Pártlistás szavazás helyett egyéni választókörzeteket hozna létre a Fidesz a határon túli magyaroknak

A Fidesz jelenleg vizsgálja a határon túli egyéni választókörzetek kialakításának lehetőségét, értesült a Válasz Online amely a külföldön élő magyar állampolgároknak biztosítana saját képviselőket a magyar parlamentben.

Az információ nem friss, korábban Magyar Péter beszélt erről július elején, aki pontosan azt vetette fel, hogy

• információi szerint az önkormányzati és EP-választások eredménye miatt a Fidesz átrajzolná a választókörzeteket;
• és állítólag egyéni választói körzeteket akar kialakítani a környező országok magyarlakta területein.

A határon túli egyéni választókörzetek kialakításával Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és a Délvidéken hét új képviselői hely alakulna a magyar parlamentben. Magyar Péter értesülései szerint a Fidesz már ősszel előállhat ezzel a tervvel, bár a Kormányzati Tájékoztatási Központ tagadta ezt. Hadházy Ákos szerint a törvénymódosítás terve már 2021 őszén felmerült, és szerinte akár 11-14 plusz parlamenti helyet is hozhatna a Fidesznek.

A Válasz Online cikkében azt részletezi, hogy a javasolt változtatás a francia modellt követné, ahol 2012 óta a külföldön élő franciák külön választókerületekben szavazhatnak saját képviselőikre. Magyarországon eddig a határon túli magyarok csak pártlistára szavazhattak, és szavazataikat a magyarországi voksok közé keverték. A javasolt új rendszer azonban azt eredményezné, hogy a határon túli magyarok saját egyéni képviselőkre szavazhatnának, így közvetlenül képviselnék őket a parlamentben. Ez a változtatás megszüntetné a bizonytalanságot a határon túli szavazatok hatásával kapcsolatban, mivel a szavazók számától függetlenül biztosan képviselői helyeket eredményezne a Fidesz számára.

A tervezet számos problémát és vitát vet fel

Az egyik legnagyobb probléma a választókerületek kialakításának bonyolultsága. Szlovákia és Ukrajna például tiltja a kettős állampolgárságot, így az ott élő magyar kisebbségiek, ha fel is vették a magyar állampolgárságot, ezt titokban tartják, és jellemzően nem a lakcímükkel, hanem e-mailes regisztrációval szerepelnek a választói névjegyzékben. Ez megnehezíti a választókerületek határainak meghúzását, mivel nem nyilvános adat, hogy pontosan hol élnek ezek a választók.

Továbbá a levélszavazásra jogosultak száma jelentősen nőtt az évek során: jelenleg mintegy félmillió választásra jogosult személyről van szó, ami több új választókerületet is eredményezhetne.

Az új választási rendszer egyik lehetséges következménye az lenne, hogy a határon túliak számára létrehozott egyéni körzetek miatt a magyarországi választókerületek számát csökkenteni kellene, vagy pedig a listás mandátumok számát mérsékelnék, ami az ellenzék számára kedvezőtlen lenne.

A javasolt rendszer tovább növelné a politikai megosztottságot Magyarországon. Az ellenzék igazságtalannak tartja a tervezetet, mivel a külföldön dolgozó, de magyarországi lakcímmel rendelkező magyarok jelenleg csak személyesen szavazhatnak a külképviseleteken, ami jelentős nehézségekkel jár. Ezek a választók általában inkább az ellenzéket támogatják, míg a határon túli levélszavazók túlnyomó többsége a Fideszt favorizálja.

Ez a helyzet egyensúlytalanságot eredményezne, amely tovább erősítené a kormányzópárt parlamenti pozícióit.

Az is kérdéses, hogy a reformok bevezetésével megmaradna-e a határon túliak listás szavazati joga, illetve hogy a kompenzációs rendszer, amely a győztes egyéni képviselők mandátumszerzéséhez nem szükséges plusz szavazatokból is előnyhöz juttatja a pártokat, érvényesülne-e az új rendszerben. Ha igen, a Fidesz további mandátumokat szerezhetne az országos listáról is, ami még egy gyengébb választási eredménnyel is biztosíthatná a kétharmados többséget.

Végül, a tervezett reform jelentős belpolitikai konfliktusokat okozhat. Az ellenzék várhatóan hevesen tiltakozik majd, mivel a Fidesz ezzel jelentős számú új mandátumot biztosítana magának, ami megkérdőjelezhetné a választási rendszer igazságosságát. A Fidesz pedig valószínűleg a határon túli magyarság ellenségeinek állítaná be az ellenzéket, ami tovább mélyítené a társadalmi megosztottságot és feszültséget szítana a határon túli magyar kisebbség és a magyarországi politikai szereplők között.

Az új választási rendszer bevezetése jelentős hatással lenne az erdélyi magyarokra

Az alábbi pontokban összeszedtük, hogy ha bekövetkezik a határon túli egyéni szavazó körzetek bevezetése, az milyen hatással volna az erdélyi magyarokra.

• Az erdélyi magyaroknak lehetőségük nyílna arra, hogy saját, közvetlenül választott képviselőket küldjenek a magyar parlamentbe. Ez növelné a politikai befolyásukat Magyarországon, és erősítené az erdélyi magyar közösség hangját a magyarországi döntéshozatalban. Az erdélyi magyarok számára ez egy lehetőség lenne arra, hogy saját érdekeiket közvetlenül képviseltessék.
• Politikai preferenciák és Fidesz-támogatás: Mivel az erdélyi magyarok túlnyomó többsége hagyományosan a Fideszt támogatja, az új rendszer valószínűleg biztosítaná, hogy az erdélyi magyar közösség által választott képviselők a Fidesz soraiból kerüljenek ki. Ez erősítené a Fidesz parlamenti jelenlétét, ami hozzájárulna a párt hosszú távú hatalomban maradásához.
• Politikai polarizáció és társadalmi megosztottság: Az új választási rendszer bevezetése Magyarországon belpolitikai feszültségeket generálna, ami az erdélyi magyarokra is hatással lehet. Az ellenzék és a magyar közvéleménynek az a része, amely eddig is kritizálta a határon túli magyarok részvételét a magyarországi választásokon, most még erősebb ellenérzésekkel tekintene a határon túli szavazatokra és az új képviselőkre, ami fokozhatná a megosztottságot a magyarországi és az erdélyi magyar közösség között. Ez különösen akkor válhat élessé, ha az erdélyi magyarokat a magyar belpolitikai vitákban eszközként használják.
• Regionális különbségek és képviseleti arányok: Az erdélyi magyar közösség létszáma és eloszlása alapján több választókörzet is kialakulhatna, ami növelné a parlamenti képviseletük arányát. Azonban kérdéses, hogy ezek a körzetek pontosan hogyan alakulnának ki, és milyen hatással lenne ez a különböző erdélyi régiókra. Egyes területeken esetleg erősebb lehetne a Fidesz támogatottsága, míg máshol kisebb arányú lehetne a részvétel, ami befolyásolhatja a választókörzetek eredményeit.
• Kettős állampolgárság és szavazati jog: Az erdélyi magyarok számára a kettős állampolgárság lehetősége 2010 óta adott, és ez a jog biztosította számukra a szavazati jogot is a magyarországi választásokon. Az új rendszer tovább mélyítené a szakadékot a határon túli magyarok és a magyarországi politikai közösség között, különösen, ha a választási eredmények meghatározó módon a határon túli szavazatok révén alakulnának.