Peter Pellegrini nyerte a szlovák elnökválasztást

A volt kormányfő és mostani házelnök Peter Pellegrini lesz Szlovákia következő államfője. Szinte az összes szavazat összeszámlálása alapján a Robert Fico által támogatott Pellegrini 53,12 százalékkal nyerte az elnökválasztás második, mindent eldöntő fordulóját, ellenfele, Ivan Korčok volt külügyminiszter 46,87 százakékkal lett második.

Az előzetes felmérések rettentő szoros állást vetítettek előre, és a számolással párhuzamosan a Denník N még 50 százaléknál is nagyon kicsi különbséget jósolt a két jelölt között, ahogy Korčok közelített Pellegrinihez az este folyamán. Azonban a 80 százalék feletti feldolgozottságnál a modelljük már egyértelműen Pellegrini győzelmét jelezte.

A lap szerint az első fordulóhoz képest jelentősen magasabb, közel 60 százalékos részvétel Pellegrininek kedvezett. Március 23-án 51,9 százalék ment el szavazni az első körben. Denisa Saková miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter azt mondta, hogy szerinte a magyar szavazók is hozzájárultak Pellegrini ekkora előnyéhez. A Napunk.sk szerint a déli járásokat Pellegrini nyerte, és a Nagyrőcei és a Rimaszombati járás a legnagyobb arányú győzelmei között van.

A két héttel ezelőtti első fordulóban Korčok végzett az élen 42,48 százalékkal, míg Pellegrini 37,05 százalékot szerzett. Ezt követően az volt a kérdés, hogy a második fordulóba jutott két jelölt mögött még mennyi szavazói tartalék van. A legtöbben ezen a téren Pellegrinit jósolták előnyösebb helyzetbe, mivel több nacionalistább, jobbosabb jelölt is elbukott az első körben, így papíron tőlük több szavazó vándorolhatott át hozzá.

A felmérések azonban azt mutatták, mégsem biztos, hogy sikerül Pellegrininek mobilizálnia a nemzetért aggódó, az ukrajnai fegyverszállítást ellenző, a Robert Fico vezette kormánnyal szimpatizáló tömegeket, és fej fej mellett áll a két jelölt. Az RTVS számára az utolsó napokban, köztük szombaton készített Medián-felmérést az urnazárás után hozták nyilvánosságra, ez még azt jósolta, hogy Korčok 51,1 százalékkal nyerhet a 48,9 százalékra mért Pellegrini előtt. A területi megoszlású eredmények alapján Pellegrini el tudta érni az első fordulóban harmadik, nacionalista Štefan Harabin szavazóit is.

Pellegrini: Nem leszek kritika nélküli csodálója a kormánynak

Pellegrini sajtótájékoztatóján Robert Fico miniszterelnök és Ivan Gašparovič volt államfő is ott volt. „Nagyra értékelem a szavazatukat. Olyan államfő akarok lenni, aki óvni és védeni fogja az emberek érdekeit. Mindent megteszek azért, hogy Szlovákia a béke és nem a háború oldalán álljon, és ezért kritizálhatnak” – mondta Pellegrini a Napunk által idézett győzelmi beszédében. Szerinte a kormánykoalíció stabil marad a győzelme után is.

Pellegrini köszönetet mondott a Szlovákiában élő kisebbségeknek is a támogatásukért (köztük a magyar Szövetség korábbi elnökjelöltjének, Forró Krisztiánnak is). Később arról is beszélt, hogy „nem leszek kritika nélküli csodálója a kormánynak, ahonnan érkezem”, hozzátéve, mindig Szlovákia oldalán fog állni.

Ezután Robert Fico miniszterelnök mondott beszédet, gratulálva a győztesnek, utána a Napunk szerint a liberális sajtót és embereket kezdte támadni. Fico szerint az elnökválasztás egyfajta szavazás volt a kormány munkájáról, és megerősítette a koalíciót.

„A lelkemből igyekeztem beszélni, az igazat igyekeztem mondani. Őszintén csalódott vagyok – de mivel sportember vagyok, tudom, hogy valaki nyer, valaki pedig veszít” – mondta Ivan Korčok a saját sajtótájékoztatóján, majd gratulált Pellegrininek. Hozzátette, reményei szerint Pellegrini független elnök lesz, aki saját meggyőződéséből, parancsok nélkül dolgozik majd. Hozzátette, úgy is lehet elnök valaki Szlovákiában, hogy nem transzparens kampányt vezet, fűti az indulatokat, és gyűlöletet kelt. „Olyan jelöltet csináltak belőlem, aki pártolja a háborút. Ezt nem felejtem el nekik” – mondta Korčok.

Hozzátette, a kapott 1,2 millió szavazatával máskor választást lehet nyerni, majd kijelentette, el akarja érni, hogy a fiatalok ne menjenek el Nyugatra, eközben meg akarja erősíteni Szlovákia nyugati hovatartozását. „Csalódott vagyok, de nem megtört” – zárta beszédét a volt külügyminiszter.

Az egy ciklus után leköszönő Zuzana Čaputová államfő is gratulált Pellegrininek kiemelve: „Fontos, hogy az új elnök a megválasztása pillanatától úgy dolgozzon, hogy a társadalom egy része se érezze magát legyőzöttnek.”

A nap folyamán nagy rendellenességek nem történtek a második fordulós szavazáson, a Napunk hírfolyama például azt emelte ki, hogy az egyik gútai szavazóhelyiségben a választóbizottság egyik tagja a lánya helyett szavazott, aki nem volt jelen, míg az Új Szó szerint Párkányban még reggel kellett kizárni a bizottságból egy ittas tagot. Pozsonyban viszont egy akadémikus festőt engedtek be egy szavazókörbe, hogy lerajzolja a szavazás emelkedett pillanatait. Eközben 752-en egy „Fiatalok a fasizmus ellen” (Mladí proti fašizmu) kezdeményezés keretében különvonattal utaztak Prágából Szlovákiába voksolni. Összesen egyébként 4,33 millió szlovák polgár szavazhatott szombaton.

Támadóbb kampány a második fordulóban

Szalay Zoltán, a szlovákiai Napunk (a Denník N magyar kiadása) vezető szerkesztője a Telex kérdésére a második forduló előtt azt mondta, „alapvetően mindenkit meglepett, hogy Korčok jelentős különbséggel nyert az első körben, erre nem számított senki”. Hozzátette, a nyugatos jelölt ezzel „komoly lendületet kapott, és nagy eufóriával vitte végig a kéthetes kampányt a két forduló között”.

Szalay szerint a két forduló között Pellegrini támadóbb hangvételre váltott, holott korábban mint a „nyugalom jelöltje” aposztrofálta magát. Plakátjai és bannerei elárasztották a köztereket és az internetet, és behozta ő is a háború vagy béke kérdéskörét. Ez jól rezonál Szlovákiában, a lakosok a V4-ek közül a legjobban ellenzik az ukrajnai fegyverszállításokat, félnek a háborútól.

A két jelölt az első fordulónál sokkal aktívabban kampányolt a magyarlakta területeken is, fejlesztéseket ígértek, celebritásokat állítottak maguk mellé. Forró Krisztián, az első fordulóban negyedik helyet elért Szövetség-jelölt Pellegrini mögé állt be, Korčok pedig a volt kormányfő Ódor Lajos támogatását zsebelte be. Ráadásul Pellegrini a kampányhajrában interjút adott a magyar köztévé M1 csatornájának, ami Szalay szerint „alákérdezős, propagandisztikus” lett, még a szlovákiai kampánycsend beállta után is többször leadták.

Volt kormányfőből köztársasági elnök

Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, Peter Pellegrini a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen és a kassai Műszaki Egyetemen tanult, angolul, németül és valamelyest oroszul beszél. A magánszférában dolgozott közgazdászként 2002-ig, ekkor lett egy parlamenti képviselő asszisztense, négy évre rá pedig már maga is képviselő lett. 2012-ben már Fico akkori kormányában is pozíciót szerzett: a pénzügyminisztérium államtitkára lett, ezt követően 2014-ben oktatási miniszterré nevezték ki, de ez rövid ideig tartott, még abban az évben házelnökké választották. Csillaga nem halványult, 2016-ban miniszterelnök-helyettes lett, mindenki Fico Smer pártjának jövőjeként beszélt róla.

A Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya meggyilkolása utáni botrányba belebukott Robert Fico, lemondása után pedig Pellegrini lett Szlovákia kormányfője. Ezt a pozíciót az elbukott 2020-as választásokig töltötte be. Az akkori választási vereség után ellenzékben politizált, kilépett a névleg szociáldemokrata Smerből, azaz Irányból, és megalapította a szintén szocdem billoggal rendelkező Hlast (magyarul: Hang). A Hlast a Smerrel szembeni, bár hasonló politikai célokkal rendelkező pártként határozta meg.

A 2023. októberi előrehozott választáson a Hlas a harmadik helyen futott be, és a győztes Smerrel, valamint a régen még erősen magyarellenes Szlovák Nemzeti Párttal a kormánykoalíció tagja lett (emiatt az európai szocdem pártcsaládban felfüggesztették a Smert és a Hlast is). Pellegrinit aztán 2023 októberében másodszor is házelnökké választották.

Az egykor az egyik legszexibb szlovák politikusnak választott, a természetet és a síelést is szerető Pellegrini most azzal az ígérettel vágott neki az elnökválasztásnak, hogy dacára annak, hogy pártpolitikai múltja miatt merre hajlik, pártok felett álló, kormánytól és ellenzéktől egyenlő távolságot megtartó elnök lenne belőle.

Mi várható az új elnöktől?

A szlovák köztársasági elnöknek nincs kifejezetten nagyobb súlya a magyarhoz képest, de a fő különbség a közvetlen választás adta legitimáció, másfelől van egy olyan hagyomány, hogy respektálják a szlovák elnök megszólalásait. Volt már olyan elnöki beszéd, ami után bukott kormány. Évekkel ezelőtt Andrej Kiska elnök kiállása indította el a lavinát Ján Kuciak és menyasszonya megölése után is, „ő mondta ki, hogy vagy kormányátalakítás, vagy előrehozott választás” szükséges.

Ha Pellegrini nyeri az elnökválasztást, „elveszik egy az ellensúlyok közül”, mondta korábban Szalay. A leköszönő Čaputová többször működött már ellensúlyként, a büntető törvénykönyv módosítása után az alkotmánybíróságra küldte a törvényt, az Ab fel is függesztette a Btk. egyes részeinek hatályát. Szalay szerint Pellegrini esetén ez másképpen alakult volna, „ő nem fogja a törvényeket vétózni vagy az alkotmánybíróságra küldeni”. Fico fél évvel ezelőtti választási győzelme óta voltak többezres tüntetések a különleges ügyészség megszüntetése, a korrupcióért járó büntetési tételek csökkentése, a közmédia Ficóék által tervezett elfoglalása miatt.

Emiatt Ficóék magabiztosabb kormányzásban bízhatnak, megerősíti a kormány stabilitását, ha az államfő nem fogja bírálni a kormányt. Ugyanakkor az is feltűnő volt, hogy az első forduló után Fico nem túl aktívan állt be Pellegrini mögé, aminek az is lehet az oka, hogy ő bármelyik jelölt győzelmével együtt tudott volna élni.

Szalay szerint ha a Čaputová irányvonalának folytatását tervező és a nyugati szövetségesi rendszerekhez való hűséget hangsúlyozó Korčok nyert volna, lett volna egy folyamatosan támadható ellensége, plusz az azonos szavazótáborra utazó Pellegrini is meggyengült volna a vereséggel. Pellegrini győzelmével viszont egy viszonylagos szövetséges fog ülni az államfői székben, aki nem tesz majd keresztbe a kormánynak.

Jó viszonyt ápol Orbánékkal

Szalay korábban azt mondta, Pellegrinit „a magyar kormány kommunikációja úgy állítja be, hogy ő lehet a záloga a jó magyar–szlovák kapcsolatoknak”. Jelzés értékű volt, hogy Pellegrini Budapesten is járt az első forduló előtti héten, és akkor még szlovák házelnökként nemcsak Kövér László fogadta, hanem Orbán Viktor miniszterelnök és Sulyok Tamás köztársasági elnök is.

A VSquare március 19-én megjelent oknyomozó anyagában arról is írt, miszerint Pellegrini Orbán Viktoron és Szijjártó Péteren keresztül tudta kijárni a 2020-as szlovákiai választások előtt, hogy Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök fogadja Moszkvában.

Szalay szerint Pellegrini „nem fogja bírálni Magyarországot semmilyen módon”, ráadásul az ukrajnai háború és a migráció ügyében hasonlóan beszél. „Pellegrini is békepárti”, ezt nemcsak a szombat esti beszédében, hanem a tévévitákban is hangsúlyozta. Ellenzi a fegyverszállítást Kijevnek, pedig egy éve még más állásponton volt, akkor kitartott amellett, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemhez.

Most már ott tart, hogy támogatta a szlovák külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott, sokat bírált találkozóját. Szalay úgy vélte, Moszkvával sem keresné a konfrontációt, bár annyira nem nyitna a Kreml felé, mint a magyar kormány, Szlovákiában ugyanis még csak retorika szintjén működik ez az irány. Úgy vélte, hogy Pellegrini két ciklusra, tíz évre tervez, ezért óvatos lesz államfőként, Ficóhoz képest „a külföld felé pedig egy sokkal diplomatikusabb, kevésbé oroszbarát arcát fogja mutatni Szlovákiának”.