bűnös „normális” életét mutatja be, miközben eltávolodik a zsidó áldozatok emlékétől.

A szervezők viszont határozottan állítják, hogy a központ célja éppen az áldozatok tisztelete és a történelem legsötétebb időszakának tanulságainak továbbadása. A Guardian által idézett Wallace szerint az épület mostantól „az antiszemitizmus és szélsőségesség elleni küzdelem rendkívüli szimbóluma lesz”.