Az Egyesült Államok szenátusa megszavazta Trump szélsőséges védelmi miniszterét

Pete Hegseth, Donald Trump jelöltje az amerikai védelmi miniszteri posztra, pénteken megkapta a szenátus jóváhagyását, miután a szavazatok 50-50-es megoszlását JD Vance alelnök döntő voksa zárta le. A 44 éves katonai veterán kinevezése azonban nemcsak politikai vitákat generált, hanem komoly aggodalmakat is felvetett szélsőséges nézetei és korlátozott vezetői tapasztalatai miatt.

Hegseth-et, aki korábban Afganisztánban és Irakban is szolgált, a szenátus szakbizottsági meghallgatásán négy órán keresztül kérdezték. A meghallgatáson éles és személyeskedő vita alakult ki a republikánus és demokrata politikusok között. Bár a republikánusok többsége támogatta Hegseth-et, három párttársa ellene szavazott, ami szavazategyenlőséghez vezetett. Ez végül Vance alelnök beavatkozását tette szükségessé, aki döntő szavazatával biztosította a jelölt kinevezését.

A demokraták szerint Hegseth nem rendelkezik elegendő vezetői tapasztalattal ahhoz, hogy irányítani tudja a világ legnagyobb katonai szervezetét, a Pentagont. Bár katonaként tapasztalt harci veterán, és vezető szerepet töltött be veteránokat segítő civil szervezetekben, a demokraták szerint ezek a tapasztalatok nem elegendők egy ilyen komplex intézmény irányításához. A meghallgatáson többen kétségbe vonták, hogy Hegseth képes lesz megfelelni a védelmi miniszteri poszt elvárásainak.

Hegseth kinevezésével kapcsolatban az egyik legnagyobb aggodalom szélsőséges nézeteinek nyilvánosságra kerülése volt. A Guardian által közölt podcast-felvételeken Hegseth támadta a közoktatást, amelyet „kulturális marxizmussal” és „LMBTQ-ideológia” terjesztésével vádolt. Nézetei szerint az amerikai közoktatás veszélyezteti a keresztény értékek átadását, és a gyermekek „átnevelésére” törekszik.

Hegseth a podcastban támogatta az úgynevezett „sphere sovereignty” teológiát, amely a társadalmi és politikai rendszert szigorúan bibliai törvényekhez igazítaná. Ez a nézet olyan szélsőséges elképzeléseket tartalmaz, mint például az Ószövetség előírásai szerinti halálbüntetések alkalmazása. A podcastokban Hegseth a közoktatás elleni „inszurgenciára” is buzdított, és a társadalom átformálásának eszközeként hivatkozott a klasszikus keresztény nevelésre.

További kritikák érték Hegseth-et a nők és az LMBTQ-közösség katonai szolgálatával kapcsolatos kijelentései miatt. A jelölt korábban ellenezte a nők fokozott szerepvállalását a hadseregben, és bírálta az LMBTQ-személyek katonai szolgálatát, amelyet az egyenlőségi törekvések hátráltatásának tartott. Ehelyett a „harcos szellemiség” visszahozását szorgalmazta, amely szerinte az amerikai hadsereg erejének helyreállításához szükséges.

A kinevezési folyamat során Hegseth ellen szexuális zaklatási vádak is felmerültek, amelyeket ő maga politikai lejáratási kampánynak nevezett. A demokraták ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezek a vádak Hegseth személyes és szakmai hitelességének hiányát erősítik.

Hegseth kinevezése komoly vitákat váltott ki az amerikai politikában, különösen annak fényében, hogy nézetei erősen eltérnek a hagyományos demokratikus értékektől. Kihívásokkal kell szembenéznie a katonai költségvetés növelése terén is, miután jelezte, hogy a GDP 3%-a alá csökkent védelmi kiadásokat növelni kívánja. Bár Hegseth hangsúlyozta, hogy célja a „békét az erő által” elvének megvalósítása, nézetei a Pentagon irányításáról és a társadalmi változásokról továbbra is jelentős ellentéteket fognak szítani Washingtonban.