Észtország védelmi akciót indított az Estlink-kábel védelmére, és a NATO 4. cikkelyére hivatkozik

Az utóbbi időben fokozódó feszültség tapasztalható a Balti-tengeren. Észtország bejelentette, hogy haditengerészeti műveletet indított az Estlink 1 tenger alatti elektromos kábel védelmére, amely Észtországot és Finnországot köti össze. Az észt külügyminiszter, Margus Tsahkna elmondása szerint ez a lépés azért vált szükségessé, mert fenyegetés érte a kritikus fontosságú infrastrukturális hálózatokat a térségben.

Hanno Pevkur, Észtország védelmi minisztere, a NATO 4. cikkelyére hivatkozott, amely konzultációkat ír elő a szövetség tagállamai között, ha egy ország területi integritását, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegetés éri. Pevkur hangsúlyozta, hogy bár formális konzultációk megindítása nem feltétlenül szükséges, gyors és hatékony együttműködésre van szükség a szövetségesekkel, hogy biztosítsák a tengeri infrastruktúra védelmét.

A NATO 4. cikkelyének jelentősége

A NATO 4. cikkelye fontos diplomáciai eszköz, amely lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy bármilyen fenyegetés esetén közösen konzultáljanak és döntsenek az esetleges válaszlépésekről. Ez a cikkely ugyan még nem jelent közvetlen katonai beavatkozást – amelyet az 5. cikkely biztosít –, de a tagállamok közötti szoros koordinációt segíti elő.

Pevkur elmondta, hogy az észt haditengerészet egyik hajója, a Raju, már elindult az Estlink 1 kábel védelmére. Hozzátette, hogy Észtország szoros együttműködésben dolgozik Finnországgal, valamint más NATO-szövetségesekkel, például Németországgal, Lengyelországgal és Svédországgal is. Emellett felmerült a NATO tengeri egységeinek közvetlen bevetése is, amit a szövetséges erők európai főparancsnoka, a SACEUR rendelhet el.

Finnország akciója: lefoglalták az orosz „szellemflotta” egyik hajóját

Finnország szintén lépéseket tett a térségbeli fenyegetések ellen. A finn hatóságok a Balti-tengeren lefoglaltak egy Eagle S nevű hajót, amely az úgynevezett orosz „szellemflottához” tartozik. Ezek az elavult olajszállító hajók az orosz olajexport elleni szankciókat próbálják kijátszani.

A finn vizsgálatok szerint az Eagle S hajó horgonya okozhatta az Estlink 1 kábel és több internetkábel megsérülését. Két optikai kábel, amelyet az Elisa finn szolgáltató üzemeltet Észtország és Finnország között, megsérült, míg egy harmadik, kínai tulajdonban lévő kábel is károkat szenvedett. Emellett egy Németországot és Finnországot összekötő internetkábel is megsérült.

Robin Lardot, a Finn Nemzeti Nyomozóiroda igazgatója szerint súlyos szabotázs gyanúja áll fenn, és a vizsgálatok folytatódnak. A hajó rakományát – amely orosz eredetű olajat szállított – lefoglalták.

Növekvő feszültségek a Balti-tengeren

A Balti-tenger térsége már korábban is szabotázsgyanús események színhelye volt. Az orosz-ukrán konfliktus kiéleződése óta, 2022 februárjától kezdődően, számos kritikus infrastrukturális létesítmény, például kábelek, gázvezetékek és távközlési hálózatok sérültek meg. Az egyik legismertebb eset a Nord Stream gázvezeték 2022. szeptemberi felrobbanása volt, amelynek körülményei máig tisztázatlanok.

Az észt és finn kormányok rendkívüli üléseken vitatták meg a helyzetet, miközben a NATO és az Egyesült Államok kifejezte készségét a szövetséges országok támogatására. Mark Rutte, a NATO főtitkára szerint az incidens rámutatott arra, hogy szükség van a nemzetközi együttműködés szorosabbá tételére a tengeri infrastruktúra védelme érdekében.