Több hónapos huzavona után az amerikai képviselők megszavazták a 61 milliárd dolláros katonai segélyt Ukrajnának

Az amerikai képviselőház, hosszú hónapok várakozása után, több mint 61 milliárd dollár értékű katonai segítséget hagyott jóvá Ukrajna számára, a támogatás része egy szélesebb, közel 95 milliárd dolláros csomagnak, amely Izrael és Tajvan, valamint egyéb szövetségesek megsegítését is magában foglalja.

A döntést mindkét nagy párt támogatta, 210 demokrata és 101 republikánus szavazott mellette, míg 112 republikánus ellenezte. A törvényjavaslatot Mike Johnson házelnök, a Republikánus Párt tagja terjesztette elő, jelentős ellenállásba ütközve saját pártján belül. Johnson több törvényjavaslatot is bevezetett, melyek közül a legfontosabbak a katonai támogatásokról szóltak.

Az intézkedéscsomagban Ukrajna mellett Izrael is jelentős támogatást kap, közel 26 milliárd dollár értékben, mely magában foglalja a készletek pótlását és a rakétavédelmi rendszerek, mint az Iron Dome és Iron Beam finanszírozását. Az Ázsiai-csendes-óceáni régió szövetségesei, különösen Tajvan, szintén jelentős támogatást kapnak, több mint 8 milliárd dollár értékben.

A csomag továbbá tartalmazza egyes humanitárius segélyeket is, például Haitinak, Szudánnak és Gázának, bár az ENSZ Gázai Segélyezési és Munkaügyi Ügynökségének (UNRWA) közvetlen amerikai finanszírozását 2025 márciusáig felfüggesztették.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megköszönte az amerikai támogatást, kiemelve annak fontosságát az ország védelmi képességének fenntartásában és a háború terjedésének megakadályozásában. Joe Biden amerikai elnök is üdvözölte a döntést, hangsúlyozva, hogy ez erősíti az Egyesült Államok nemzetközi vezető szerepét és biztosítja a szükséges támogatást Ukrajna és Izrael számára az őket érő fenyegetésekkel szemben.

Az intézkedések elfogadásával Mike Johnson házelnök éles kritikákat is kapott saját pártján belül, mivel szükség volt a demokraták szavazataira a törvények elfogadásához, ami néhány konzervatív republikánus szemében kompromisszumként értékelhető. A CNN csütörtöki elemzésében arról írt, Johnson képviselőházi elnökként fél év után ért el arra a pontra, ahova több konzervatív elődje: választania kell Amerika nemzeti érdekei és a pártja szélsőjobboldali hangadói között.

Belpolitikai küzdelmek az ukrajnai segélycsomag körül

Az amerikai képviselőházban hosszas várakozás után került napirendre az Ukrajna számára szánt katonai segélycsomag, amely a belpolitikai játszmák középpontjába került. A csomag mellett szavazók és ellene voksolók aránya jelzi a pártokon belüli megosztottságot, különösen a republikánusok körében.

A Telex összefoglalójában részletezi, hogy Donald Trump, az exelnök és republikánus elnökjelölt, valamint a párt szélsőjobboldali tagjai aktívan ellenezték az Ukrajna segélyezését, ideológiai és taktikai okokból egyaránt. A segélycsomag elfogadását többször összekapcsolták az amerikai-mexikói határ biztonságának kérdésével, ami a republikánusok számára fontos választási téma lett.

A képviselőházban a segélycsomagok szavazása külön-külön történt, lehetővé téve, hogy a képviselők az egyes elemeket lelkiismeretük szerint támogathassák vagy utasíthassák el. Ennek ellenére a csomagok végül egybevonásra kerültek, és a szenátus jóváhagyása után Joe Biden elnök aláírása lesz az utolsó momentuma ennek a hosszas politikai küzdelemnek.

A csomag elfogadása jelentős diplomáciai nyomás alatt történt, többek között Izrael iráni támadásai és a balti államok aggodalmai miatt, amelyek szerint ha Ukrajna elesik, a következő célpontok a balti országok lehetnek.

A házelnök, a republikánus Mike Johnson, számos kritikát kapott a saját pártján belül, amiért demokrata támogatást keresett az intézkedések elfogadásához. A támogatás megosztja a pártot, ahol a szélsőjobb fenyegetései ellenére a mérsékelt republikánusok többsége támogatja a segélycsomagot, hangsúlyozva az Ukrajnának nyújtott segítség fontosságát a nemzetközi biztonsági rendszer megőrzése érdekében.

A képviselőház döntése után a szenátus gyors eljárását várják, hogy a segélyek minél előbb célba érjenek, különösen Ukrajna esetében, ahol a harci helyzet egyre kétségbeejtőbb.