Úgy néz ki, csak Magyarország maradt hetes cikkes uniós eljárás alatt

Az Európai Bizottság visszavonta a Lengyelországról 2017-ben készített, indokolással ellátott javaslatát, amivel megindította a „hetes cikkes” eljárás első ágát, jelentette be szerdán a testület. A procedúra második ágában bizonyos tagállami jogokat lehetne megvonni, amiről a tagállamok döntenének, például megvonhatnák egy kormány szavazati jogát a tagállami Tanácsban. Lengyelország mellett egyetlen tagállam, Magyarország esetében indult ilyen eljárás, de ezt az Európai Parlament kezdeményezte.

Ahogy arról korábban írtunk, az Európai Bizottság februárban kötött egy megállapodást a néhány hónappal korábban megalakult új lengyel kormánnyal, május elején pedig jelezte, hogy szerinte okafogyottá vált az eljárás, azaz nem lát egyértelmű veszélyt, hogy súlyosan sérülne a jogállamiság. Az uniós intézmény közleménye szerint Lengyelország

• egy sor intézkedést tett az igazságügyi rendszer függetlensége miatti aggályok kezelésére;
• elismerte az uniós jog elsőbbségét;
• és elkötelezett amellett, hogy végrehajtsa az EU az attól független európai emberi jogi bíróság ítéleteit a jogállamiságról és a bírói függetlenségről.

A közlemény nem említi külön, de Lengyelország csatlakozott az uniós ügyészséghez is.

Az új elemzést múlt héten mutatták be a tagállamok EU-ügyi minisztereinek. Věra Jourová az ülés utáni sajtótájékoztatóján a lengyel minisztert idézte, aki a javaslatról állította: a 27 tagállamból 26 „megértette, miért kellene ezt megtenni”. A bizottsági alelnök szerint a felszólalók „túlnyomó része elismerte a lengyel kormány eddigi erőfeszítéseit” és terveit.

Bóka János magyar tárcavezető már az ülés előtt levelet küldött „számos kérdéssel” és a „kettős mérce alkalmazásának” eseteivel, aminek a bizottsági döntés az „állatorvosi lova”. A találkozó után úgy vélte: a bizottsági lépés „megerősíti azt az álláspontunkat, hogy az uniós intézmények” a hetes cikket és „általában véve a jogállamisági eljárásokat politikai eszközként használják”. A legnagyobb gondot azzal látta, hogy szerinte a korábbi, konkrét lépéseket követelő gyakorlattal ellentétben most a testület megelégedett egy határidők nélküli tervvel. A felvetéseire az Európai Bizottság formálisan ugyan válaszolt, érdemben nem, mondta.

A bizottsági közlemény tényként ír arról, hogy – a javaslat visszavonásával – lezárta az eljárást. Bóka viszont múlt héten úgy vélte, hogy a kettő nem feltétlenül jár együtt. Arról beszélt, hogy a tagállami Tanács jogi szolgálatának véleményére várnak, ami azt is kimondhatja, hogy a minisztereknek kell dönteniük. (A Tanács soros elnökségét júliustól a magyar kormány veszi át.)