Új nukleáris stratégiát dolgozott ki az USA, hogy felkészüljön az erősödő kínai, orosz és észak-koreai fegyverkezésre

Joe Biden elnök márciusban jóváhagyott egy szigorúan titkos nukleáris stratégiát az Egyesült Államok számára, amely első alkalommal irányítja át Amerika elrettentési stratégiáját Kína gyorsan növekvő nukleáris arzenáljára, írja a The New York Times. A változás hátterében az áll, hogy a Pentagon úgy véli, hogy a következő évtizedben Kína fegyverkészlete méretében és sokféleségében eléri, vagy meghaladhatja az Egyesült Államokét és Oroszországét.

A Fehér Ház soha nem jelentette be, hogy Biden jóváhagyta az átdolgozott stratégiát, amelyet „Nukleáris Alkalmazási Útmutatásnak” neveznek. Ez a dokumentum arra is törekszik, hogy felkészítse az Egyesült Államokat a Kína, Oroszország és Észak-Korea részéről érkező, esetleges koordinált nukleáris kihívásokra. A dokumentumot négyévente frissítik, és annyira titkos, hogy csak néhány nyomtatott példánya létezik, amelyeket nemzetbiztonsági tisztviselőknek és a Pentagon parancsnokainak osztanak ki.

Két magas rangú kormányzati tisztviselő azonban nemrégiben említést tett a változásról, szigorúan korlátozott formában, egy-egy mondatban. Az elnök legutóbbi nukleáris fegyveralkalmazási útmutatása több nukleáris fegyverrel rendelkező ellenfél figyelembevételével készült, különösen Kína arzenáljának jelentős növekedésére reagált ezzel az Egyesült Államok.

A stratégia új fókusza azért is szükséges, írja a lap, mert Kína nukleáris bővítése még az amerikai hírszerzők által két évvel ezelőtt becsült tempót is meghaladja. Hszi Csin-ping elnök elszánt abban, hogy megszabaduljon a minimális elrettentés korábbi stratégiájától, és elérje vagy meghaladja Washington és Moszkva arzenáljainak méretét.

A Pentagon becslései szerint Kína nukleáris arzenálja 2030-ra eléri az 1.000, 2035-re pedig az 1.500 nukleáris robbanófejet, ami az Egyesült Államok és Oroszország jelenlegi arzenáljával van egy szinten.

A múltban az a gondolat, hogy amerikai ellenfelek koordinálhatják nukleáris fenyegetéseiket az amerikai nukleáris arzenál kijátszására, távoli lehetőségnek tűnt. Azonban a kialakulóban lévő együttműködés Oroszország és Kína között, valamint az Észak-Korea és Irán által Oroszországnak szállított fegyverek alapvetően megváltoztatták Washington gondolkodását.

A dokumentum arra is figyelmeztet, hogy az újonnan beiktatott elnök egy megváltozott és sokkal instabilabb nukleáris környezettel fog szembesülni. Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin ismételten fenyegette Ukrajnát nukleáris fegyverekkel, és az amerikai tisztviselők attól tartottak, hogy a nukleáris fegyverek bevetésének valószínűsége akár 50 százalék is lehet.

Kína nukleáris ambíciói mellett Észak-Korea is jelentős fenyegetést jelent. Kim Dzsongun, az ország vezetője tovább növelte nukleáris arzenálját, amely mostanra több mint 60 fegyvert tartalmaz, és további fegyverekhez elegendő üzemanyaggal rendelkezik.

Az új stratégia célja, hogy felkészítse az Egyesült Államokat arra, hogy egyszerre kelljen szembenéznie Kína, Oroszország és Észak-Korea összehangolt nukleáris fenyegetéseivel. A dokumentum titkossága olyan magas szintű, hogy csak néhány fizikai példány létezik, amelyek kizárólag nemzetbiztonsági tisztviselők és a Pentagon parancsnokai számára hozzáférhetők.

Az Egyesült Államok és Kína között folytatott rövid tárgyalások a nukleáris biztonság javításáról, például a rakétatesztek előzetes figyelmeztetéséről, megszakadtak. Peking jelezte, hogy nem érdekelt a további tárgyalásokban, arra hivatkozva, hogy az amerikai fél fegyvereket adott el Tajvannak.

Mallory Stewart, az amerikai külügyminisztérium egyik vezető tisztviselője elmondta, hogy a kínai kormány aktívan akadályozza az ilyen megbeszélések folytatását, és inkább az oroszok stratégiáját követi.