Az MTA-t kivásárolja ingatlanvagyonából a magyar kormány, és magánkézbe szervezi ki a tudományt

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése december 11-én szűk többséggel, 53-41 százalékos arányban jóváhagyta az akadémiai ingatlanvagyon eladását a kormány által kínált 80 milliárd forintért. A döntés értelmében az ingatlanok a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózathoz kerülnek, amely a kormány által létrehozott, magánjogi formában működő kutatóhálózat.

Az MTA elnöke, Freund Tamás történelminek nevezte a döntést, amely mögött komoly politikai és tudományos viták húzódtak meg. Az értékbecslés szerint az ingatlanvagyon 130 milliárd forintot ér, a kormány azonban csak 80 milliárdot kínált. Freund Tamás szerint ez az összeg reális, mivel az ingatlanok piaci forgalomképessége korlátozott.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a döntést azzal a reménnyel hozták meg, hogy a kormány a bevételt a kutatóhálózat finanszírozására fordítja, és a HUN-REN szabályozása biztosítja majd a kutatói autonómiát. „Ha a kormány betartja az ígéreteit, megnyugodhatnak a kedélyek, és jó irányba indulhat el a kutatóhálózat” – mondta Freund Tamás.

A közgyűlés szoros szavazási aránya – amely ritkaság az MTA történetében – azt mutatja, hogy mély bizalmatlanság övezi a kormány tudománypolitikai lépéseit. Többen politikai zsarolásként értékelték a helyzetet, utalva arra, hogy a kormány egyszerre gyakorol nyomást és kínál pénzügyi támogatást az akadémiának.

A döntést ellenzők, köztük a korábbi Akadémiai Dolgozók Fóruma, arra figyelmeztettek, hogy a HUN-REN Irányító Testületében kizárólag a kormány által kijelölt tagok fognak dönteni a kutatói vagyon sorsáról. Félő, hogy az ingatlanok akár magánkézbe is kerülhetnek, ami hosszú távon a magyar tudomány autonómiájának csorbulásához vezethet.

A HUN-REN (HUNgarian REsearch Network) a magyarországi kutatóhálózatok egy viszonylag új, a kormány által létrehozott szervezeti struktúrája. Az eredetileg az MTA alá tartozó kutatóintézetek 2019-ben kerültek ki az Akadémia irányítása alól, és először ELKH (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat), majd később HUN-REN néven folytatták működésüket. A HUN-REN célja a magyar tudományos kutatások összehangolása és irányítása, de létrehozása számos konfliktust és vitát váltott ki, főként az intézményi autonómia és a kormányzati befolyás kérdése miatt.
A központosított rendszer irányító testületébe a kormány által kinevezett tagok kerülnek, akik a kutatóintézetek vezetésébe és pénzügyeibe is beleszólhatnak.

A hivatalos célkitűzés szerint a HUN-REN javítani kívánja a magyar tudomány nemzetközi versenyképességét, hatékonyabbá téve a kutatások finanszírozását és irányítását. Azonban a kritikák szerint csorbult az autonómia azzal, hogy a kutatóhálózatok kikerültek az MTA független irányítása alól, és ez sok kutató szerint veszélyezteti a tudományos szabadságot.

A HUN-REN átalakítása nemcsak a magyar tudományos életre gyakorol jelentős hatást, hanem a hosszú távú tudományos fejlődés szempontjából is kulcsfontosságú kérdéseket vet fel.

Az MTA a magyar tudomány egyik legfontosabb intézménye, amelynek döntései közvetett hatással lehetnek a határon túli magyar kutatóközösségre is. Az MTA és a HUN-REN közötti ellentmondásos átalakulás jogosan kelt aggodalmat különösen miután a kormányzati befolyás számos kulturális és oktatási intézményt érintett már.

A Telex szerint a döntés egy újabb lépés a magyar tudományos élet centralizációja és állami irányítása felé, ami hosszú távon a kutatási szabadság szűküléséhez vezethet. Az MTA egyébként ebben a cikkben összegezte egy hónappal korábban a legfontosabb kérdéseket az ingatlanvagyonáról.